A pincebogár-meglepetés

Azt hittem, bogár. Úgy tudtam "pincebogár" a neve. Aztán kiderült, valami „rák-féle”….

Nagyon élvezem, ha valami olyasmit fedezek fel, amit ugyan „ismertem” – de nem igazából…Mert hiszen, láttam én ászkarákot, nem is egyszer, de az alább leírtakból szinte semmit nem tudtam.Hátha te se…Akkor olvasd el ! Innen hoztam: https://www.agroinform.hu/kerteszet_szoleszet/na-most-akkor-ez-a-bogar-hasznos-vagy-karos-57283-001

Pincékben, tégla alatt, korhadt fatörzsekben, és nyilván a kiskertekben is jól érzi magát, szinte mindent megkóstol, de étrendje még segítheti is a munkánkat.

Az ászkák először is nem bogarak. A szárazföldi ászkarákok az ízeltlábúak törzsébe, a felsőbbrendű rákok osztályába és az ászkarákok rendjébe tartozó alrend. Az ászkák fajszáma a világon körülbelül 3800-ra tehető, ezekből eddig becslések szerint hazánkban 58 fajt jegyeztek le. Sokan nevezik őket pincebogárnak vagy régiesen evetkeráknak.

Jól alkalmazkodtak a szárazföldi életmódhoz, a testfelépítésük csaknem azonos a vízben élő közeli rokon csoportokéval, de számos morfológiai változás segíti őket a szárazföldi életben.  Mivel a szárazföldi viszonyokhoz az egyes családok eltérő módon alkalmazkodtak, ez az elterjedésüket is meghatározta. Emiatt ez az állatcsoport az evolúció különböző tér- és időskálákon való vizsgálatára kiválóan alkalmas.

Az ászkarákok akár 18 mm-re is megnőhetnek (a legnagyobb testű szárazföldi ászkák közé tartoznak Ligia génusz fajok a maguk 4-5 centiméteres nagyságukkal), a színük a világosszürkétől a feketéig terjedhet. A testfelépítésükre jellemző a külső meszes váz, amihez 14 végtag kapcsolódik.

Talajlakó, de felszínen "tevékenykedik" - elsősorban a nedves, sötét helyeken, a kövek, a farönkök vagy az avar alatt fordul elő. Szereti  a nem bolygatott farakásokat, a komposztált anyagokat - ezeken a helyeken akár tömegesen is megjelennek, de épületen belül a pincékben is felbukkanhatnak.

Táplálékuk növényi, szívesen fogyasztanak elhalt növényi részeket, avart, gombákat, de a fiatal növényeket sem vetik meg. Emiatt előfordulhat, hogy az üvegházak vagy a virágoskertek  kártevőiként jelennek meg, de  szerencsére az általuk okozott kár csekély mértékű.

Ha nem jutnak elegendő élelemhez, akkor okozhatnak károkat a kertekben, de alapvetően mégis hasznos élőlényeknek számítanak az ökoszisztémában betöltött szerepük miatt. Ennek az az oka, hogy lebontják a szerves anyagokat, a hullott avart, a növényi törmelékeket és az azokon megtelepedő mikroorganizmusokat és gombafonalakat is. Fontos lebontó szervezetek, hasznos munkát végeznek a komposztban is, ezért nem érdemes zavarni őket.

A felaprított szerves növényi maradványok a tápcsatornájukon áthaladva (részben emésztve), mint ürülék kerülnek vissza a talajra. Az ászkarákok ürülékkel kevert bélflórája fokozza a talaj termékenységét.

Ha mégis zavar az ászkarákok jelenléte... Akkor a legjobb, ha elkerülöd a nedves területek kialakítását, fenntartását, hiszen ott szívesen tenyésznek. Ez sok esetben nehezen megvalósítható, ilyenkor jöhet szóba a csapdázásuk -  amikor  sérült burgonyát, banán- vagy narancshéjat teszel ki a számukra, amit nagy előszeretettel rágcsálnak, így a növényi maradványokon összegyűlő állatoktól könnyűszerrel megszabadulhatsz. De azért ne feledd: az ászkarákok részt vesznek a talaj átalakító és lebontó folyamataiban.

Sok helyen lehet olvasni róla, ezt ajánlom: https://www.turistamagazin.hu/hir/tudtad-hogy-a-pincebogar-valojaban-rak

(Abszolút zárójelben: nem tehetek róla én még mindig annyira imádom az ilyen "felfedezéseket".  Számtalanszor jut eszembe, hogy 80 év millió tapasztalata és "tudása" ide, meg oda, mennyi mindent nem tudok, nem láttam, nem hallottam róla. És ilyenkor néha nem is tudom mit érezzek: sajnálkozást, mert nincs már időm "minden" megismerésére - vagy mégis inkább örömöt, hiszen annyi mindent láttam, ismerek - még ha csak virtuálisan is...És akkor ezen is elmerengek kis ideig...

De aztán szerencsére, - hála időskori demenciámnak - szép csendben elfeledkezem róla...egészen a következő alkalomig, amikor újra eszembe jut...😊 )