2024. január 21., vasárnap

Csak magamnak - emlékeztetőül....2024 január

A milliók deportálásáról szóló titkos találkozó után betiltanák a második legerősebb német pártot

Legfontosabb

2024. január 21. – 17:37

A milliók deportálásáról szóló titkos találkozó után betiltanák a második legerősebb német pártot
Az Alternatíva Németországért (AfD) nevű párt és annak idegenellenes álláspontja ellen tüntetnek Erfurtban 2024. január 20-án – Fotó: Jacob Schroeter/DPA/MTI

Másolás

Vágólapra másolva
  • Január elején kiderült, hogy a német parlamentben ülő radikális jobboldali AfD több tagja és vezetője részt vett egy titkos találkozón, amin szélsőjobboldaliak több millió bevándorló deportálását tervezgették.
  • Az ügyből hatalmas botrány lett, és minden korábbinál komolyabban felmerült, hogy a kormány vagy a parlament kezdeményezheti az AfD betiltását.
  • Ez jogilag is nagyon nehézkes lenne, de politikailag még nagyobb a kockázat: már az eljárás elindítása radikalizálhatja az AfD támogatóit és ellenzőit is.

1942. január 20-án Berlin mellett a Wannsee-tó partján egy villában titkos találkozón gyűlt össze a náci német kormány több tagja, és a zsidókérdés megoldásával megbízott Schutzstaffel (SS) több vezetője. A wannseei konferencia mindössze másfél óráig tartott, azon az SS vezetője, Reinhard Heydrich adta elő tizenegymillió európai zsidó meggyilkolásáról szóló elképzeléseit.

A rövid megbeszélésen több kérdés felmerült, például hogy ki számít zsidónak, mi legyen a vegyes származású emberekkel és az első világháborús zsidó veteránokkal. Ezeket azonban gyorsan lesöpörték az asztalról, és megegyeztek abban, hogy a tizenegymillió európai zsidót először a Lengyelországtól és a Szovjetuniótól elfoglalt területekre helyezik át kényszermunkára, majd megsemmisítik őket. A terv végrehajtásának időrendjét, és a különböző állami szervek felelősségeit fixálták, majd a tervet a következő három évben nagyrészt meg is valósították.

81 évvel később, 2023. november 25-én a wannseei konferencia helyszínétől néhány kilométerre, Potsdamban, egy másik villában titkos találkozóra gyűlt össze a német szélsőjobb krémje. Az esemény 20-30 résztvevője között voltak ismert szélsőjobboldali vállalkozók, aktivisták, a jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) néhány tagja, akik a konzervatív Értékszövetség egyesülethez tartoznak, és a parlamentben ülő Alternatíva Németországnak (AfD) párt több vezetője vagy munkatársa. Jól mutatja, hogy az AfD milyen magas szinten képviseltette magát a találkozón, hogy Roland Hartwigot, Alice Weidel pártelnök személyi referensét küldték el Potsdamba.

A résztvevőknek legalább 5 ezer euró „adományt” kellett fizetniük. A meghívó szerint a rendezvényen annak esélyéről ejtettek szót, hogy „országunkat újra normális és egészséges irányba hozzuk”. A találkozó legfontosabb pontja az volt, hogy az osztrák Identitárius Mozgalom vezetője, Martin Sellner előadta a „remigrációról” szóló mestertervét. Ennek részeként több millió embert deportálna Németországból. Nemcsak menedékkérőket, de tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldieket és „nem asszimilált” német állampolgárokat is.

Sellner előadása után a találkozó részvevői arról beszélgettek, hogyan lehetne a „remigrációs” elképzeléseket végrehajtani, ha az AfD hatalomra kerül az országban. A párt jelen lévő politikusai egy újságírói beszámoló szerint teljes mértékben egyetértettek a tervvel, egyikük szerint azon kellene dolgozniuk, hogy a bevándorlók minél rosszabbul érezzék magukat Németországban. (Az esemény után a résztvevők egy része jelezte, hogy ők nem emlékeznek arra, hogy Sellner német állampolgárok deportálásáról beszélt volna, és ha ilyet hallanak, biztosan felszólaltak volna az ötlet ellen.)

A találkozóról a Collectiv oknyomozó portál januárt 10-én számolt be. A hír azonnal sokkolta a német politikai elitet és a közvélemény egy részét. Szombaton az első hírek szerint tízezrek, de a friss német jelentések szerint legalább 250 ezren tüntettek a AfD tervei ellen Frankfurtban, Hannoverben, Kasselben, Dortmundban, Wuppertalban, Karlsruhéban, Nürnbergben és más városokban is. Az eseményről azóta még több részlet derült ki, és egyre több helyen merült fel, hogy ha az AfD tényleg arra készül, ami Sellner előadásában elhangzott, akkor be kellene tiltani a pártot.

Nagyon nem akarnak nácinak látszani

Az események megértéséhez érdemes visszamenni néhány évet a történelemben. Az AfD-t 2013-ban alapították német közgazdászok és egyetemi tanárok, a párt eredetileg konzervatív-liberális megközelítéssel, elsősorban gazdasági elvek mentén határozta meg magát. A mozgalomban aztán nagyon gyorsan többségbe kerültek radikális jobboldaliak, akik egy klasszikus nyugati szélsőjobboldali párttá alakították azt.

Az AfD politikai felívelését egyértelműen a Németországba 2015-től érkező migrációs hullámnak köszönheti. Míg Merkel kancellár, a többi parlamenti párt és a német média jelentős része kezdetben elsősorban a bevándorlás humanitárius oldalát és a német munkaerőpiacra gyakorolt pozitív hatásait emelte ki, az AfD sikeresen játszott rá a főként a keleti régiókban élő, hátrányos helyzetű rétegek elégedetlenségére, a növekvő bűnözésre, a kulturális és vallási különbségek miatti konfliktusokra, és szinte minden nehézségért a migrációt tette felelőssé.

Az AfD korábbi országos szóvivője, Frauke Petry 2016-ban már azt pedzegette, hogy szükség esetén lőni kell a migránsokra a határon. A hivatalos pártprogram részévé vált a menekültjog jelentős korlátozása, az érkezők kitoloncolása, a német és uniós határok lezárása, a Földközi-tenger blokádja és általában véve bármiféle migráció elfojtása.

Időközben a német politika és az Európai Unió is szembesült a bevándorlási hullám árnyoldalaival. Németországban is jelentősen szigorították a menedékkérők befogadásának feltételeit és a kitoloncolásokat. A jogilag szabályozott kitoloncolásokat azonban semmiképpen nem lehet összekeverni azzal a „mestertervvel”, ami a tavaly novemberi potsdami találkozón elhangzott.

Fontos kérdés, hogy mennyire jobboldali az AfD: Németországban a második világháborús örökség miatt teljes tabu a nácikkal való közösségvállalás, és ezt az AfD is komolyan veszi. Ennek megfelelően hivatalos választási programjuk nem tartalmaz nagyon radikális elemeket, és a nyilvánosságban nem győzik hangsúlyozni, hogy ők márpedig nem nácik. Sőt, mivel Németországban a jobboldali szót sokszor a szélsőjobboldali szinonimájaként használják, sokszor még ezt is kerülik, és polgárinak nevezik magukat.

Az AfD szélsőjobboldali fordulata óta vékony jégen táncol azzal, hogy egyrészt tagadja a nácikkal való minden közösséget, másrészt jobb felé folyamatosan kifelé beszél. A potsdami találkozó után viszont ez a kettő kicsit kevésbé elválasztható egymástól, január eleje óta sokan a korábbinál eggyel bátrabban mondják ki: ezek nácik.

A potsdami titkos találkozó megítélését és fogadtatását egyértelműen befolyásolja, hogy mennyire hasonlít az 1942-es wannsee-i konferenciára. A két esemény ugyanannak a tónak a két, egymással szemben lévő partján álló egy-egy villában zajlott, és mindkét helyen több millió ember kitelepítéséről volt szó. Ez a párhuzam pedig elég ahhoz, hogy totálisan kiverje a biztosítékot a németeknél.

Björn Höcke, az AfD thüringiai elnöke, a párt jobbszárnyának egyik vezetője beszédet mond egy tüntetésen 2023. október 28-án Erfurtban – Fotó: Bodo Schackow
Björn Höcke, az AfD thüringiai elnöke, a párt jobbszárnyának egyik vezetője beszédet mond egy tüntetésen 2023. október 28-án Erfurtban – Fotó: Bodo Schackow

Annyira, hogy komolyan felmerült az AfD betiltását kezdeményező jogi eljárás elindítása. Az AfD bizonyos tartományi szervezeteit a német alkotmányvédelmi hivatal már évek óta szélsőségesnek minősítette, ami miatt ők folyamatos megfigyelés alatt állnak. A párt betiltásáról is szó volt már korábban, most azonban minden eddiginél nagyobb lett ennek esélye. Ellenére annak, hogy az AfD részben elhatárolódott az eseményen elhangzottaktól, és az azon részt vevő Roland Hartwigot el is bocsátották.

A párt ezt leszámítva a Correctiv cikke után elég hamar támadásba ment át, arról beszélnek, hogy tagjaikat a Stasi (a keletnémet titkosszolgálat) módszereivel figyelik meg. Szerintük a találkozót, amin tagjaik amúgy is magánemberként jelentek meg, hamis fényben tüntetik fel, indokolatlanul felnagyítják, és csak a liberális sajtó csinál belőle botrányt.

A német kormánypártok közül a szociáldemokraták és a zöldek nyitottnak tűnnek az AfD betiltását célzó eljárás elindítására, míg a liberálisok mintha elleneznék azt, de eddig senki nem kommunikált teljesen világosan. Az ország belügyminisztere, a szociáldemokrata Nancy Faeser nem zárta ki a betiltás kezdeményezését, de nem is támogatta még azt egyértelműen. Egy potenciális tiltásnak azonban messzemenő jogi és politikai következményei lehetnek.

Jogilag kérdéses

Németországban egy párt betiltását a szövetségi kormány vagy a parlament alsó- illetve felsőháza kezdeményezheti, ha a működését alkotmányellenesnek tartja. A kérelem ilyenkor a szövetségi alkotmánybírósághoz kerülhet, amely különböző szempontokat mérlegel, majd dönt az esetleges betiltásról. Ennek két feltétele van:

  • a párt, vagy annak támogatói a társadalom emberi szabadságon alapuló demokratikus rendjét meg akarják dönteni,
  • illetve erre esélyük is van. Ez utóbbin egyszer már elbukott a marginális neonáci párt betiltása.

Egy kérelem elbírálása előtt az alkotmánybíróság adatokat és bizonyítékokat gyűjt, amelyek alapján aztán elbírálhatja a fenti két szempontot. Fontos, hogy ebben a potsdami találkozó, és az ott elhangzottak csak egy bizonyítékot jelentenek a sok közül, vagyis a bírák az alapján ítélkeznének, hogy a párt úgy általánosságban, illetve a mögötte álló több millió ember összességében mit akar.

Politikailag még inkább kérdéses

Az AfD betiltása politikailag még neccesebb, mint jogilag. Már az eljárás elindítása is egy nagyon durva konfrontálódás lenne a kormánypártok és az AfD (szavazói) között, ami politológusok szerint a társadalom polarizálódásához és radikalizálódáshoz vezetne. Ezt gyakran állítják párhuzamba a Trump ellen indított perekkel, amelyek csak növelik az exelnök támogatottságát, és radikalizálják a szavazóit.

