Vagy mégse ? Akkor talán blogcímet kellene változtatnom. De a „Napjaim” az „Életem” a „Hétköznapok” vagy valami hasonló semleges cím már mind foglalt.
Arra viszont nem vagyok hajlandó, hogy csak jót-szépet irkáljak ide, mert nem arról szól az életem, és úgy általában az Élet. Illetve végül is tudatosan törekszem arra, hogy ha nehéz is, ha keresgélni is kell, de azért valami aprócska öröm jusson minden napra. Talán nem mindig írom meg…
De azért nem hunyom úgy le a szemem, hogy ne mondtam volna magamban, „Ezt/azt a percet köszönöm Istenem. Köszönöm, hogy megélhettem.”
De azért nem hunyom úgy le a szemem, hogy ne mondtam volna magamban, „Ezt/azt a percet köszönöm Istenem. Köszönöm, hogy megélhettem.”
Mert pl. ma is: Szakadt az eső – de el kellett mennem a már három hónappal ezelőtt előjegyzett mammo-szűrésre. Könyvtárba is mentem, igaz, ott megmorogtam őket, mert tegnap is jártam ott, s ki volt írva: „Értekezlet miatt zárva”. /És pechemre ez már nem az első ilyen eset volt./ A város másik végéből odamegyek, parkolójegyet váltok, és nem tudom elintézni amiért jöttem. Nem nagyon hiszem, hogy MINDEN dolgozónak ott KELLETT ülni azon a továbbképzésen, hiszen pl. ma is egyetlen egy könyvtáros ült csak a teremben. Mondtam is: Na ezt tegnap is meg lehetett volna csinálni…Mindegy…
Aztán – bizonyos családi ünnepek közeledte miatt – átmentem a Börze üzletházba. /A Megyeri út elején van ez az üzlet – mondom annak, aki nem tudná./ Itt elsősorban Németországból behozott mindenfélék voltak kaphatók, bizonyos vásárlási összeg fölött akár még kedvezménnyel is. Többször vásároltam itt, húsvét, karácsony előtt. Most megdöbbenve tapasztaltam, hogy a boltban eszméletlen felfordulás van, mindjárt kérdeztem is: mi történt ? Be fogunk zárni március 31-én, ezért mindent kiárusítunk – mondta az előadónő. Sajna nem volt nálam elég pénz, majd tán holnap még visszamegyek, de így is vettem néhány olyan darabot, amit majd később ajándékba tudok adni, illetve használni tudok.
 |
Aztán – bizonyos családi ünnepek közeledte miatt – átmentem a Börze üzletházba. /A Megyeri út elején van ez az üzlet – mondom annak, aki nem tudná./ Itt elsősorban Németországból behozott mindenfélék voltak kaphatók, bizonyos vásárlási összeg fölött akár még kedvezménnyel is. Többször vásároltam itt, húsvét, karácsony előtt. Most megdöbbenve tapasztaltam, hogy a boltban eszméletlen felfordulás van, mindjárt kérdeztem is: mi történt ? Be fogunk zárni március 31-én, ezért mindent kiárusítunk – mondta az előadónő. Sajna nem volt nálam elég pénz, majd tán holnap még visszamegyek, de így is vettem néhány olyan darabot, amit majd később ajándékba tudok adni, illetve használni tudok.
Mindezt részben azért írtam meg, mert tipikusan jellemző: bosszant, szomorkodom miatta, ám ugyanakkor örömöm is volt benne, hiszen vettem /ráadásul magamnak! – amit velem ritkán fordul elő/ a képen látató cicát. /Fából van kifaragva./
Na, hát ilyen az élet: Egyszer fenn, egyszer lenn jár velünk a nagy kerék...
Na, hát ilyen az élet: Egyszer fenn, egyszer lenn jár velünk a nagy kerék...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése