Csütörtök 1. Kő az úton

Néha egy mondat is elég a napi boldogságomhoz : azt írta nekem valaki, hogy az a napi jutalma, ha délután elolvassa a blogomat. Kívánhat ennél többet egy blogíró ? Ezt a verset, most kivételesen neki küldöm, meghatott és hálás szívvel: 

M. Feesche: Kő az úton

Gondolod, kerül életed útjába 

egyetlen gátló kő is hiába? 

Lehet otromba, lehet kicsike,  

hidd el, ahol van, ott kell lennie.  

De nem azért, hogy visszatartson téged,  

sem, hogy lohassza kedved, merészséged.  

Jóságos kéz utadba azért tette,  

hogy Te megállj mellette.  

Nézd meg a követ, aztán kezdj el  

beszélni róla Isteneddel.  

Őt kérdezd meg, milyen üzenetet  

küld azzal az akadállyal Neked?  

S ha lelked Istennel találkozott,  

                                                           utadba minden kő áldást hozott.