Úgy látszik, mindennel egy napos késésbe kerülök…@x figyelmeztetett, hogy tegnap volt a költészet világnapja /is/. Igaza van. Egy ilyen blog, mint ez, nem mehet el „szó nélkül” e jeles nap mellett.
Tehát: Naima Tabet, a marokkói oktatási, kulturális és tudományos nemzeti bizottság főtitkára vetette fel 1998-ban egy UNESCO-hoz intézett levelében a nemzetközi költészeti nap kijelölését. 1999. november 18-án az UNESCO közgyűlésének 30. ülésszaka március 21-ét nyilvánította A KÖLTÉSZET VILÁGNAPJÁ-vá, melyet minden ország a saját eszközeivel, a nem-kormányzati szervek aktív részvételével, a nyilvános és civil szervezetek bevonásával ünnepelhet meg. Nem tudom, ez a 10. évforduló tegnap a médiákból valahogy nekem „nem jött át”…
Kosztolányi Dezső: Fohász
Vers, vers, ne hagyj el.
Csak most maradj még.
Maradj, maradj itt.
Voltál te nékem kamasz-dicsőség,
szívdobogtató,
vad kokain,
mitől megbandzsult
részeg pupillám.
De légy ma minden,
élet helyett élet,
mert már a téli
holdfény inog a háztetőkön,
szél dudorász az utcacsatornán
s úgy összeszűkül a világ köröttem,
úgy fintorognak rám a viszolygó
tárgyak,
mint hajdan csecsemőkoromban,
amikor a sötétbe hagytak,
rémek között s kimentek a szobából.
/1928/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése