Jó, maradok, és a vérnyomásom, lelki békém is jobb így....
Zelk Zoltán:
Nyár és tél között
Nyár és tél között úgy vándorol
Október, November,
mint a poros országúton
két szomorú ember.
Kertek, lankák körül jönnek,
mennek havas tájra,
búsan integet utánuk
egy kopár fa ága.
Mint rossz gyerek, a szél őket
sárral megdobálja,
utánuk fut, ruhájukat
s hajukat cibálja.
Nyár mögöttük, tél előttük,
néha meg-megállnak
s búcsút intenek a hervadt,
búslakodó tájnak.
Szépek a virágok és látom, szereted a verseket is. :)
VálaszTörlésÉn már rég megpróbálom kizárni a sok kellemetlenséget, persze, nem sikerül. Néha nagyon elkap a rossz hangulat, de én olyankor elvonulok a külvilágtól. Tudom, nem jó megoldás, de ilyen a természetem.
Látod, én megpróbálom "kiírni" a rossz gondolataimat - de mindig rájövök, hogy ez nem jó taktika... És akkor törlöm - ne is lássam...
TörlésÉs próbálkozom újra és újra és újra. És egyszer csak sikerül valami normális gondolatot közölnöm a "világgal"....
A virágaim a "maradékok"... A muskátli a pincében, a levelek összesöpörve, az egynyáriak kigyomlálva, aludni készül a kertem...Itt az ideje. Olvasom, kedden nagy hideg jön...