https://index.hu/tudomany/til/2024/05/12/nemcsak-beszelgetnek-de-lehet-hogy-latnak-is-a-novenyek/
De ezt is érdemes elolvasni, kicsit "tudományosabb" megfogalmazás, de érdekes:
https://ligetmuhely.com/liget/novenyek-ha-beszelgetnek/
Nem tudok magamhoz térni a tegnap esti-ma reggeli meteorológiai tévé-hírek után. Hatalmas árvíz, méteres hó....Hegyen rekedt állatok...nem kellene, lenne szabad tévét néznem....
Valami, valami nagyon nincs itt rendben....
A 950 méteres magasságban található Raurisban (is) csütörtök délután óta havazik....
Kiegészítés alul.....
Gyülekeznek,útra kelnek...a szívemnek kedvesek, meg szomorú is vagyok. Mert ezek a kis "szereplők" csodálatra méltók... (Jobb képeket én nem tudok készíteni, működtessétek a fantáziátokat: szépek voltak. Szebbek, mint itt a képeken. )
Mert itt voltak - még ha csak keveset láttuk is őket ebben a szaharai melegben, kitartottak, talán fel tudtak nevelni pár fiókát, talán volt, aki etette-itatta őket, és most elmennek...Én nem tudom miért sajnálom annyira minden évben az elköltöző madarakat - holott csodálnom kellene, hogy milyen okosak, ügyesek, szerencsések, stb... Pár dekásak és világjárók...És valahol bennem lapul egy kérdés: visszajönnek-e ???
Szóval tegnap gyülekeztek a fecskék - és valószínű ma már el is indultak........ Véget ért a nyár.
Most mit mondjak: Sajnos ?
Hála Istennek ?
És a fecskékről még eszembe jutott a "perejancsi".... Bocsánat:Pere János énekes...Pár évvel idősebb nálam, de "anno" szerelmes volt belé a fél osztály...És igen, ebben a dalában szerepelnek a fecskék (is)....
Ezt a hírt most (este) találtam, beteszem, hátha nem látta mindenki és - szerintem - megörökítésre érdemes. Szóval jól gondoltam tegnap: elindultak....
https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2024/09/14/fecskesereg-a-kastelyban/#google_vignette
Az Alpokban havazik, Németország egy része és Ausztria téli készültségben.... hát nem is nagyon tudok mit hozzáfűzni...
Ezt a cikket tegnap találtam, érdemes elolvasni:
https://green.hu/cikkek/hosszu-elet-4-titka-nyomaban-ezuttal-komolyan
Mi is a "kék zóna": A „kék zónák” azok a területek, ahol az emberek között a százévesek aránya az átlagnál jóval magasabb.
Az amerikai kutató, Dan Buettner öt ilyen kék zónát vizsgált meg: Okinawa (Japán), Szardínia (Olaszország), Ikaria (Görögország), Nicoya (Costa Rica) és Loma Linda (Kalifornia, USA). Ezeken a helyeken az emberek nemcsak hosszabb életet élnek, de egészségesebb életet is. Négy egyszerű következtetésre jutott, amelyek segíthetnek mindannyiunknak.
Egészséges étkezés: Próbáljuk ki a mediterrán diétát, fogyasszunk több zöldséget és gyümölcsöt, és kerüljük a feldolgozott ételeket.
Természetes mozgás: Sétáljunk többet, végezzünk kertészkedést, vagy találjunk olyan tevékenységeket, amelyek természetesen beépíthetők a mindennapjainkba.
Életcélok: Tűzzünk ki rövid és hosszú távú célokat, amelyek motiválnak minket, és adnak értelmet mindennapjainknak.
Közösségi kapcsolatok: Ápoljuk baráti és családi kapcsolatainkat, vegyünk részt közösségi eseményeken, és támogassuk egymást.
Már ezekkel az apró változtatásokkal is sokat tehetünk az egészségünkért és a hosszú életért. Ne feledjük, hogy minden kis lépés számít, és már azzal is sokat tettünk, ha néhány ilyen egyszerű szokást beépítünk a mindennapjainkba.
