2012. február 3., péntek

Cicás helyzetjelentés

Azt hiszem valahol írtam már, hogy nem vagyok „macskás”  és ezt csak megerősíteni tudom. Elismerem a macskák előnyeit, értékeit, na de egy kutya, és pláne egy magyar vizsla….Mecsoda  különbség !
Mégis, ugye, amit (akit)  én egyszer „felvállalok”, amellett 110 %-kal ott is állok minden esetben.

Akik rendszeresen olvasnak, tudhatják, gazdát kerestem (keresek?) az elhalt szomszéd nénim 10 éves lány cicájának. „Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg…” – hát nem adom az ördögnek…

Azt tudtam, hogy 1. ivartalanítás nélkül egészen biztos nem kell senkinek. 2. nekem se….Szerencsém volt, mert  megtudtam, van egy  „A  macskákért” alapítvány, mely azokat, akik rászorulók és kérelmük kellőképp indokolt, segítik, ill. támogatják a műtétet. Mivel nekem már két ivartalanított cicám van (ezek műtétjét teljes egészében magam álltam), ezen felül a (ma még adóval nem sújtott) nyugdíjam se túl magas, kaptam támogatást. Így aztán már nem volt akadálya, hogy az operáció megtörténjen. És az időjárás is kegyes volt nagyon hozzám, mert csak ma reggelre esett le a hó. Nyári gumikkal ugyanis a hegyről ma már nem tudtam volna elvinni a cicát.
De hát minden összejött – mondtam is hálát érte…

Most Cicó külön birodalmában, a kicsi szobámban pihen, én meg a másik kettővel nyugodtan élek a lakás többi részében. Amilyen hideg van és amilyen okosak, egész nap bent lustálkodnak, többnyire alszanak. Készült egy kép a ma reggeli, még kissé megviselt Cicóról, mellette az új kosara, amit én készítettem neki egy műanyag rekeszből, meg párnákból, a másik képeken meg Berci épp hízelkedve? gondoskodva ?  látható szeretettel nyalogatja  a „kicsit” – aki kéjes pofával és nagy élvezettel tűri is ezt.
Meleg van a lakásomban. Reggeliztem, előttem a kávé, körülöttem a macskáim. Azt hiszem sokkal több nem kell a boldogsághoz….

Talán még egy magyar vizsla lenne jó….






Most találtam egy jópofa képet, ezt még beteszem - utólag:


2012. február 2., csütörtök

„Bólogató” betegség (Kopfnick Syndrom)

Bocsánat, hogy megint egy kissé elkeserítő témám van…de tegnap megint láttam egy elképesztő híradást.
Ugandában ütötte fel a fejét néhány éve, egy újfajta betegség, melynek nem tudják az okát. Csak 5-15 év közti gyerekeket érint. Az izmok megmerevednek, a kóros agyhullámok csökkentik a nyak izomtónusát, emiatt a fej előre esik, majd ezt epilepszia-szerű roham és eszméletvesztés követi. Gyakran a gyerekek növekedése megáll, szellemileg visszamaradnak, esetleg vakok, vagy gyengén látók lesznek. Sokan végül is meghalnak ezek közül a gyerekek közül.
Jelenleg nincs ismert gyógymód a betegség ellen.
Vizsgálták és keresték a betegség okait, szóba került háborús trauma, pszichoszomatikus betegség, alultápláltság, környezetszennyezés – de valójában igazi okot nem találtak. 
Nézzétek azért meg az alábbi  filmet és figyeljetek a környezetre. A vízre….
Nem értem, nem értem és nem értem miért nem vigyázunk jobban a Földre, egymásra és egyáltalán mindenre, ami nem a miénk ????

2012. február 1., szerda

Csillagászat…

…kezdőknek és haladóknak.



Tiffanylda-tól kaptam az első ajánlatot, és „önszorgalomból” találtam a másikra. Engem érdekelnek az efféle témák, szívesen olvasok ilyen témájú könyveket is. (mint az már a blogból régebben is kiderülhetett.)

Az alább ajánlottak ¾ órás filmek – akinek van ennyi ideje és szintén érdeklődik a téma iránt, javaslom megnézni. Az első különösen jó, nagyon közérthetően mondanak el benne dolgokat. A második kissé elvont, szinte mérhetetlen hit és fantázia kell hozzá, hogy bizonyos részleteit megértse, vagy hinni tudja az ember…
http://ozonenetwork.hu/ozonenetwork/o3/20120126-egyenlito-63-adas-a-csodalatos-kozmosz-asztrofotozas-es-az.html


Az első filmben látott asztorofotós – Éder Iván – oldalát itt nézhetitek meg:

A mellékelt kép is az ő gyűjteményéből való.

2012. január 31., kedd

Türelemüveg



Állandóan tanul az ember…Még vén korában is.

Komolyan mondom, életemben nem hallottam a „türelemüveg” szót.
http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%BCrelem%C3%BCveg
Most, hogy már tudom, micsoda, azon gondolkodom,  ha tegnap kérdezi meg tőlem valaki , egy ilyent mutatva, hogy „Ezt hogy hívják?”  Akkor bizony nem tudtam volna helyesen válaszolni, mert csak annyit mondtam volna: hát ez egy üveg, amibe mini tárgyakat rakott egy végtelenül türelmes ember. Na de hogy ennek „türelemüveg” a neve, azt nem tudtam….
Ráadásul a műfaj egyik híres művelője itt él a közelben, pontosan Komlón.
http://bama.hu/baranya/kozelet/palackba-zart-vilag-a-turelemuvegben-172826

Egy biztos, ez nem az én „műfajom”….


Kép: http://mardasgarrafas.blogspot.com/2010/05/os-mares-dos-navegadores-da-expansao.html

2012. január 30., hétfő

ISS felvételek



Nyáron sokszor láttam a fölöttünk „elúszó” ISS-t, és mert nem az első olyan film a csatolt, amit látok, s amit ebből a csodarepülőből készítettek – néha picikét irigykedem a benne ülőkre…Csak egy-két körre, többre nem, de azért szívesen elmennék, mert varázslatos lehet onnan fentről látni azt, aminek részleteit most ez a kisfilm is megmutatja.

A film tempója szerintem kicsit gyors, de hát ezen nem tudok változtatni. Lassabban haladva még jobban lehetne gyönyörködni.Csodásak és ijesztőek szerintem a nagyvárosi fények.  Ezek nekem mindig a karácsonyi díszkivilágítást juttatják az eszembe, de egyben el is gondolkodtatnak. Sokan vagyunk -  és valahogy erőszakosak ezek a fények békés űri éjszakában…Ott van béke, ahol sötétség van (?) és ott még a Föld az, ami volt évmilliókkal ezelőtt, vagy majdnem az… Jó-e, hogy ennyire „világítunk” ?
Nem tudok válaszolni a saját kérdéseimre…
Aztán az északi fény ! Milyen csodálatos fentről is ! És a csillagképek ebből a magasságból is felismerhetők (már akinek). Vagy a viharfelhők, melyekben haragos villámok bukkannak fel néhol…
Olyan gyönyörű ez az egész és egyszerűen képtelen az agyam elfogadni, hogy egyszer vége lesz, s az egész gyönyörű mindenség a megsemmisülés felé száguld.
Kár.

2012. január 29., vasárnap

Egyszerű kis szombat

Olyan kutya hideg volt tegnap reggel, hogy hiába sütött a nap, úgy döntöttem, megengedek magamnak egy itthon-lötyögős napot. Komoly dolgaim ugyan nincsenek, de majd kitalálok ezt-azt – nem is másért, csak hogy ne üljek estig a monitor előtt.

Hát ez lett a semmit-csinálós napból:
Egy kicsit takarítottam- bevallom, nem nagyon: porszívózás, felmosás, nem igazán alapos törölgetés. Ebédfőzés, na ez gyorsan ment, mert valami isteni sugallatra, még reggel, amikor azon filóztam mit is ennék, valahogy  beugrott a „tojáspörkölt”. Idejét nem tudom, mikor ettem. Rizs, savanyú volt hozzá, leves volt eléje – hát akkor ez is rendben.



Pár napja találtam egy újfajta zsemle receptet. Nagy bánatom, hogy nem vagyok képes szép zsemléket sütni – gondoltam kipróbálom ezt. Hááááááát, ilyen az eredmény. Nem tudom, miért „laposodnak” el az enyémek ???? 
Akciósan vettem citromot is, feldolgozásra került. Lereszeltem a héját, kis cukorral összekeverve, egy kis tálkában a mélyhűtőbe teszem. Bármikor bármihez használható. A levet beleöntöttem a jégkocka-csinálóba, azt is lefagyasztottam. Így aztán nálam a limonádé készítés egy pillanat műve…)




Hónapok óta állt előkészített anyagom, hogy edénytörlőket varrjak, azok egy részét (12 db) is letudtam (=beszegtem).
És olvastam is,  tévéztem is, meg azért egy kis gépezés is belefért. Négyszer voltam a Cicónál.  (aki jelenleg ideiglenes jelleggel a régi helyén lakik, azaz a dermesztő hideg miatt este-éjjel-délelőtt újra bent van a néni lakásában – a további fejleményekről majd jövő héten számolok be)

Jó kis nap volt. Szeretem az ilyeneket, amikor nem történik semmi, mégis megelégedetten fekszem le este.
                                                                                                                                                       ************************
Hogy véletlenül se legyen tökéletesen jó a nap: "Jajistenemdöglődikatévém"....Hétfőn szerelőt kell hívnom.Csak tartson ki addig !!!!!!!!!









2012. január 28., szombat

Azoknak, akik nem látták.

Ha van 50 perced, kérlek helyezkedj kényelembe és nézd meg ezt a négy részes kisfilmet ! Hidd el, megéri…Nekem is számtalan újdonsággal szolgált, különösen az első két rész.
A következő életemben repülős régész szeretnék lenni. Bizonyára vannak még felfedezetlen csodák, melyek csak fentről láthatók…Amúgy meg elgondolkodtató az egész…Annyira nagyra vagyunk mostani tudásunkkal ! Nos, a több ezer évvel előttünk éltek se voltak buták….De honnan, honnan volt az ő hihetetlen, elképesztő tudásuk ????? Aztán hová és miért tűnt el, merült feledésbe ezen 5000 évvel ezelőtti tudás többsége oly módon, hogy a modern embernek  „újra” fel kelljen fedezni ?
(Köszönet a figyelemfelívásért Altair-nak !)

2012. január 27., péntek

Teszt


Többnyire ellen tudok (már) állni a neten kerengő ilyen-olyan teszteknek, de tegnap este valami miatt mégis csak eljátszottam az egyikkel, melyet egy kedves barátom ajánlott…
Ha valamelyőtöknek van kedve és türelme kipróbálni, íme a cím:
http://mbti.tarhely.biz/tesztek/teszt_20  
Örülnék, ha aki kipróbálja, megírná,  hogy az eredménye mennyire tűnt valósnak ? Én ugyanis szájtátva olvastam önmagam  eredményét, mert tökéletesen visszaadta azt, amilyen én vagyok – vagyis amilyennek én tartom/ismerem önmagamat. Igaz, a kérdésekre is csak őszinte (és nem a jobbik, vagy szimpatikusabb!) választ adtam.

Elmerengek néha, hogy hogyan is van ez ?  „Kaptafára húzhatók” vagyunk, vagy mindenki más és más ? Vagy ez is, az is ?  Az  "A C G T"  mindenkiben egyforma, aztán mégis ahányan vagyunk annyifélék vagyunk ?

Kép:   http://tudastars.webriq.com/articleGroups/hirek-2?tab=5

2012. január 26., csütörtök

Földöntúli csodák


Elég ritkán fordul elő velem már, hogy vágyakozzam  valami után. Ismerem a határaimat és lehetőségeimet. De néha azért  szívesen eljátszom egy-egy gondolattal, hisz az nem kerül semmibe….

Most épp azzal foglalkoztattam kis agysejtjeimet, hogy milyen pompás is lenne (lett volna) ha mondjuk tegnap este épp valahol az Északi sark közelében lehettem volna ! Az előbb láttam a Tv-ben, hogy most a nagyon erős napkitörés miatt, milyen csodálatos sarki fényt lehetett ott látni.

Ez az egész dolog olyan hihetetlen, habár épp eleget olvastam róla ahhoz, hogy megértsem, elhiggyem, hogy nem a tündérek játéka, még ha annak tűnik is.
Van valami félelmetes és misztikus ebben az egész-napos éjszakában, meg örökké fent lévő Nap-ban is, nem is egy filmet láttam ezekről a számomra szélsőséges jelenségekről. Az ottaniak élni tudnak vele, habár nekik is vannak problémáik. A 24 órás éjszakában  hiába égnek megállás nélkül a lámpák, és fényesek az utcák – az azért egészen más, mint a napsugár. Talán ezért „cserébe”kapták a Teremtőtől a sarki fény csodáját…
A mostani is gyönyörű – sajnos friss videót nem találtam még a youtube-on…



http://hu.wikipedia.org/wiki/Sarki_f%C3%A9ny
http://www.mcse.hu/sarki_feny_elorejelzes  (Itt vannak egészen friss hírek !)

Kép:  http://domonyi.aries.hu/haarp.html

2012. január 25., szerda

Kisvendéglős álom….

Egy filmrészletet látva „bekattant” az agyam, s mindjárt volt okom, miért is nem tudok este elaludni…

A filmben többek között egy eldugott (alpesi) hegyi kis vendéglő volt látható – nem is panorámás, nem is különleges, „csak” egy olyan hely, ahová betérhet az épp arrafelé túrázó. Nyálcsorgató sonkaszeletekre, omlós vajra, házi kenyérre, no meg egy sörre….
(Most ne essen itt szó a pompás vidékről, arról a látványról, melytől én azonnal elgyengülök, mihelyst meglátom…) 

Vagy húsz éve láttam egy hasonló tájat, hasonló pici vendéglővel és annak a kisfilmnek az volt a témája, hogy a vendéglő (idősödő) tulajdonosai  nem találnak olyan fiatalt, aki tavasztól őszig hozzájuk jönne dolgozni, vállalva a már-már zárdai, magányos életet – a hely ugyanis meglehetősen távol volt a lakott helyektől, gyalog és busszal is kell utazni, hogy elérd a „civilizációt”.

A filmben megadták a pontos címet, hogy ha  valaki mégis jelentkezni szeretne, hát itt és itt lehet…
Komolyan mondom, hónapokig, vagy tán tovább is őriztem a kis fecnit, amire felírtam, aztán valahol mégis csak elkallódott, én pedig ma is itt ülök D.utcai kis lakásomban és sosem jutottam el – még vendégként, turistaként  se – arra  a szépséges tájra.

Szeretek ilyesmiken elgondolkodni, akkor is, ha túl sok értelme nincs. Kiszínezem, mint gyerek a kifestőkönyvét: ez lett(lehetett) volna, vagy az ?

Mi (ki) vezérli az ember döntéseit ?  Miért tesszük azt, amit ?

Tatiosz egyik bölcsessége: „Dönts szíved szerint: aki szeretettel közelít a világ dolgaihoz, mindig jól dönt.”

Én azt hiszem, a döntéshez nem elég „csak” a szeretet.


Kép:http://szlovenia.utazni.info/cimke/kamniki-alpok/page/2