Mindig találónak
érzem közel 2000 éve leírt sorait – bármilyen hihetetlenül hangzik is. Persze, lehet rá mondani, hogy könnyebb egy témáról "filozofálgatni", mint a történéseket elviselni/leküzdeni, stb...Mégis... van valami vigasztaló néha abban, hogy másoknak is voltak lelki/testi bajai, mások is szenvedtek, küszködtek és az élet igazából sosem volt (és lesz) "habostora".....
Csupán egy kérdés marad nyitva: MIÉRT ??? Ugyanannyiba "kerülne", ha boldogok lehetnénk egy életen át. Vagy akkor meg az nem tetszene ???? (Na ez csak afféle "költői kérdés" volt.)
Csupán egy kérdés marad nyitva: MIÉRT ??? Ugyanannyiba "kerülne", ha boldogok lehetnénk egy életen át. Vagy akkor meg az nem tetszene ???? (Na ez csak afféle "költői kérdés" volt.)
Marcus Aurelius: Rossz érzések ellenszere
 |
| https://hu.wikipedia.org/wiki/Marcus_Aurelius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r |
“Ne ijeszd el magad az élettől azzal, hogy csupán a gondokról s a bajokról
képzelegsz. Ne vetítsd előre még nem létező, se ne éleszd újra letűnt bajaidat.
Amikor gondok kínozzák sorsod, tedd fel a kérdést: mi az, ami most
elviselhetetlen? A választ magad előtt is szégyellni fogod – sem a jövő, sem a
múlt nem nehezedik rád, mindig csak a jelen. Az előbbi talán be sem
következik, az utóbbi pedig már régen elmúlt. A jelen súlya a kisebbik, ha
körülhatárolod. Milyen ember az, aki még a jelent sem képes önmagában elviselni?
– Ha félreteszed, ami bánt, máris a legnagyobb biztonságban érezheted magad.
Vajon ér-e annyit bármilyen dolog, hogy lelked rosszul érezze magát miatta? Találsz-e valamit, ami miatt érdemes a bánkódáshoz lealacsonyodnod; sóvárgó, magába süppedő arccal csüggedned valami mulandó felett?
Emberrel nem történhet meg, ami nem emberi; ahogyan ökörrel, szőlővel, kővel nem eshet meg olyasmi, ami ökörhöz, szőlőhöz, kőhöz nem illik. Isten nem sújt olyannal, ami elviselhetetlen.
Ha egy külső jelenség bánt, tulajdonképpen nem maga a jelenség nyugtalanít, hanem a róla alkotott elképzelésed. Márpedig csak tőled függ, hogy ezt megszüntesd. Ha a rossz érzés oka a lelkedben rejlik – tulajdonoddá, elválaszthatatlan részeddé lett -, ugyan ki akadályozhatná meg hogy hibás felfogásodat magad orvosold? Amikor nem teheted meg, amit helyesnek tartasz, nem okosabb-e megújult erővel tevékenykedni, mint felette bánkódni?
Ha megtetted, amit tenned kell, az eredménytelenség oka nem benned rejlik. A dolgokat elfogadni tudni annyi, mint helyesen értelmezni. Ha ezt megértetted, semmi felett nem kell bánkódnod: az út a te utad, a természet mérte rád – neked csak járnod kell rajta.”
Vajon ér-e annyit bármilyen dolog, hogy lelked rosszul érezze magát miatta? Találsz-e valamit, ami miatt érdemes a bánkódáshoz lealacsonyodnod; sóvárgó, magába süppedő arccal csüggedned valami mulandó felett?
Emberrel nem történhet meg, ami nem emberi; ahogyan ökörrel, szőlővel, kővel nem eshet meg olyasmi, ami ökörhöz, szőlőhöz, kőhöz nem illik. Isten nem sújt olyannal, ami elviselhetetlen.
Ha egy külső jelenség bánt, tulajdonképpen nem maga a jelenség nyugtalanít, hanem a róla alkotott elképzelésed. Márpedig csak tőled függ, hogy ezt megszüntesd. Ha a rossz érzés oka a lelkedben rejlik – tulajdonoddá, elválaszthatatlan részeddé lett -, ugyan ki akadályozhatná meg hogy hibás felfogásodat magad orvosold? Amikor nem teheted meg, amit helyesnek tartasz, nem okosabb-e megújult erővel tevékenykedni, mint felette bánkódni?
Ha megtetted, amit tenned kell, az eredménytelenség oka nem benned rejlik. A dolgokat elfogadni tudni annyi, mint helyesen értelmezni. Ha ezt megértetted, semmi felett nem kell bánkódnod: az út a te utad, a természet mérte rád – neked csak járnod kell rajta.”
Sajnos nem csak a természet méri az emberre az útat, amit járni kell, hanem az emberek is- és ezt sokszor lehetetlen értelmezni, elfogadni és járni.
VálaszTörlés"Emberrel nem történhet meg ami nem emberi " ???? Csak a hireket kell hallgatni és látni a terror, a fanatizmus és egyébb kegyetlenség áldozatait.
Beszélgetnék erről szívesen.... A kegyetlenség nem emberi ? Hiszen lényeges részünk - csak elnyomjuk, mert EMBEREK vagyunk. De attól még részünk. És épp attól vagyunk emberek, hogy uralkodni tudunk önnön sötét oldalunkon. Mindenkiben van jó és rossz, mégsem gyilkol mindenki.
VálaszTörlésCsak azt nem tudom, hogy mikor, mi irányítja az embert ? Miképp változhat jóból rosszá és akár fordítva, gonosztevőből szentté? Szóval lenne miről beszélgetni ebben a témában...
"A kegyetlenség nem emberi ?" Lehet állati is. Nem olyan rég láttam egy doku-filmet, amiben a csimpánzokat figyelték meg a gonoszság szempontjából és arra következtetésre jutottak, hogy képesek a csimpánzok is a másikkal szemben gonoszkodni, ártani "csak úgy" minden ok nélkül (értem itt társi féltékenység, élelem féltése, stb.)
TörlésJó, talán a majmok is hasonlók hozzánk. De valahogy nem tudom elképzelni, hogy az oroszlán merő kegyetlenségből ölne. Öl, mert éhes. Egyszerűen ölnie kell - mert máskülönben éhen hal.
TörlésPersze a kegyetlenség fokozatairól is lehetne beszélgetni.
Én sokszor vagyok tele rossz érzéssel és ezért nem kell sem a múltba, sem a jövőbe mennem / gondolnom. Ja, és nem találom az ellenszerét. Félretenni nem nagyon lehet. Bár, ha kicsit több lenne a nyugdíjam...:D Bölcseket ír Marcus Aurelius, de lássuk be, nem megy ez mindenkinek, mindenhol, mindenkor és bizony nincs mindenre megoldás! Vagy csak én hiszem így?
VálaszTörlésÓ jaj - nehéz ezzel a témával ebben a formában foglalkozni....
Törlés"..tele vagyok rossz érzéssel és nem találom az ellenszerét.." írod. És ha több lenne a nyugdíjad, akkor lenne ellenszere minden negatív gondolatodnak ? Nem hiszem.
Egy biztos, attól semmi sem oldódik meg, ha búslakodunk miatta. Magam is tudom, nem könnyű elfogadni bizonyos dolgokat, de ha NINCS más választásod ? Akkor ??? Akkor mégiscsak jobb belenyugodni, elfogadni. Mert azt ugye senki sem mondta, hogy az élet "habostorta".
A nyugdíj csak vicc volt! A "félretenni" szóból ugrott be poénosan - hittem én -, mármint a nyugdíjból...,de nem volt az, bocs!:)
TörlésMegpróbálom hibás felfogásom magam orvosolni. Az agykontroll hihetetlen csodákra képes!;)
Én is hiszek benne - mármint az agykontrollban, még ha nem is vagyok képes tökéletesen művelni. De csak csak van valami a fejünkben, ami segíti életben-maradni...vagy legalább átsegít a bajokon.
TörlésÉrdekes gondolatok, többnyire szimpatikus. Szívesen beszállnék a körbe, ahol erről beszélgetünk.
VálaszTörlésegy valamit mégis kiragadnék: "Ha a rossz érzés oka a lelkedben rejlik – tulajdonoddá, elválaszthatatlan részeddé lett -, ugyan ki akadályozhatná meg hogy hibás felfogásodat magad orvosold?"
Azt gondolom, mindenki felelős, elsősorban önmagáért és a tetteiért is. Képeznünk kell magunkat és a hibáinkat korrigálni. Így azt gondolom mi magunknak kell(ene) hibás felfogásunkat orvosolni. Persze az mindig jó - sőt megerősíthető - ha egy külső segítség adódik hozzá.
Igen, ez az a kategória, amiről nehéz pár sorban írni, és nehéz röviden elmondani a gondolataidat. Mert mint a gyöngyszemek, egyik fűződik a másik után.De a végső szót minden esetben TE mondod ki. Meghallgathatod mások véleményét, vitatkozhattok is, sőt van, hogy elképzelésedről lemondasz, mert a másik érvei meggyőzőek. "A dolgokat elfogadni tudni annyi, mint helyesen értelmezni." És az élet néha olyan bonyolult tud lenni - nem könnyű az útvesztőkben eligazodni.
TörlésEzt a fenti szöveget én sokszor átolvastam, lassan és mondatonként értelmezve. Igaznak tartom.