"Az ember egy idő után már nem akar akárkivel beszélni és nem akar akárkinek megnyílni. Nem akarja akárkivel megértetni magát, nem akarja akárkinek megmutatni az életét, sem a lelkét. Nem akar akárkivel találkozni, nem akar akárkivel barátkozni és nem akar akárkihez tartozni. Ez nem nagyképűség és nem is ellenségeskedés. Valójában ezzel kezdődik a lelki béke és ezzel veszi kezdetét az ember nyugodt élete."(Ismeretlen szerző)
(...vagy az öregség - mondom én...)
 |
| (Képek a netről, de nem tudom már honnan...) |
De ! Ugyanakkor, vagy hát ezzel egyidejűleg mégiscsak jó azzal a kevés számú régi ismerőssel találkozni, akikkel van közös emléked, és jó néha-néha új ismerőst szerezni - aki egy kis friss levegőt hoz az elmédbe - hiszen mesélni akarsz neki magadról, be akarsz mutatkozni...
Én azért nem szeretnék remete lenni egy szigeten...
(Habár...ha lenne ott net....?)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése