2022. szeptember 5., hétfő

Triglav 1988.09.05


Ha 34 éve képes voltam egyedül, ezen az úton végigmenni, akkor kérdem, hová tűnt belőlem az akkori erőm, az akkori akarat ? 

(Egyáltalán, tényleg ott voltam, nem csak álmodtam ?)



4 megjegyzés:

  1. Nagyon nehéz és veszélyes lehet ez az út a hegycsúcsig! Tavaly már megcsodáltam a hegyet és téged is a teljesítményedért, amikor írtál róla. Csak gratulálni tudok ismét, hogy megtetted egyedül ezt az erő feletti utat!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azt hiszem, "annyira" nem veszélyes, mint amilyennek látszik, de azért elhatározás kell hozzá, hogy ezen a gerincen végig merj menni - 44 évesen, tapasztalatok nélkül, egyedül...De ha az ember úgy érzi, hogy bizonyos dolgokon "az élete múlik" - akkor valahonnan kap erőt is a feladat elvégzéséhez.

      Törlés
  2. „Ha 34 éve képes voltam egyedül, ezen az úton végigmenni, akkor kérdem, hová tűnt belőlem az akkori erőm, az akkori akarat ?“
    Kérdezed.
    Ezek nem tüntek el. Az életünk mint a fizikai létünk egy folyamatos változás, úgy fizikailag mint lelkileg.
    Testileg gyengülünk a kor haladtával, lelkileg gazdagodunk. A Te emlékeid is gazdagodnak, egyre többet gondolsz ezekre a szép idökre, Ezek a az eltünönek tünö erö és akarat megváltozott formái és igy gazdagitják a jelenedet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedvesen vigasztalsz, köszönöm ! Nem is tudom, mi lenne most velem, ha az életem szépséges emlékei nem kísérhetnének...De ez volt a szó valódi és átvitt értelmében is életem csúcsa. Hálás vagyok a Sorsnak, hogy megélhettem.

      Törlés