És akkor itt a folytatás:
Volt idő,
sok évtizeddel ezelőtt, amikor - bármilyen hihetetlen is - hetenkénti látogatója
voltam a püspöki palotának. Vagy, hogy pontos legyek, a palota egy részének.
(Vicces módon pont oda jártam rendszeresen, ami ma a látogatók elől zárva van…
Itt élt ugyanis élete utolsó éveiben Nagyapám angolkisasszony rend-beli apáca nővére,
itt is halt meg. Akkoriban a palota ezen része egyházi személyek és
hozzátartozóik szociális otthonaként üzemelt, hosszú éveken át.
Így aztán módom volt sokáig, őt látogatva egy s más
dolgot a palotában meglátni/felfedezni.)
Kicsit
sajnáltam, hogy most ide nem juthattam be… Ám cserében láthattam a palota
keleti szárnyát és a nemrégiben megnyílt pince-rendszert.
Saját
szavaimmal nem tudnék mást/jobbat most se írni, mint amit a netről összegyűjtöttem. Mivel
a fényképezőm lemerült, a pincerendszerről már nincsenek saját fotóim. Ezek
helyét a szöveg végén megjelölöm.
 |
| A püspöki palota K-i szárnya (Nem saját kép) |
A pécsi püspöki
palota a pécsi székesegyház nyugati oldalánál található műemléki épület, melyet
zömmel a 12. század folyamán építettek. A Püspöki Palotán a 19. században
végeztek utoljára nagyobb méretű átalakítást Scitovszky János püspök
megbízásából….. A középkori eredet látható formáit későbbi átépítések szinte
maradéktalanul eltüntették. Az alaprajzi rendszeren és a faltest anyagán kívül
emlékét nem is őrzi más, csak az egykori védőtoronnyal megerősített kapualj és
a délkeleti torony gótikus ablakának töredékei.
 |
| Liszt Ferenc szobra a kapu bal oldalán (Varga Imre alkotása) |
A világhírű komponista 1846. október 24-i látogatására emlékeztet,
amikor is a pécsi püspök vendége volt. Itt komponálta az "Esztergomi
miseként" ismertté vált szerzeményét – hiszen a megrendelőből püspökből
esztergomi prímás lett. Liszt alakja a Székesegyház felé néz, a
hagyomány szerint azért, hogy a bazilika harangjainak zúgását hallja, s
általa ihletet merítsen.
http://www.iranypecs.hu
 |
| A faragott kapu részletei |
 |
| Mária és Magdolna, Zala György alkotása |
 |
| A bejárati alagútban Szt.Péter és Pál apostolok szobra |
 |
| Feljárat az emeletre (nem saját kép) |
A termekben
egyedi díszítésű barokk, biedermeier, neoreneszánsz és neobarokk bútorok,
festmények, berendezési tárgyak segítségével különböző korok püspökeinek élete
tárul elénk. Az enteriőrökben 17. század végi, Mária Terézia által adományozott
falikárpitok mellett 18. századi, ószövetségi jeleneteket ábrázoló, nagyméretű
olajfestmények, püspöki portrék gazdagítják a látogatás élményét.
http://pecs.varosom.hu/latnivalok/muemlekek/Puspoki-Palota-2.html
 |
| