Kaptam egy kedves barátnőmtől egy kedves levelet, benne egy a kedvesnél sokkal többet jelentő videót. Ezt:
Meglehet kevés-számú olvasóm közül tán senkinek se mondanak ezek a régesrégi képek sokat, de én eddig háromszor néztem már végig, és tudom el fogom indítani még.
Hiába no, az öreg ember már csak így van - szereti látni ifjúsága helyszíneit, vagy a már seholsincs embereket hallani...
 |
| Egy jó kép a tórendszerről, innen: https://terepgyerek.blog.hu/2013/01/03/orfui_tavak |
 |
| Olyan képet nem találtam, melyen mindegyik tó látszana. Tán az ISS-ről kellene fotózni :-) |
Nagyszerű a videó, bár érdekes, hogy nagyon rossz a képminőség. (Az 1980-as években ennél jobb minőségű és színes felvételek is készültek már. Természetesen az értékéből semmit sem von le.) Palkó Sándor mellszobra a tó partján, magánterületen áll. Róla itt lehet többet megtudni: https://hu.wikipedia.org/wiki/Palk%C3%B3_S%C3%A1ndor_(nyomd%C3%A1sz)
VálaszTörlésAmi még érdekes, hogy mennyi szót ma már nem használunk, pedig csak 40 év telt el, sőt már gyakorlatilag 20-30 éve nem használjuk. Pl. senki sem mondja ma már, hogy víkendezni megyünk. A kötélpályás vagy motorcsónakos vízisít is mindenki wakeboard-nak mondja, és a legtöbb szót is angolul mondják ma már a magyar fiatalok.
A víkendház is kiment a divatból, sőt mindenki szabadul tőle, mert nem győzi a fenntartást. Ma már alig van olyan réteg, aki szereti magát lekötni, és hétvégente kijárni a telekre, lenyírni a füvet, rendbentartani, majd utána fürdőzni, kikapcsolódni. De ez valahol érthető is: ha van egy nyaralóm, akkor az év nagy részében ott tudok nyaralni, ez elveszi annak a lehetőségét, hogy újabb tájakat, vagy országokat ismerjünk meg. Amikor régen nem volt lehetőség távolabbra/külföldre utazni, akkor ez volt a divat és a lehetőség. Ma már sokaknak van SZÉP kártyája, ami lehetővé teszi akár luxusszállodákban is a pihenést, de az igények is megnőttek, kevesen vannak, akik retró-hangulatú faházakban képzelik el a sütés, főzést vagy otthonról hozott szendvics fogyasztása mellett a nyaralást. Ma az emberek döntő többsége a készbe szeret beleülni.
Tényleg jó visszanézni a múltbeli eseményeket, és meglepő, milyen nagy összefogással, sok esetben társadalmi munkával épültek fel kézi erővel, ezek a hatalmas turisztikai övezetek.
Nekem is az jutott eszembe, hogy ez a film az én korosztályomnak, vagy néhány a területet ismerőnek mond csak valamit. Óriásit változott a világ, nem tudom - sokszor gondolok erre - ezt érezte-e a Nagymamám is 1900 és 1988 között ? Lehet, hogy akkor is így volt .... a fiatalok mindig mást akartak és az öregek meg sosem értették meg, miért ? Amikor jó az úgy is, ahogy volt.... nekik....
TörlésEllentétben a fiatalokkal....