Míg ezt a szöveget leírtam, ez a dal ment a rádiómban. Szeretem, ezt is ide csatolom:
Remélem, az alábbi linkre kattintva meg tudjátok nézni régi, egy időre elveszett, majd most a FB-n újra megtalált "kisbarátnőm" csodás fügelekvár receptjét. Van nekem fügefám, tettem is el mindig pár üveg lekvárt - de azért "annyira" nem voltam oda ezért nagyjából "semmilyen" ízű lekvárért. Na, most megcsináltam a leírtak szerint, igaz, a végére a spéci különleges fűszereket nem tettem be (mert nincsenek), de a kezdeti pirított cukor és a végén beleszórt kakaó valami varázslatot csinált ezzel a jellegtelen fügével. Ha van fügefád, s ha van még rajta termés, feltétlenül próbáld ki ezt a variációt!
https://www.facebook.com/photo?fbid=1062290765896836&set=pcb.1062292265896686
Katalin kérésére, ill. azoknak, akik a FB-t nem olvassák, íme a recept:
Az edényem alján pici cukrot karamellizáltam (csak az íze miatt
) a megmosott fügéket felkockáztam és a karamellizált cukorhoz adtam,
kapott egy kis citromlevet is, puhára főztem, pürésítettem. Annyi
cukrozatlan kakaóport adtam, amitől kellemes csokis íze lett.
Mivel
a kedvenc csokim a kardámom-os és a garam masala-s, úgy gondoltam a
füge is kap egy kis őrölt kardámom-ot. Amikor lekapcsoltam a főzőlapot,
akkor reszeltem hozzá citromhéjat.
(Én csak kakaót meg citromot tettem pluszban bele, de azzal is csoda finom!)
Vulkánokkal nemigen foglalkoztam eddig, persze megnézek én minden természettel kapcsolatos filmet, ami épp elém kerül - de most ezt még közre is adom, hátha mást is érdekel...
A cikk egy vulkánról szól és nem is annyira a szöveg, mint a (külön is kimásolt) videó az érdekes. Én ilyen tejfölként folyó lávakitörést még nem láttam...
Tele van a világ csodákkal...
https://index.hu/tudomany/2024/09/04/ol-doinyo-lengai-vulkan-tuzhanyo-tanzania-lava-krater
Kedves és hűséges olvasómtól "Eisvogel"-től kaptam egy verset, amit nem tudott/lehetett a kommenthez bemásolni. De olyan szép vers, hogy azon kívül, hogy itt is megköszönöm, bemásolom ide, hadd olvashassa aki benéz hozzám....
Egy levél-váltás és tegnapi vers-keresős délelőttöm során jutottak eszembe ősrégi mesekönyveim - hiszen általuk, vagyis rajtuk keresztül ismertem meg egyrészt a betűket, másrészt jöttem rá a szó igézetére, a mese varázsára.Kibányásztam a két legrégebbi foszlányos könyvemet, szerintem ezek nem is az én (mi) mesekönyveink voltak, hanem talán Édesanyámé... Annyira "szét vannak olvasva " hogy tényleg lapokra esnek. És élvezettel fedeztem fel gyerekkori csínyünk nyomait, bár a könyv "szent" volt nálunk, de valahogy egy idő után, vagy egyszer csak mégis szabad lett kifesteni a képeket. Merthogy NEM színes képek voltak akkoriban a mesekönyvben, a mi kis fantáziánk viszont csodálatosan színes volt...
Ha valamiért hálás leszek nagyon "az elszámoláskor" - akkor a kisgyerek koromért...A kertes családi házban-felnövésért, a rengeteg meséért - mert ezek igenis meghatározták az életemet. És most, amikor vénen, már egymagam ülök csendes szobámban - mégse vagyok "egyedül"...Tele van a fejem emlékekkel, képekkel, mert az a tíz év, az azért mégiscsak gyönyörű volt és végül-is hálásnak kell lennem, hogy legalább ennyi jutott - hiszen hány embernek nem jut ennyi sem...(Na jó, nem panaszkodom a tíz utáni hetven miatt se...)
Lefényképeztem ezt a két régi, most előszedett mesekönyvet, vagyis azt, ami még megvan belőle...És varázsütésre eszembe jutott megint és megint és megint a Nagymamám...Valójában ő nevelt bennünket (anyám-apám dolgozott) és az ő mesélésére emlékszem...Na, ennyi elég is.....majd magamban folytatom az emlékezést...
Lehet, (biztos)hogy senkinek nem mondanak ezek a képek semmit - szóval, magam örömére tettem ezeket most ide...
Ugye, ugye, megmondták a gombok: szép életem volt, nincs miért sírnom.... (Aki még nem ismerné fel, Mosonyi Alíz-Háy Ágnes : Szekrénymesék-ből "idéztem"...már megint...)
