2024. október 31., csütörtök

Újra és újra és újra...

Tény, hogy az ezerszer megírt, bemutatott és fotózott "Gyükés" - életemben igen jelentős helyet foglalt és még ma is foglal el... De !

Már a legutóbbi alkalommal is valami furcsa, megnevezhetetlen érzés bújt belém, amikor kiszálltam az autóból. Akkor még végigjártam a "megszokott" körutamat - de ma, bizony ma volt életemben az első eset, amikor csak "fél utat" tettem meg. Nem, nem lustaságból...

Elég fura dolgokat "észlelek" mostanában magamon,  minden arra utal, hogy igencsak kezd "beelőzni" napjaimban a 80 év. Fáradékonyabb vagyok. Ami nálam teljesen szokatlan, megjelent egy új fogalom: a félelem ! Mert jaj, mi történik, ha....és a szerencsétlen, de még jól működő fantáziám rémképeket rajzol elém...

Hát igen - megöregedtem - tetszik vagy se - ez van. Persze próbálok én még a magam módján "tiltakozni" - talán butaságokat nem csinálok, de azért néha kísértem a szerencsét...Viszont annak örülök, hogy erre magamtól jöttem rá, s nem mások mondták, hogy azért nem tudod, vagy ne csináld, mert...

Szóval ez a helyzet itt nálam...Nem rózsás, de nem is sivatagi...Próbálok megbarátkozni vele. És ha máshogy nem, akkor csak félig járom le a gyükési utat, miképp tettem azt ma is....

És hát fényképezni még tudok. Készült 68 kép, párat megmutatok belőle:

Ezen,  az úton sétáltam végig

A távolban nem egy fehér vitorla, hanem tv átjátszó torony

Őszi szín-kavalkád (vagy természetes forgalomirányító: zöld-sárga-piros)




Ezeken a képeken jól látszik, hogy sok bokor elszáradt, de az utóbbi esők kizöldítették a füvet
Micsoda mázli ! Három tücsök egy helyen és sikerült a kép !

Fogalmam nincs, milyen gomba, vagy tízet találtam, de nem szedtem le....

Volt itt forgalom......

Egyetlenegy négylevelűt sem találtam, pedig kerestem....

Gyönyörű fehér zuzmó
Sétám ideje alatt (kb.egy óra) pontosan hat gép húzott át fölöttem....

Összegezve: a Gyükés még mindig, még így is jó hely. ♥

2 megjegyzés:

  1. A magunkon tapasztalt változásba bele kell törődnünk és elfogadni azt. Más választásunk nincs is . Jó hogy ilyen sétákra el tudsz menni, bár nekem a képeket látva elég kietlen ez a hely nincs benned félelem?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. 1986-2009 között naponta jártam ide a kutyámmal. Később is gyakran, sajnos már kutya nélkül. Sosem féltem - pedig eléggé elhagyatott, városszéli terület - viszonylag kevés kutyással - és esély a szarvasokkal, vaddisznókkal való találkozásra...(Ez utóbbi, -egy szarvassal találkozás- csak egyetlen egyszer történt meg, egyébként csak messziről láttam őket - nem közeledtek, sőt, inkább menekültek a vadak. Egyszer volt, hogy lelőtt, "feldolgozott" vaddisznó-maradékot találtam....) Szóval régen sose féltem...De hát minden elmúlik. A bátorság is....

      Törlés