Nézz magadba !

50 év-körüliek az úgynevezett "Contergan"-gyermekek, akik az ötvenes évek végén a hasonló nevű gyógyszer következtében torzszülötten, kezek, vagy lábak, sokszor mindkettő nélkül jöttek a világra, vagy egyéb testi torzulásokkal, a belső szervek rendellenességével, több esetben pedig pszichés, illetve érzékszervi deformációkkal.

Tegnap este a 3SAT egy róluk szóló filmet mutatott be. Nem mintha nem láttam volna már hasonlót többször is…. de minden alkalommal megdöbbent és mélységes magamba-nézésre kényszerít ez a téma. Mert hát ugye… hol van az én bajom az övékéhez képest ? Kell, egyáltalán nem árt néha ilyen filmeket is / újra/ megnézni… Számuk Németországban meghaladta az 5 ezret, s körülbelül ugyanennyi született több más országban, ahol a Grünenthal nevű düsseldorfi cég 1957 késő őszén piacra dobta a Contergan nevű gyógyszert, amelyet elsősorban pánikbetegség és migrén ellen, nyugtató-, s altatószerként, valamint hányinger ellen ajánlottak. A gyógyszer akkoriban még csak vényköteles sem volt, így azt mindenki megvásárolhatta.

A kismamák számára egyáltalán nem volt ellenjavalt, sőt a Contergan egyik legfőbb célcsoportja - a nyugodt alvás érdekében és a hányinger ellen - az áldott állapotban lévő anyák voltak. A rendkívül széles hatásterület miatt a gyógyszer felettébb "népszerűvé" vált, ugyanakkor a szabad vásárlás óriási profitot biztosított a Grünentahl számára. Egészen addig amíg 1958 második felétől jelentősen megnövekedett a súlyos fejlődési rendellenességgel - vagy halva - született gyermekek száma. A gyanú kezdettől fogva a Conterganra terelődött, hiszen a kismamák életében a "közös nevező" a szóban forgó gyógyszer volt.

Mindennek ellenére - valószínűleg a cég jelentős politikai befolyásának köszönhetően - első menetben csak vénykötelessé tették a gyógyszert, majd miután egy Widukind Lenz nevű orvoskutató nyilvánosságra hozta a gyógyszer, s annak legfőbb alapanyaga, a thalidomid bizonyítottan súlyos mellékhatásait, a Contergant 1961 novemberében betiltották. A szülők és a gyártó cég között több mint egy évtizedig tartó bírósági hercehurca kezdődött, de a Grünentahl mind a mai napig nem volt hajlandó elismerni felelősségét (bár az áldozatait segítő állami pénzalapba hajdanán befizetett 110 millió márkát). Arra sem hajlandó, hogy akár egy Contergan-"bébi"-vel is találkozzon, vagy válaszra méltassa a leveleket, amelyeket a többnyire csak testileg "torz" - de lélekben teljesen egészséges - áldozatok, olykor csak erkölcsi kártérítést követelve küldtek.  

Bírósági úton egyébként a vállalatot soha nem marasztalták el, "dorgálást" csak a kutatók kaptak. Az áldozatok ma egy állami alapból kapnak csekély megélhetési segítséget, amelybe annak idején a 110 millió márkát (ma mintegy 50 millió euró) fizetett be a düsseldorfi cég is. A havi "Contergan-"pótlék" maximum 545 euró (137 ezer forint), ami rendkívül csekély a megélhetéshez Németországban. A Grünentahl azonban az ügyet lezártnak tekinti. /stop.hu/

Vannak napok...

Vannak napok / vagy mondjuk inkább fél napok/ melyek néha fantasztikusan tudnak sikerülni ! Minden klappol, mint a mesében.

Úgy indult, hogy /szerda/ a piacra mentem tejért, s a szám tátva maradt, amikor megláttam, hogy 50.- Ft-ért van befőzni való paradicsom. Őszintén mondom, elgondolkodtam aztán délelőtt már itthon rajta, mi lehetett ennek a „hibája” – azon felül, hogy kissé érett volt, imitt-amott hibás… Remélem semmi…. Persze most már mindegy, dunsztolódik a paplan alatt….
Na ugye, ha paradicsom van olcsón, akkor a lecsóeltevésen is jó lenne gyorsan túlesni. 150-ért viszonylag szép zöldpaprikát és 100-ért szép hagymát kaptam. Tegnap a barátnőmék nagylelkűsége következtében amúgy is rám borult egy kispiac, eldöntöttem hogy akkor a mai nap ilyen zöldség-dolgokkal fogok foglalkozni.
Egy /=13/ órára a következőkkel végeztem: Jó – mondjuk a szilvalekvár befőzését már tegnap este elkezdtem – a sütőben szoktam csinálni. – de már azt is befejeztem. Fantasztikus jó lett, ha kapok még /aminek van valószínűsége, hiszen húgoméknak is vannak szilvafáik / akkor ilyen módon fogok eltenni újra. Tisztára olyan az íze, mint a régi „üstös”-nek ! És valójában az időn kívül szintre semmi más nem kell hozzá. /pici cukor, egy kanál ecet/

A következő a lecsó volt. Elfelejtettem az elején a nyersanyagokat lefotózni, így csak a végeredmény látható két variációban. Sajnos itt egy kis malőr történt, mert az egyik doboz hűtőbe rakáskor megbillent és kicsi kifolyt belőle a lé, de viszonylag hamar és szerencsésen helyre tudtam hozni a balesetet.

 

 

 

 

És akkor jött a paradicsom. Erről nincs sok érdekes írni-való. Megfőztem – átpasszíroztam, üvegbe tettem. Szerencsére kimaradt egy kevés belőle, majd délután ha lehűlt a hűtőben, kissé sózva-borsozva isteni üdítő ital lesz belőle.

 

 

 

 

Míg a főnivalók főttek, gyorsan legyalultam még két nagyobb cukkínit és bezacskóztam a hűtőbe / ezeket is elfelejtettem lelőni./ S ha már egész délelőtt zöldségekkel vacakoltam, úgy döntöttem, hogy Mari barátnőm ajándékainak számát csökkentem kicsit, vagyis kirántottam egy apró pattiszont, egy kis padlizsánt és egy nagy fej lila hagymát /Ezt imádom legjobban – aki nem próbálta, ajánlom, tegyen egy kísérletet, nem fogja megbánni !/ Igy indult...

...és ilyen lett az ebédem: Na. Most pedig a jól megszolgált délutáni pihenőmre, ledőlök és tutti, hogy szunyálok egyet. Sziasztok !

Szöszölő

Ráfér a blogra egy kis vidámkodás ! Remélem egyetértetek...

 

Varró Dániel: Szösz néne 

Fönt a Maszat-hegy legtetején,
ahol érik a Bajuszos Pöszméte,
és ahol sose voltunk még, te meg én,
ott ül a teraszán Szösz néne.
Ott ül a teraszán,
vénkora tavaszán,
néha kiújul a köszvénye.

Ott ül dudorászva egy ósdi hokedlin,
szimatol körülötte az öszvére,
hogyhogy sohasem tetszik berekedni
a nagy dudolásban, Szösz néne?
Hogyhogy a köszvény,
hogyhogy az öszvér
nem szegi kedvét, Szösz néne?

”Hát, tudjátok, ez úgy van, gyerekek,
nálam csupa szösz az asztal, a kerevet,
csupa szösz a tévé, csupa szösz a telefon,
szösz van a padlón, csempén, plafonon,
szösz van a hokedlin, szösz van a nokedlin,
szösz van a hajamon, a fülemen, a szöszömön,
öszvér, köszvény, semmi sem búsít,
nem szegi semmi se kedvem, köszönöm.”

Futottak a Takarítók a teraszhoz,
sipitoztak máris: „Szösz néne,
Csupa szösz a függöny, csupa szösz az abrosz,
nem lesz ennek rossz vége?
Csupa szösz a nyugdíjam csupa szösz a TAJ-szám,
szösz van a porcica kunkori bajszán,
szösztelenítsünk, portalanítsunk,
föltakarítsunk, Szösz néne?”

Fönt a Maszat-hegy legtetején,
ahol érik a Bajuszos Pöszméte,
és ahol sose voltunk még, te meg én,
dudorászik a teraszon Szösz néne:
”Szösztelenítés, portalanítás,
föltakarítás? Kösz, még ne.”

Oázis a sivatagban: En-gedi.

Megint csak egy ajánlott cikk alapján került ez az anyag ide be. Érdemes elolvasni, én legalábbis annak tartottam a téma utáni kutakodással együtt.
Hol is van, amiről beszélünk ? Itt:

Lélegzetelállító a látvány: víz fakad a sziklákból. A holdbéli tájban, a Júdeai-sivatag hatalmas kőtömbjei között növények zöldellnek. A szirteken vadkecskék szökdécselnek ügyesen, kecsesen. Nyaktörő mutatvány a magasban, az ivóvízért. Az oázis neve En Gedi, héberül annyit tesz: a kecskegida forrása. . Bibliai tájon járunk. Vad szépség. Köröskörül csupa szikla. A távolban a Holt-tenger olajosan sűrű, tömény sós vize csillog - azért holt, mert nincs benne semmilyen élőlény. Délre csupán néhány kilométer a Maszada, Nagy Heródes ókori erődítménye, a zsidók szemében a hősiesség jelképe.
A rómaiak két éven át ostromolták, mire Kr. u. 73-ban sikerült áttörniük a falakat. A védők még ekkor sem adták meg magukat, inkább az öngyilkosságot választották. A fellegvárat, az ellenállás jelképét porig rombolták a hódítók. "A Maszada nem eshet el még egyszer" - így hangzik az izraeli hadsereg mai esküje. Ha viszont észak felé indulunk En Gediből, távolsági busszal néhány perc alatt Kumránba érünk. Az útról jól láthatók a sziklabarlangok, ahol a híres holt-tengeri tekercseket találták.
A páratlan értékű iratokra egy beduin pásztorfiú bukkant rá 1947-ben. Két évezredet vészeltek át sértetlenül az agyagkorsókba rejtett tekercsek. Ezekből a szövegekből tudjuk a legtöbbet az esszénusokról, erről a különös, a világtól elforduló zsidó szektáról, amely a sziklahasadékokban meghúzódva várta a Messiás eljövetelét. A rejtélyes közösség a gonosz és romlott főpapok elől vonult ki a sivatagba. Sok kutató azt vallja, hogy Keresztelő Szent János, Mária, József, sőt maga Jézus is esszénus volt - tehát ez a szekta a kapocs a júdaizmus és az ókereszténység  között.

Hogy mit keresett a beduin pásztorfiú a barlangban? ….Az elkóborolt kecskéjét…. Ezt a jámbor patás fajt az emberi történelem kezdetén, tizenkétezer évvel ezelőtt háziasították a Közel-Keleten. Már akkor is úgy tarthatták, ahogy manapság a félnomád beduinok Jeruzsálemmel határos falvaikban és tanyáikon.
A meredeken lejtő úton kétszer kétsávos autópálya kanyarog 300-400 méterrel a tengerszint alatt, de a sziklás útfélen mintha megállt volna az idő. A vadon megmaradt kecskékre viszont egyre rosszabb idők jártak. Itt az ideje, hogy illendően bemutassuk hősünket: capra ibex nubiana, azaz núbiai kőszáli kecske. A kis testű, hihetetlenül fürgén mozgó faj évszázadokon át túlélte a hegyi ragadozók, leopárdok és sasok támadásait. Az emberrel szemben, úgy tűnt, nincs esélye.
A mértéktelen vadászat miatt a kipusztulás szélére jutott a huszadik század végén. A hetvenes-nyolcvanas évekre alig ezer vadon élő példány maradt. Szaúd-Arábiában csak 1979-ben tiltották meg a vadászatát, de hiába: a vadorzók tovább tizedelték az állományt, akárcsak Egyiptomban. Jemenben a polgárháborúból átmentett automata fegyverekkel irtották.
A kifejlett bak pompás szarva becses trófea, akár egy méternél hosszabbra is nőhet. Húsát megeszik, csontjaiból orvosságot készítenek, amelynek az arabok varázserőt tulajdonítanak. Ráadásul az élőhelyét vesztő núbiai kecske különösen veszélyeztetett - ellentétben például a tevével és a vadszamárral, mindennap innia kell a túléléshez.

 

 

Igen, megint a víz. Az életet adó édesvíz. Az oázis kincse. A sivatagos vidéken mindig az a civilizáció kerekedett felül, amelyik megtanult bánni a vízzel. En Geditől légvonalban jó száz kilométer a jordániai Petra romvárosa, ahol a nabateusok a Kr. e. első században azért hozhattak létre magas kultúrát, mert a vádik vizét bonyolult csővezetékeken keresztül védett medencékbe vezették, így a kegyetlenül száraz és forró nyári hónapokban sem szomjaztak. Helyüket a rómaiak vették át, és nagyszerű aquaductusokat építettek.

A bővízű En Gedi már hatezer évvel ezelőtt lakott település volt. A virágzó ókori várost a bizánciak lerombolták, csupán zsinagógájának káprázatos mozaikpadlója maradt az utókorra. Ám En Gedi az újkori Izrael állam része lett. A közelben kibucot alapítottak, az oázist és környékét 1972-ben nemzeti parkká nyilvánították. Programot indítottak az őshonos fajok megóvására, és ez minden várakozást felülmúló sikerrel járt. A núbiai kecske megmenekült a kipusztulástól, sőt gyorsan szaporodni kezdett. Mára ezernél is több él belőle Izrael területén - legalább annyi, amennyi a környező országokban, Egyiptomban, Jordániában, Szíriában, Libanonban, Szaúd-Arábiában, Jemenben, Ománban, Etiópiában és Szudánban együttvéve.

Az őslakó vadak visszatelepítése persze nyilvánvaló aktuálpolitikai üzenetet is hordoz. Nem véletlenül választotta jelképéül az izareli természetvédelmi hivatal, az INNPPA: a vadkecske jellegzetes, nagy szarvú sziluettje ott díszeleg a jelzőtáblákon az ország több mint ötven nemzeti parkjánál. Aligha kell magyarázni, mit jelent ez. En Geditől csupán ötven kilométer Jerikó, ott kezdődik Ciszjordánia, a Jordán-völgy nyugati partjának városait és falvait pedig túlnyomórészt palesztinok lakják.
Az országúton mindenfelé ellenőrzőpontok, géppisztolyos katonalányok, szögesdrótakadályok. Az aszfalt fölött vibrál a hőség. A túlparton már Jordánia. Riasztó, feszült vidék. En Gedi viszont maga a földi paradicsom. A kristálytiszta forrásvíz tavacskákban gyűlik össze, árnyat adnak a fák. A kőszáli kecskék egészen közel merészkednek, velük vannak a márciusban született gidák, a forrás névadói is.
Néhány méterről csodáljuk őket.
Oázis a sivatagban. / http://nol.hu/cikk/502096 /
Akit ez a vidék érdekel, ajánlom kukkantson be ide /is/ : http://tanuloszoba.net/print.php?news.110
Sok fotó van benne. Negev sivatagról: http://hu.wikipedia.org/wiki/Negev-sivatag

Varrógép-mese

A varrás és a varrógép kialakulása

Elias Howe

Régen a varrást kizárólag kézzel végezték. Erre a célra varrótűt és gyűszűt használtak. A tű kialakulása különböző korszakokban: őskorban csont- és kő-, később bronz-, vas-, majd acéltűt készítettek. Ma már a kézivarrást csak egyes különleges feladatok elvégzésénél használják, mivel a múlt században megszerkesztett varrógép a kézivarrást kiszorította. A varrógép feltalálásával kísérletezők először a kézivarrást akarták utánozni, és gépüket ezen az elven megszerkeszteni. 1755 táján kezdődtek ezek a kísérletek. Charles Weisenthal elsőnek találta fel a két végén hegyes tűt, középen elhelyezett nyílással. A másik kísérletező az angol Thomas Saint volt 1790-ben. Gépén előlyukasztot és kampós tűt használt. Ez a gép huroköltéssel varrt. 1810-ben Balthasar Krems láncöltéses varrógépet szerkesztett. Először alkalmazta a tű nyílását a hegyénél, és a hurokfogót. Eredményt először Elias Howe ért el. 1843-45-ben hajós varrógépet
szerkesztett.

Isaac Merrit Singer 1811--1875

Krems tűjét alkalmazta és a szövők által használt vetélő alapján kiképzett ún. hajót. Huroköltés feltalálója. Ezt fejlesztette Isaac Merrit Singer (1811--1875), és gyárilag is előállította. Gondoskodott állandó alkatrész utánpótlásról is. Howe és Singer által elért eredmények arra bírták az iparosokat és gyárosokat, hogy foglalkozzanak az új géppel és újításokkal. Howe és Singer érvényben levő szabadalmát "megkerüljék", kijátsszák. Ezek a törekvések újabb szerkezeti megoldásokat eredményeztek. A varrógép történetében a legjelentősebb állomás 1852. Wilson az első körforgós hurokfogóval működő gépe jelentette. Amióta sikerült a varrógépkenést kielégítően megoldani, lehetőség nyílt 5000 fordulat/perc teljesítményű gép készítésére. A varrógép hajtása is számos változáson ment keresztül. Villanymeghajtás nélkül alig képzelhető el a varrógép. A munkamódszerek ésszerűsítése és a szériagyártás olyan varrógépeket igényelt, amelyek bizonyos műveleteket, lehetőleg önműködően végeznek el.

Egy szép Singer 1860-as évekből

  Ruházati ipar kialakulása

A Krems-féle gép, 1810

 A ruhakészítés legősibb módja a házi ruhakészítés. Ezt követte a kisipari, majd a gépek tömeges alkalmazásával ebből alakult ki a nagyüzemi gyártás a ruhagyárakban. A házi- és kisipari ruhakészítésnél a ruhán elvégzendő összes műveletet egy személy végzi, ami alapos és sokrétű szakmai ismeretet követel. A ruhagyárban a munkát megosztják. Ezáltal kevesebb anyagból rövidebb idő alatt jobb minőségű munka végezhető.

A Howe-féle gép, 1846

Varrással kapcsolatos alapfogalmak

A varrás lényege, hogy pótolja az anyag szabással megszakított folytonosságát. Varrással szemben támasztott követelmények: a varrásokat úgy kell kialakítani, hogy azok az összevarrt anyagok szakítóerejét és szakadási nyúlását megközelítsék. A varrat kopásállósága fontos tényező. Egyrészt mechanikai igénybevétel, viselési kopással, másrészt mosás-vasalás miatt. Egyes öltés- és varrattípus, varrástípus kopásállósága eltérő. Varrattípus: a varratok - öltéssorok - varrt anyaggal és egymással való kapcsolódásának módját határozza meg. 
Öltés: a varrat legkisebb, folyamatosan ismétlődő része. Varrástípus: a varrások kivitelezésének - összeillesztés, behajtás, besodrás és varrás - módját határozza meg. A varrásoknak a következő követelményeket kell kielégíteni: A varrás a varrt anyag varrás menti szakítóerejével lehetőleg egyenértékű legyen és a ruházati cikk rendeltetésszerű igénybevételének megfelelően ellenálljon. Az anyag varrás közben lehetőleg ne sérüljön,A varrás esztétikailag megfelelő legyen,A varrás elkészítése gazdaságos legyen. Varrási körülmények 
A varrási körülmények nagymértékben befolyásolják a termék minőségét: varrócérnák varróeszközök varrodai klíma. Varrások méretjellemzőivel kapcsolatos fogalmak Méretjellemzőit szabvány tartalmazza. Öltéssűrűség: a 10 cm hosszú varratra eső öltések száma, Öltéshosszúság: a varrat két tűbeszúrás közötti szakaszának hossza, Varratszélesség: a varratnak a varrás irányára merőleges mérete, Varrásszélesség: a varratnak az anyagréteg szélétől mért távolsága, Behajtásszélesség: a behajtott szélnek a behajtási éltől mért távolsága, Besodrásszélesség: a besodort szélnek a levarrás helyétől kiterített állapotban mért távolsága, Tűzésszélesség: az anyagréteg szélétől vagy a behajtási éltől mért távolság, Varrattávolság: két különálló, egyforma öltéstípusú varrat távolsága, 
Cérnafelhasználási mutató: a varrat elkészítéséhez szükséges cérna mennyiségét jelzi, Varrat egy vagy több varrócérnának vagy varrófonalnak a varrt anyagokkal és az anyagon át egymással való kapcsolódása során létrejött képződmény. A varrófonal kiválasztásának szempontjai 150 éve annak, hogy a pamutcérna forradalmasította a cérnakereskedelmet. Azóta 1950-es évekig a varrócérna egyszerű termék volt. A cérna kiválasztása nem jelentett többet, mint finomság és a szín megválasztását. A jelenlegi helyzet a cérnagyártás reformját is magával hozta. 
A varrócérna mennyisége ugyanazon a szinten maradt, de elterjedtek a szintetikus cérnák is. A varrófonalnak két követelményt kell alapvetően kielégítenie. Varrhatóság: a varrófonal viselkedése a varrás folyamán. Jellemzői: kevés fonalszakadás, csekély szilárdságveszteség a feldolgozás során, kis fonalfékező erő szükséglet. Minőségi követelmények: A jó varrófonalnak kis nyúlásúnak, minimális zsugorodásúnak és nagy rugalmasságúnak kell lennie. Kelménél: Nyersanyag, kikészítés, szilárság, vastagság, kötésmód, kelmesűrűség, nedvességtartalom. Varrógépeknél: Öltésszám, öltéshossz, kelmetovábbítás, fonalfékező erő, fonalvezetés, gépbeállítás, fonalkenés. 
Minőségi követelmények: A varrat minőségét tartóssága és külső képe határozza meg. Figyelembe kell venni a varrandó kelme tulajdonságát és a fellépő használati igénybevételt.Kívánalom ellenálljon a fény, időjárás, baktérium és verejtékbehatásoknak, mosás és tisztítás állóságnak.A varrat külső képét az öltés egyenletessége, a szövetfelület simasága, a fonal nyúlása és rugalmassága határozza meg. A ruhaiparban világszerte kétféle eredetű varrófonal kerül felhasználásra: Természetes alapanyagú és szintetikus alapanyagú. A szintetikus varrófonalaknak sokkal nagyobb a szakítószilárdságuk, ezért vékonyabb cérnát használhatunk, hogy azonos szilárdságot érjünk el. Ha a lencérna szakítószilárdságát 1-nek tekintjük, akkor a pamutcérnáé 3, a poliesztercérnáé 30, a poliamidcérnáé 40-150.A folytonos elemiszálú selymek szakítószilárdsága, kopásállósága, nyúlása felülmúlja a font fonalét. A szakadási gyakoriság kevesebb. A vékony szintetikus kötött-hurkolt kelmék konfekcionálásánál általános probléma a varratráncosodás és hullámosodás. Oka: a varrófonal kiszorítja a varrt kelme fonalait. /Finomabb szintetikus varrófonal alkalmazása lehetővé teszi a vékonyabb tű használatát, így kevésbé tolódnak el a kelme fonalai./

A varrógép korai története

A varrás – csonttű használatával – már az ember kőkorszaki színvonalán ismeretes technika volt. Az első tűk mamutagyarból és rénszarvasagancsból készültek, és fonal híján alighanem szőrmedarabok inakkal való összeerősítésére szolgáltak. A munkaigényes és lassú folyamat gépesítése kihívás volt az ipari forradalom idejében. Az angol C. F. Weisenhall már 1755-ben szabadalmat kért két heggyel ellátott tűjére, amelynek a foka középen volt. Érdekes módon az első igazi, láncöltéssel működő varrógépet T. Saint cipő és csizma varrására szánta 1790-ben. Ezt követően sokasodtak a találmányok, jobbára a kézi öltést utánzó módon vagy az akkor már gépesített kötőgép hurkolótechnikájának (horgas tűk) átvételével. E gépek már mind megoldották az öltésekkel együtt mozgó szövettovábbítást is, de a gyakorlatban nem váltak be. Számolni kellet? a kenyerüket féltő szabók ellenállásával is. Az 1820-as években alkotta meg B. Thimmonier francia szabó fából az első gyakorlatban használt varrógépet. Nyolcvan darab készült belőle, és a francia hadsereg számára varrtak egyenruhákat rajtuk, míg a ludditák (géprombolók) el nem pusztították az üzemet. Thimmonier, aki a puszta életét mentette, utóbb Angliában és az Egyesült Államokban is oltalmat kért találmányára, de nem talált tőkéstársat, és nyomorban halt meg. Időközben több amerikai feltaláló is akadt, aki a varrás mechanizálására tett javaslatot. Közülük W. Hunt volt az, aki a tű fokát a hegyére tette, és az alsó szálat, tehát a kis vetélővel hurkot készítő öltést technikailag kivitelezte (1846). Ám sem ő, sem versenytársai nem jártak átütő sikerrel, jóllehet nevüket utóbb több varrógépgyár felvette. Az iparág “arkwrightjá”-nak szokás nevezni Isaac Singert, aki elődei találmányait saját ötleteivel (például a pedálhajtással) kiegészítve létrehozta az első háztartási varrógépet. A konfekcióipar kialakulása során is főképp az ő gépeit alkalmazták. Singer hamarosan Angliában is alapított egy gépgyártó üzemet, amely az európai piacot árasztotta el termékeivel. Az egyszerű varrógépet még a XIX. században követték a nagyipari technológiában nélkülözhetetlen szakosított (például gomb- és lyukvarró) gépek.

Egy fércszedő emlékei

Valahányszor az újságokban varrónőknek és szabóknak kínálnak munkahelyet, a Singer varrógép jut eszembe, amely talán a legelterjedtebb márka most is a lakásokban. Gyermekkoromban szabó rokonunk nálunk tartotta a varrógépét, nálunk varrogatott titokban... Illegalitásban dolgozott, igyekezvén átverni a rendszert, a hatalmat, amely nem nézte jó szemmel a kisiparost, aki hosszú ideig volt inas és segéd Brassóban, majd Bukarestben évekig dolgozott. Jómagam mint fércszedő vettem részt a munkában, de kiskorú lévén, bűnrészességem csak később tudatosodott bennem. Ezennel feljelentem magamat, hogy annyi idő teltén végre könnyítsek a lelkiismeretemen. Egyébként a fércet egy hegyes szarvasagancsdarabbal szedegettem ki a posztóból – bizonyára akkoriban ez volt a legalkalmasabb szerszám a szakmában. De hogy a Singer varrógép világmárka volt, ahhoz nem fért kétség! Aranyat ért, hisz kisiparosként jól meg tudott élni belőle az egyén, aki akkoriban még nem sejtette, hogy a varrónők és szabók élete végül sanyarú lesz, mert megnehezedik az élet a könnyűipar területén. Mint hajdani fércszedő, az évtizedek során a ruhagyár szomszédságában jómagam is a Singer varrógéppel rokonságot mutató írógépeket kopogtattam – akkoriban az újságírás kicsit a szabómesterség édestestvére volt, legalábbis a kettőt össze tudom most utólag fércelni...

Utólag, bizonyos félreértések elkerülése, tisztázása végett fellapoztam egy, a múlt század harmincas éveiben kiadott tankönyvet, amely magyar iskolásoknak készült. Két nyelven, románul és magyarul, és minden tudnivalóval. Ezt szoktam én fellapozni, ha választ akarok kapni az akkori világról, amikor a szabó rokonom még segéd lehetett a szakmában. Esetleg már felszabadult? Nos, ideje volt megtudnom, hogy az első varrógépet az észak-amerikai Boston városában egy inas fedezte fel, akit Howe Éliásnak hívtak. Miután kitanulta a gépszerelő mesterséget, egyre inkább a varrógépen jártatta az eszét, annyira, hogy lassan a családját is elhanyagolta. Főleg a szabóműhelyek ablaka előtt ácsorgott, leskelődött, figyelve az öltéseket, a tű lassú munkáját. Aztán egy hideg téli estén megtalálta a rejtély kulcsát. Megszállottan dolgozott, a felesége azt hitte, hogy az ura elméje megzavarodott. Végül 1844-ben, sok töprengés és kísérlet után elkészült a gép. Hanem a találmány miatt a szabósegédek halállal fenyegették meg, majd a gépet is összetörték. Howe nyomorba jutott. Később az ügyet egyik fivére vette kezébe, aki elment Angliába és eladta a gépet egy esőernyőgyárosnak. Az esőernyőgyáros dúsgazdag lett, Howe pedig szegény maradt, csupán aprópénzt kapott az eladott gépek után. Barátja figyelmeztette, hogy vannak ügyeskedők, akik utánozzák az ő gépét, és jó üzleteket kötnek. Többek között egy Singer Izsák nevű vándorszínész állítja, hogy az ő találmánya a varrógép. Ennek a Singer nevezetű egyénnek nemrég még betevő falatja is alig volt, most pedig már milliomos. Immár Howe sem volt rest, az ügy mai szóhasználattal élve, jogi útra terelődött. A bíróság pedig úgy döntött, hogy Howe Éliás a varrógép tényleges feltalálója, ezért minden varrógépgyárost az Amerikai Egyesült Államokban arra köteleztek, hogy Howénak járulékot fizessen. Az 1867-es párizsi kiállításon a feltalálónak a mellére tűzték a becsületrend nagykeresztjét is.

Mint hajdani fércszedőnek, ideje volt tisztáznom ezt a kérdést. Azt, hogy tulajdonképpen a mai varrónők és szabók sorsa miatt ki forgolódik a sírjában: Singer Izsák vagy Howe Éliás? A válasz egyértelmű, következésképpen, ha Singer varrógépet látunk, vagy netán azon dolgozunk, gondoljunk kegyelettel Howe Éliásra.

Nem tudtam megállni, annyira érdekesnek találtam megint Szurikáta ajánlását, hogy az egész anyagot kimásoltam innen: http://www.romitex.hu/ Sajnos, ha a képeket is meg akarom őrizni, akkor a betűk méretét nem tudom csökkenteni, így hát olyan, amilyen...
Amúgy érdemes kicsit nézegetni ezt a lapot, van ott más érdekesség is, amint azt az egyik kommentemben is írtam. /= lószáritó infraszauna...ha valaki még nem látott volna ilyent./

Búcsú Pécsett, a Havihegyen

A búcsú programja:
Augusztus 2-án, szombaton 18 órakor búcsúnyitó litánia, 19 órától Mayer Mihály megyéspüspök mutat be szentmisét, 22.30-tól görög katolikus szent liturgia. A napot éjféli szentmise zárja az elhunyt zarándokokért, amit reggelig tartó virrasztás követ a kápolnában.  
Augusztus 3-án, vasárnap reggel 8 órától szentmise magyarul, 9 órától szentmise horvátul, 10.30-tól szentmise németül, 11.30-tól szentmise magyarul, 17 órától szentmise magyarul.  
Augusztus 4-én, hétfőn 10 órától és 17 órától szentmise magyarul.
 Augusztus 5-én, kedden 8 órától szentmise magyarul, ugyanekkor 8 órától indul a Szent Ágoston térről a búcsúsok gyalogos körmenete fel a Havi-hegyre, 9 órától szentmise horvátul a kápolnában és magyarul a szabadtéren, 11 órakor újmisés szentmise, 17 órakor pedig búcsúzáró szentmise magyarul. 

A hegy a földtörténeti újkor miocén időszakában keletkezett szarmata mészkőből. Elsősorban elpusztult mészvázú tengeri élőlények felhalmozódott maradványai hozták létre a kőzet anyagát. A miocén kor óta a Mecsek folyamatosan emelkedett ki a tengerből. Meredek partjait erős hullámverések alakították, előtte egy közel sík sekélyvizű sáv alakult ki. A meredek fal az abráziós fal, a közel sík sekélyvizű partszakasz az abráziós terasz. Ilyen terasz a Havihegy felülete is. A Havi-hegy déli, délnyugati oldalán (inkább a hegy lábánál) 1722-ben még csak hét utca létezett. 
A Havi-hegy aljának beépítése 1786 után felgyorsult, ám a még jelentősebb fejlődés ebben a városrészben 1828 után kezdődött. Pesty Frigyes adatközlője szerint a Havi-hegy 1865-ben „szőlővel beültetett meredek, sziklás hegy. Nevét a dombon épített Haviboldogasszony Kápolnától nyerte.” 1690-ben kitört Pécsett a pestisjárvány. Akkor a város lakói fogadalmat tettek, hogy a járvány elmúltával emlékkápolnát emelnek a Kokas-dombon. Fogadalmukhoz híven az építőanyagot kézben hordták fel a meredek hegyoldalon. 
Bárdos István szerint a kápolna építésére engedélyt kért a német polgárság Karaffa generálistól, aki báró Kurcz prefektust bízta meg a hely kijelölésével. Legalkalmasabbnak látszott a város fölött elterülő magaslat, melyet azelőtt „Kakasdomb”-nak vagy „Bajraktár”-nak hívtak. (Bajraktar török szó, zászlót jelent). Valószínűleg itt tartotta a török örseit.

 A Havihegyi kegykápolna 300 éve hozzátartozik Pécs látképéhez. A kápolnát az 1690-1691. évi pestis járvány elmúltával, hálából Havas Boldogasszony tiszteletére emelték a hívek. A pécsi polgárok vállukon vitték fel az építőköveket az Ágoston térről a hegyre. Az építkezésre emlékezve a Havihegyi búcsújárás alkalmával a hívők egy-egy követ felvisznek és elhelyeznek a Fájdalmas Szűzanya szobrának talpazata köré. 

Az Ágoston térről indultak fel a meredek Felsőhavi utcán a Havihegyi kápolnához. Három helyen álltak meg a Felsőhavi utca és a Majtényi Ferenc utca kereszteződésében álló keresztnél, a Hegyalja utca kereszteződésében lévő keresztnél, valamint a Felsőhavi utcavégén álló Magyarok Nagyasszonya szobornál. A vásáros sátrak nemcsak a Havihegyi úton álltak a templom körül – mint ma -, hanem végig kétoldalt a meredek Felsőhavi utcán is.
Az egyhajós, dongaboltozatos templom belső berendezését 1780-ban tűzvész pusztította. A rombolást követő újjáépítéskor készült a jelenleg is látható copf stílusú oltár. Külön érdekesség, hogy a templom oltárképe a római Santa Maria Maggiore bazilika Mária-képének hiteles másolata, amelyet elkészülte után hozzá is érintettek az eredeti kegyképhez. 
Ezt tanúsítja a festmény jobb sarkára nyomott bíborszínű pecsét is. A képet Zichy Gyula pécsi megyés püspök adományozta a múlt század elején a kápolnának. További érdekesség, hogy a kápolna ékessége még a fatimai Szent Szűz ébenfa szobra is, melyet Cserháti József pécsi megyés püspök hozott portugáliai zarándokútjáról, a Szűz díszes koronája pedig a svájci Bázelből érkezett, melyet Mayer Mihály megyés püspök helyezett a szoborra. /Wiki, magyarkurir/ Ide is érdemes benézni: http://mek.oszk.hu/00100/00166/html
 

/A fotók ma kora reggel készültek, meglehet, felmegyek mégegyszer a délelőtt folyamán és akkor talán tudok jobb búcsús-vásári képeket is csinálni. Egyelőre még kevesen voltak fent./ Ezek délelőtti képek: / állítólag tegnap sokkal több vásározó és látogató volt.../

Arcimboldo csodái

Giuseppe Arcimboldo
(Milánó 1527 - 1593) itáliai festő 

1562-től 1587-ig udvari festőként dolgozott Prágában, majd visszatért szülővárosába. Hosszú külföldi tartózkodása előtt a milánói dómban dolgozott (1549-58); falikárpitokat tervezett Como városának (1558) és sikeres arcképfestőként működött. Legismertebbek manierista fantázia képei, amelyek halból, virágokból, gyümölcsből, a legkülönfélébb tárgyakból komponált emberi arcok. Képei sokszor allegorikus, bonyolult morális utalásokat hordoznak. A 20. századi szürrealizmus korai előfutárának tartják. (Szokványos festményei viszont feledésbe merültek). 


1562 II. Miksa német-római császár udvari festője lett Bécsben és ott dolgozott Miksa fia, II. Rudolf német-római császár alatt is. Mindkét uralkodó láthatóan kedvelte Arcimboldo különös stílusát. A festészeten kívül jelmezeket is tervezett. Egy sorozat modernkori szatirikus festmény készült Arcimboldo stílusában, állatok és növényzet helyett női formákkal, ismert személyek arcképeiként, pl. Richard Wagner, Napóleon, III. Lipót belga király és Charles Dickens. Gyakori, hogy a képek egy-egy foglalkozást személyesítenek meg: A könyvtáros, A kertész. A II. Rudolf számára festett képek közül ma sok látható a Kunsthistorisches Museumban(Bécs); egy 1573-ban készült teljes Évszakok sorozat a párizsi Louvre tulajdona. Egy eredeti: 

és egy mai utánzat

Maracuja (Passiflora edulis)

Ezt a fotót kaptam egy barátomtól, nála most virágzik a maracuja. (Passiflora edulis) Az alábbi érdekességeket tudtam meg egy kis keresgélés után róla:

 Az ibolyavirágúak endjébe, a golgotavirágfélék családjába tartozik. Ennek a kétszikű kúszócserjének előfordulása a trópusi és szubtrópusi éghajlatú területeken, hegyvidékeken, lomberdőkben vagy őserdőkben jellemző. Őshazája Közép-Amerika és Dél-Amerika, Mexikó. A trópusi ültetvények 1500-2000 m magasságban találhatóak. Kevés olyan növényt ismerünk, amelynek részeihez ennyi vallási jelkép kapcsolódik. A spanyol misszionáriusok számára a golgotavirág érdekes kinézete, formája, különleges virága miatt Krisztus szenvedéseit (passió) szimbolizálta, és azt tartották róla, hogy a dél-amerikai indiánok megtérítésére szolgál. Összetett neve is erre utal: passio-szenvedés, los-virág. 

10 sziromlevele a tíz apostolt, drótformájú porzószirmai a töviskoronát, öt szélső porzó szála az 5 sebet, magháza a keserű poharat, szív alakú magjai a szerető szívet, a háromkaréjú levelek a lándzsahegyeket, a kacsok a korbácsot jelképezik. Ebből ered a magyar krisztus-, golgotavirág valamint passiógyümölcs elnevezés is. Európába a XVII. században jutott el. 
Az idők folyamán a botanikusok a golgotavirág számos más változatát is felfedezték. A különbségek elsősorban a növények nagyságában, és a virágok színében rejlenek. Néhány faj virágátmérője elérheti akár a 10 cm-t is. A megközelítőleg 400 ismert faj közül, csupán 50-60 rendelkezik ehető terméssel. Fásodó szárú növény. Szára elágazó, négyszögletes. Felszíne repedezett, színe zöld, világos barna vagy szürkés-barna. Szobanövényként koszorúba szokták futtatni.
Levelei egyszerűek, tenyeresen összetettek, állásuk szórt, a levélkék tagolatlan szárnyasan szeldeltek. A levelek válla tompa, csúcsa kihegyesedő. A levélnyél hosszú. A levelek erezete tenyeres. Virágának különleges alakja miatt egyre kedveltebb dísznövény. Termése gömbölyű vagy tojásdad alakú toktermés, sárga, piros vagy narancssárga színű. 
A növény magja és termése ehető. A laza, tőzeges, löszös vagy jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag és mésztartalmú talajt kedveli. Bőségesen öntözzük, 2-3 naponta. Nem bírja a szárazságot , nem bírja a pangó vizet. Fényigénye közepes, a direkt napfényt vagy a félárnyékot kedveli. Hőigénye közepes. Fagyérzékeny. A növény dugvánnyal vagy bujtással szaporítható. Felhasználás: Az éretlen gyümölcs héja még sima, éretten ráncos. Héja nem élvezhető. Nyers gyümölcsként, belseje kikanalazható, édes ételek, desszertöntetek és italok készítéséhez alkalmas. Az érett gyümölcs max. 1 hétig tárolható hűvös helyen. / http://www.novenykatalogus.hu/ és http://lhp.hu/cs_olvas.php?m=60&a=7085&k=151 /

Marcus Aurelius gondolatai

Marcus Aurelius:

A benned trónoló istenségről Ha embertársaid tettei helyesek, nem kell zúgolódnod. Ha helytelenek, világos, hogy öntudatlanul cselekszenek így. Mert minden lélek akarata ellenére mellőzi az igazat, nemkülönben az embertársai iránti méltányosságot.
A jó ember sajátsága, hogy elfogadja mindazt, amit a sors neki szánt, nem mocskolja be a bensejében trónoló istenséget az észt , és nem dúlja fel nyugalmát csalóka képzetek özönével, hanem megőrzi szívét derűsnek, alázattal jár az Isten nyomdokain, nem vétve szóval az igazság, cselekedettel az igazságosság ellen. Befelé nézz, bensődben fakad fel a jónak forrása, s ha szüntelenül mélyíted azt, szüntelenül buzog! ... Amelyik pillanatban csak akarsz, visszavonulhatsz önmagadba! Az ember számára semmi sem jó, ami őt nem teszi igazságossá, meggondolttá, férfiassá, szabaddá, és semmi sem rossz, ami nem teszi a mondottak ellenkezőjévé...
Egyáltalán ne elmélkedj többé arról hogy milyennek kell lennie a jó embernek, hanem légy olyanná!

Rövid szenzációs hír

Nem tudom megállni, hogy /fotó nélkül ugyan/ ne írjak be egy - szerintem - fantasztikus orvosi hírt, melyet egyelőre magyar nyelven nem is találok. /Természetesen német TV csatornán láttam-hallottam./
Németországban pár napja egy 45 éves férfi vállból amputált karjai helyére egy 29 éves balesetben most elhunyt férfi karjait varrták vissza/fel /?/ s úgy tűnik, sikeresen. A kar nélküli férfi balesete évekkel ezelőtt történt, már egész jól hozzászokott a műkezei használatához, ám most mégis vállalkozott a 16 órás műtétre. Hát ha tényleg sikerül, akkor az igencsak nagy bravúrja az orvoslásnak...A világon először sikerül egy ilyen műtét.
Hát nem semmi... Ha ilyesmiket hallok, nekem mindig csak Huxley jut eszembe...

 http://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/orvosnal/cikkek/ket_kar_atultetese_nemetorszagban/20080805041004