Az időjárásról

 Elmúlt a nyár – és második napja csepereg az eső. Talán az ember ilyenkor hajlamos elfeledni, hogy pár hete forróság és szárazság volt. Találtam egy érdekes cikket, nem baj, ha senki se olvassa végig, én – emlékeztetőnek – bemásolom ide, dokumentálva, ha X év múlva a téma szóba kerül, hogy már 2022-ben is tudták, hogy mi várható…

https://greendex.hu/a-magyarorszagot-is-sujto-szarazsag-ot-oka-egy-hazai-kutato-szerint/

A Magyarországot is sújtó szárazság öt oka egy hazai kutató szerint

A Föld északi féltekéjének nagy részén, de különösen Európában az idei nyár az átlagnál jóval melegebb és aszályosabb. A kontinens több mint kétharmadán a sokéves átlaghoz képest jóval kevesebb csapadék esett az elmúlt három hónapban, emellett extrém hőhullámok is sújtják Európát.

A szárazság okairól és következményeiről, valamint a megoldási lehetőségekről Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet szenior kutatója beszélt egy interjúban.

A kutató szerint a szárazságnak öt fő oka van. Az egyik, hogy a Csendes-óceán középső és keleti medencéjében 2020 óta La Niña-jelenség zajlik, ami azt jelenti, hogy az óceán hőmérséklete a szokottnál négy-öt fokkal hűvösebb, és kevesebb víz párolog a trópusokba. A gond az, hogy ez már hosszú ideje, mintegy 2,5 éve tart.

A második nagyobb probléma: a fizika törvényei szerint a telítetlen vízgőznek telítetté kell válnia a csapadékhoz, de az érkező vízgőz telítetlen állapotú, ami nagyon erőteljes üvegházhatású gáz, így az elkezdődött felmelegedést tovább gerjeszti. Márpedig minél magasabb a hőmérséklet, annál több vízgőz kell a csapadék kialakulásához. Miután azonban a szint a telítettséget nem éri el, nem jön létre a felhőképződés, és így a csapadékképződés is elmarad. – fogalmazott Kovács Erik.

A harmadik ok a ciklonok északra húzódása. “Jelenleg nagyon erőteljes blokkoló anticiklonok alakítják az időjárást, amire jellemző a felhőoszlató száraz időjárás, nyáron a hőség” – mondta a kutató.

A negyedik ok a nálunk már két és fél éve tartó száraz időszak, ami miatt a talajból nem érkezik elég nedvesség a növényeken keresztül a légkörbe.

Az ötödik a sajátos helyi problémák, például az Alföld aszályra hajlamos tulajdonsága.

Korábban is volt tehát szárazság, de ez a mostani “extrém aszály” a globális, a regionális és a lokális okok következményeként alakult ki.

Az éghajlatot tekintve – vagyis hosszú távon – a klímaváltozás következtében fokozódni fognak az ilyen jelenségek a jövőben. Egyrészről jelentősen emelkedni fog a hőmérséklet, a Kárpát-medencében pedig nyaranta jelentősen csökkenni fog a lehullott csapadék mennyisége, és a hőmérséklet-emelkedéssel párosulva az erőteljes hőhullámos időszakok is nőni fognak.

Kovács Erik szerint a klímaváltozás miatt a belvíz, az árvíz és az aszály szélsőséges váltakozásai még intenzívebbek lesznek jövőben. Ezért hangsúlyozta: fontos a csatornák létrehozása, az öntözés megoldása, melybe rengeteg pénzt kell fektetnie a mezőgazdaságban résztvevőknek.

“Egyetlen lehetőségünk van. Mivel a hozzánk befolyó víz nagy része a határainkon túlról vagy a légkörből származik, annak egy részét meg kell kötni, és bent kell tartani az országban” – jelentette ki az Inforádiónak adott interjúban a szakember.

 

A témához tartozóan elolvasásra ajánlom:

(Az első cikk nagyon érdekes !)

https://greendex.hu/hohullamok-es-aszaly-a-szazadfordulon/

https://greendex.hu/vegleg-ideert-a-klimavaltozas-aszaly-perzseli-europat/

https://greendex.hu/europa-jelentos-reszen-meg-honapokig-tarthat-az-aszaly/

https://greendex.hu/otodik-eve-marad-el-az-esos-evszak-afrika-szarvan/