A fészkesvirágzatúak - Asteraceae - családjába tartozó
máriatövist szilimarin-tartalma miatt a természetgyógyászat régóta alkalmazza
májvédő, méregtelenítő kúrák elmaradhatatlan elemeként.
A máriatövis - Silybum marianum - 70-150 cm magasra
megnövő egyenes szárú növény. Virágai kerekek, lilás pirosak, a virágzási idő
júniustól szeptemberig tart. A növény levelei hosszúkásak, szélüket sárga csík
övezi.
Gyógyászati célokra a növény érett termését, illetve az
abból készült kivonatot használják. A máriatövis termés legfontosabb hatóanyaga
a szilimarin - mely alapvetően három flavonoid keveréke -, ezen kívül tartalmaz
még keserű-anyagokat, illóolajat és E-vitamint. A szilimarin védelmet nyúlt
számos májkárosító behatás ellen: erősíti a sejtmembránt, hogy a méreganyagok
ne juthassanak be a sejtbe, valamint aktiválja a májsejtek regenerációs
képességét. Kutatások szerint a koleszterin-anyagcserét is stimulálja.
https://femina.hu/egeszseg/mariatovis_tea/
Félelmetes...vagy nem is tudom, milyen jelzőt írjak...Az ilyen képektől eláll a lélegzetem... "Chuck" FB oldalán most találtam, van ott még néhány hasonló, majdnem azt mondom, hihetetlen fotó....(Nagyon remélem, hogy ez nem valami "fake".)
Üdv mindenkinek, ma egy hatalmas vihart örökítettem meg a Napon. Összehasonlításként hozzáadtam a Földet. Ez a hatalmas plazmahurok 16 perccel azután tűnt el, hogy ezt a képet megörökítettem. Az Explore Scientific AR102 teleszkópommal, egy Daystar Quarkkal rögzítettem ezt.
Érdemes a "Földi hatások"c. fejezetrészt elolvasni.
Lazításképp hoztam ismét pár kerti képet...muszáj valahogy eltávolodnom ettől a fejre-állt világtól - bár tudom, legjobb lenne a számítógépet és a tévét be se kapcsolni...Keresem a kiutakat...Igaz, nem tudom, meddig lesz még rá lehetőségem. Ezt a lassan tragikussá váló hőséget az én kertem virágai sem szeretik. Hiába locsolom őket, nem olyanok, amilyennek lenniük kellene...Lehet, legközelebb sárgult faleveleket fogok fényképezni, mert már virágok se lesznek....
Darázsvendégeim legújabb fotói:
...házhoz rendelném magamnak a "pacsi" kupoláját... Hogy ez micsoda ? Itt megnézheted:
Elég régen "csillagászkodtam" itt, pedig NINCS nap, hogy kora hajnali ébredésem második lépése ne az udvaromba vezessen és ne nézzek ámulva és gyönyörködve az égre. És akkor bejövök, és azonnal bekapcsolom a gépet, előkeresve kedvenc térképemet és skicceket készítek magamnak (amit aztán egy idő után eldobálok, mert írok újakat).
Ilyesmikre gondolok:
Kis térkép arról, hogy az adott napon ki hol állt reggel ötkor..... |
Mert hát vagy két hete is mennyire örültem... mert a szomszéd ház teteje mellett/fölött egyszer csak ismerős kép tűnt fel. Itt van, újra itt van !!! - gondoltam...igen újra látható hajnalban már az Orion... A második kis fecnire gyorsan fel is rajzoltam, viszonylagos közelében pedig ott sorakozik a vöröslő Mars, a sokkal kisebb, de azért fényes Jupiter és picit távolabb (mint a rajzomon látszik) a fogyó Hold sarlója.... Szekeresben a Capella, Bikában az Aldebaran, Kis kutyában a Prociron világít élénken...
Nos én biztos nem vagyok egészen komplett - de én annyira, de annyira örültem Orion barátomnak. És akkor próbáltam megkeresni gyorsan a nyári csillagképek "maradékát", de a "nagy nyári háromszögből" már semmit se láttam, csak Cassiopeia W-je ragyogott még a házam teteje fölött....(A második képen jobb oldalon, felül.)
Hát szóval boldog voltam...Milyen szerencse, hogy ismeretséget kötöttem a csillagos éggel...ha emberek nincsenek is a közelemben, a csillagaim mindörökre velem maradnak.
És ez egy közeli a minden nap megfigyeltekről - biztos nem látja más, csak én, de a fenti kis cetlin ugyanez van "lerajzolva" az én primitív változatomban: