Még húszan vannak...

Különös kisfilmet láttam ma. Sosem hallottam még erről, s eléggé meglepett. Állítólag sehol másutt a földön nincs ilyen furcsa szokás, csak itt. Ezen a képen ugyan épp egy albániai bácsi látható, de nagyon hasonlóan nézett ki a film egyik különös sorsú női szereplője is.  

Albániában még 20 olyan nő él, aki a régi törvények szerint férfiasságot fogadott, mert családjából a vérbosszú miatt kihaltak a férfiak. Így tett Kamillából Kamill, az a 88 éves asszony is, akit a Tiranától 50 kilométerre keletre fekvő Bargenes faluban talált meg az EFE spanyol hírügynökség. A nőnek nyolc lánytestvére volt, közülük Kamilla saját akaratából fogadott férfiasságot elsősorban anyja miatt, aki egyedül maradt a sok gyerekkel. Megesküdött, hogy szűz marad, levágatta a haját, brekuséba: széles fekete nadrágba bújt, hozzá fehér inggel, mellénnyel, a fejére fehér sapkát tett, az övébe meg pisztolyt. Kamilla nosztalgiával emlékezett a férfiakkal folytatott közös beszélgetésekre, dohányzásra a raki-, azaz pálinkafőzés idején, a pénteki közös imákra - mindezt egyszerű nőként nem tehette volna meg.
 A férfiak testvérként kezelték, de kényelmetlenül érezte magát a havibaj idején. Melltartót nem hordott, hanem gyolccsal leszorította a mellét. Nem bánta meg életét, kritizálja a mai férfiakat, akik elvesztették férfiasságukat, mert eltűrik, hogy a feleségük parancsoljon nekik. Ezek a fiatal lányok szénnel bajuszt is rajzoltak maguknak, megtanulták a cigarettasodrást, elmentek a férfiak közé, koccintottak velük, és 12 férfi előtt esküt tettek. Ezek a férfiak felügyelték a nő szüzességi fogadalmát. Aki a faluban férfiként közeledett az ilyen, férfiasságot fogadott nőhöz, megölték. 
Ugyanakkor a társadalmilag férfiassá lett nő is vérbosszú áldozata lehetett. Az albán vidéki társadalom életét Lek Dukagjini Kanúnja (törvénykönyv) szabályozta. Dukagjini (1410—1481) nagybirtokos volt Észak-Albániában és Szkander bég fegyvertársa a török elleni harcokban. Az 1920-as években Shtjefen Gjecov tábornok gyűjtötte össze ezeket a szabályokat, és 1933-ban adta ki francia és angol nyelven. Különben minden vidéknek megvolt a maga törvénykönyve, akár muzulmán, akár katolikus népesség élt a környéken. Dukagjini szabályait a ,,vének" őrizték és adták tovább szájhagyomány útján. 
A Kanún (12 könyv) a 15. századtól az 1990-es évekig élt, s Albániában némely helyeken ma is ez szabályozza a mindennapi életet. Schütz István (albanológus professzor) példaként említette, hogy Koszovóban 1981-től a szerbek rendkívüli állapotot vezettek be, a kihirdetés másnapján az ,,öregek tanácsa" több faluban kimondta, hogy a vérbosszú fel van függesztve. /életmód-transindex/