"...okkal jöttünk le ide..."

Kedves és hűséges olvasómtól "Eisvogel"-től kaptam egy verset, amit nem tudott/lehetett a kommenthez bemásolni. De olyan  szép vers, hogy azon kívül, hogy itt is megköszönöm, bemásolom ide, hadd olvashassa aki benéz hozzám....

Aranyosi Ervin: Hiszem…

Hiszem, hogy dolgom van e Földön,

s ha napomat írással töltöm,

segítem mások életét,

ne legyen az sivár, setét!

Egy szebb világot kell mutatnom,

emberek hitét visszaadnom,

hogy élni jó, hogy érdemes,

van annyi szép, mi érdekes.

Hiszem, hogy mind tanulni jöttünk,

az idő nem csak száll fölöttünk,

a létben nyomokat hagytunk,

mind teremtő lények vagyunk!

Ha létezik a jót teremtő,

ha a tudás kis fa, mely felnő,

s a többiek hasznára él,

az fontosabb tán mindennél!

Ezért nem kell árnyékban élnünk,

s a holnapunktól egyre félnünk,

mert okkal jöttünk le ide,

és szikra van mindenkiben!

Szikra, mely gyújt izzó lángot,

s ha léted célját megtalálod,

akkor aszerint végezd dolgod,

s csakis akkor lehetsz te boldog!

Keress, kutass és vágyad éld meg,

lásd világodat végre szépnek,

s tedd azzá mások életét,

szolgáljon jó célt ez a lét!