2021. szeptember 6., hétfő

Lapisi körsétám képei

Úgy tűnik, végre normalizálódik, európaivá szelídül a hőmérséklet. Talán lesz erőm folytatni csavargásaimat ott, ahol a nyár elején abbahagytam. Szombaton - próbaképp - felmentem a Mecsekre, másfél óra alatt úgy elfáradtam, hogy győztem kipihenni. De azért készültek legalább képek. Sajnos virágok már nem nagyon vannak....

Itt szálltam ki az autóból...


...és erre indultam.


Az erdő alja többnyire már száraz. 


Az útra is belógó óriási bükkfa

Megvolt még a tavasszal látott boszorkányseprű

Ezüstös hölgymál (?)


Gyalogbodza, virág és termés is volt rajta

Valamilyen kis törpe harangvirág

Som aprócska bogyói - eső híján nem lett nagyobb...


2020 bogara: a tavaszi ganéjtúró


Picit bemozdult katángkóró

A gyújtoványfű képek se túl jók....

"Pista bácsi pihenője"


Szerintem itt valami nagy madárfészek van, egy ölyv-félét láttam erre repülni

A lapisi parkoló fenyői se élnek már  sokáig....

De felnézni az égre jó volt. Kedvencem az égre-törő kopasz ágú fa is megvolt még...Évek óta áll így....

Be kell valljam, jó volt kint lenni. Jó volt látni az ezerszer megjárt utat, jó volt fényképezni, majd eset itthon vacakolni a képekkel. Muszáj menni. Na, muszáj !


8 megjegyzés:

  1. Szép utat tettél meg. :) De jó is volna, ha én is még így tudnék kirándulgatni. Régen, ilyenkor ősszel én is mentem, mára már csak a vágy maradt...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Néha bennem is motoszkál a félelem: meddig mehetek még ? De tény, amíg tudok, menni akarok - mert ki tudja nem jön-e majd egy olyan idő, amikor csak az emlékeimből kell megélnem.

      Törlés
  2. Lapis, vadászház ami már gyerekkoromban sem volt az ami eredetileg a 40-es évek végén, 50-esek elején. Kerékpáros kirándulásaink egyik legmagasabb pontja ahova már csak részben rajta ülve részben tólva jutottunk fel a Mandulástól az otteni pihenö uán indulva. De leginkább tólva, hiszenaz akkori „közönsées“ karékpârok nehezek voltak váltó nélkül, de mégis a legféltettebb kincsnek számitott. Lapist elhagyva kárpótolt a lefelé tartó út amit nagyon élveztünk. Aután a Kozári vadászház vagy turista szálló után elértük Árpádtetöt. Ott azutân vagy Mánfa felé Sikondát vettük célba ha elegendö ellátás volt a hátizsákban.
    Erre prrsze mâr alöre felkészültünk. Ha nem akkor lefelé Mecsekszabolcs irányában gurultunk, majd a meszesi viztoronyt elhagyva Hársfautcán végig hazafelé vettük az irányt. Aztán Ágoston téren elváltunk , én igy már a Tettye aljában félig otthon voltam.
    Ezt mind Lapis, egy szó felidézése hozta vissza a peporosodott emlékeim tárlatábol. Mint irtad Fodorka hova vagy vezetnek vagy meddig szöheti az ember az emlèkezés fonalát és hova jut el az ember. Én csodálatosnak tartom, egy ajándék ha emlékezni tudunk és örülni az emlékeknek. Noha nem mindig nem mindig nyilottak rózsak az életútunkon. De idézem a slágert hogy „Csak a szépre emlékezem“, ha ez sikerül akkor elégedett napokkel leszünk gazdagabbak.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jó volt olvasni soraidat - magam előtt láttam az útvonalatokat.
      Szeretem ezt a helyet, sokszor megfordultam itt a legkülönfélébb évszakokban - és mindig tetszett.Jó, hogy van nekünk a Mecsekünk...

      Törlés
  3. Muszáj menni, muszáj.....
    Még menj sokáig, azt kívánom!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a jókívánságot, és nagyon szeretném, ha teljesülne... - neked is ezt kívánom, mert tudom, milyen fontos !!!

      Törlés
  4. Szép kirándulásod lehetett! Szeretem az őszi erdőt, az őszi kirándulásokat, persze csak amikor ilyen szépen süt a nap. Nincs már kánikula, kellemes túrákat lehet tenni. Mikor nyáron, még júliusban otthon voltunk Apukámnál, akkor mi is kirándultunk a Mecsekben, fent voltunk a Zengő tetején. Nagyon szép volt. De talán már láttad is a képeinket...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez a nyár nagyon meleg volt, szinte ki se mozdultam. Remélem, hogy az ősz eltart egy ideig, mert "mehetnékem van"... Csábító a zengői új kilátó - mert bizony azt se láttam... És most megnéztem a képeket, tényleg érdemes oda felgyalogolni.

      Törlés