Őrült világ

Egész Németországot megrendítette a tegnapi hír: egy 18 éves ámokfutó 17 embert gyilkolt meg: 3 volt tanárát, 10 iskolás gyereket, 3 járókelőt, végül saját magát, miközben többeket is megsebesített. Az ámokfutás délelőtt kezdődött a mintegy 30 ezer lakosú, Stuttgartól északkeletre fekvő Winnenden Albertville nevű középiskolájában. A hatóságok nagy erőkkel kezdték meg a nyomozást. A vérfürdő körülményei egyelőre tisztázatlanok, így az is, hogy az ámokfutó hogyan jutott be az iskolába. A helyszínen rendőri egységek és mentők tartózkodtak egész nap, a városkában rendkívüli állapot uralkodik. A szülőknek és a diákoknak pszichológusok nyújtanak segítséget. Ennyi a rövid hír. Nem is tudom, szerencsétlen gyerekek miképp tudják ezt feldolgozni. Teljesen talán soha.
S ez nem az első ilyen eset. Persze most is felmerül a fegyvertartás szigorításának szükségessége, de nem tudom, ez elégséges lenne-e ? Majd @x biztos tud valami példát, de én nem nagyon tudok olyasmit, hogy 100 évvel ezelőtt is előfordultak-e ilyesmik ? T.i. hogy gyerekek tömeg-gyilkoltak. /A Tv egyik pszichológus kommentátora azt mondta, hogy a nyolcvanas évek elején jelent meg Amerikában az ilyesféle gyermekkori terrorizmus. Na ja, hol máshol…/
És mondjon bárki bármit, igenis a Tv befolyásoló hatását érzem a fő oknak. A példa már a közmondás szerint is ragadós. Mert mit is tett lehetővé a Tv-zés ? Olyan példákat mutat, melyek akár pozitív, akár negatív vonatkozásban követendőnek tűnnek. A lemásolni kívánt és megirigyelt „jólét”-hez szükség volt arra, hogy az anyák dolgozni menjenek, az anyák elveszése miatt fellazultak a családi kötelékek, a gyereknevelés az óvodára-iskolára hárult többnyire, követendő példa nem a nagyapa lett, hanem a mozi-hős. Majd jöttek a videók, akkor már reggeltől estig lehetett – ha valakinek erre volt igénye – a legvadabb erőszakot nézni. És a számítógép megjelenésével minden elérhetővé vált, a bombagyártás receptjétől az erőszakos mű-élet-mű-halál játékokig minden. /
Sose fogom elfelejteni, olvastam valahol, hogy tán Amerikában, egy óvodás korú kisgyerek az apja pisztolyával lelőtte a barátját, majd azt mondta, egy-kettő-három, most aztán kelj fel és játsszunk tovább!/ Persze nem tudom, mit érezhet most a fiú apja, aki 15 /!/ fegyveréből egyet véletlenül elöl hagyott a HÁLÓSZOBÁBAN! Töltények is úgy hevertek a lakásban, mint másutt a bonbonok. Mindenesetre a családot /apa, anya, lánytestvér/ elmenekítették a kisvárosból, /ahol persze mindenki ismer mindenkit/ s nem hinném, hogy lenne lehetőségük ide valaha is visszatérni… Sajnos fogalmam sincs, mi lehetne a megoldás – mert ha tudnám, akkor most nem itt a gép előtt ülnék a D. utcában, hanem valahol a világot járva hirdetném az igét.
De hogy a családi kötelékek felbomlásának/lazulásának, az iskolai nevelés, de azt is mondhatnám az keresztényerkölcsi szemlélet szerinti nevelés és az életelvek hiánya vezetett ide, abban nagyjából biztos vagyok. /Most, miközben ezeket a sorokat írom, látom a TV-ben, hogy Alabamában is 10 embert gyilkolt meg egy őrült ámokfutó…/ Nem tudom, hallott-e valaki közületek arról, hogy a pigmeusok őserdejében, vagy valami félvad szaharai beduintáborban történt hasonló ???? Persze, persze…. Ezek a hírek a Tv-n keresztül értek el hozzám, s most Ti az Internet segítségével olvassátok. Ördögi kör. Állítsátok meg a Földet ki akarok szállni…./Nem tudom, ki mondta, de igazsága vagyon./