Ráadásul:

  • ha az eljárás végén az alkotmánybíróság nem tiltja be a pártot, az az AfD-nek egyértelmű siker és visszaigazolás, hiszen a legmagasabb szintről erősítik meg, hogy a működésük rendben van. Marco Buschmann liberális igazságügyi miniszter szerint ez egy komoly PR-győzelem lenne az AfD-nek.
  • Ha viszont a pártot betiltják, akkor annak vezetői mártírnak állíthatják be magukat, a szavazóik pedig lehet, hogy egy még radikálisabb formációhoz vándorolnak majd át.

Az eljárás elindítása tehát iszonyú politikai kockázattal járna, főleg a jelenlegi helyzetben. A német társadalomban ma még nincs olyan durva polarizáció, mint Magyarországon, az Egyesült Államokban, vagy a fejlett világ nagy részén, a legtöbb kérdésben ki szokott alakulni konszenzus. Ez pedig a politikában is így van: általában jobb- és baloldali pártokból álló koalíciók irányítják az országot, alaposan kidolgozott kompromisszumok alapján.

Az elmúlt hetek gazdatüntetései azonban azt mutatják, hogy most a korábbinál nagyobb megosztottság kezd kialakulni. Cem Özdemir zöldpárti mezőgazdasági miniszter ezért már nemrég arra figyelmeztetett, hogy szerinte mindenképpen el kell kerülni az amerikai jellegű társadalmi megosztottság kialakulását. Vagyis azt, hogy az emberek „nem beszélnek egymással, nem hisznek egymásban, és a világ minden problémájáért a másikat okolják”.

A döntéshozók helyzetén nem segít, hogy a potsdami találkozó óta folyamatos tiltakozások vannak a szélsőjobboldal ellen, a tüntetők közül pedig sokan követelik az AfD betiltását. Ráadásul a kormányzó pártok tagságának egy része is ezt szeretné, volt, ahol belső szavazást is tartottak a kérdésről, amin nagy többség a tilalomra voksolt.

Ők azzal érvelnek, hogy az AfD szerintük egy antidemokratikus, fasiszta párt, amely hatalomra kerülése esetén olyan szörnyűségeket tenne, mint a nácik 1933 után. Jelmondatuk, a Nie wieder ist jetzt (A soha többé most van) arra utal, hogy a német társadalom a második világháború után megfogadta: ilyen még egyszer soha többé nem történhet, most mégis megtörténni látszik (szerintük). Az AfD szerint viszont ezek a tüntetők nem tudják tolerálni a sajátjuktól eltérő véleményeket.

Az AfD ellen tüntetők január 15-én Essenben. A feliraton: Tiltsátok be az AfD-t most! – Fotó: Ina Fassbender / AFP
Az AfD ellen tüntetők január 15-én Essenben. A feliraton: Tiltsátok be az AfD-t most! – Fotó: Ina Fassbender / AFP

Az AfD-ről szóló társadalmi vita a potsdami találkozó mellett azért is aktuális, mert a párt népszerűbb, mint valaha: az országos közvélemény-kutatásokban rendre 20 százalék felett szerepelnek, az egykori Kelet-Németországban pedig egyenesen ők a legnépszerűbb párt. Idén szeptemberben három kelet-német tartományban tartanak tartományi választásokat, és a jelenlegi állás szerint a párt mindhármat meg fogja nyerni, amivel történetük során először akár hatalomra is kerülhetnek.

Vagyis a hagyományos német pártoknak előbb-utóbb kezdeni kell valamit az AfD-vel, ami a társadalom egyre szélesebb rétegeiben tűnik választható alternatívának. Ez lehet a tiltás, de lehet az is, hogy megpróbálják megszelidíteni őket, és akár koalícióra lépnek velük – ez utóbbit viszont ma még kizárják. Egy biztos: ha elindítják az AfD betiltásáról szóló kezdeményezést, Németország hatalmasat lépést tesz a Magyarországot, az USA-t, és a világ számos országát megnyomorító mélységesen mély társadalmi megosztottság felé.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése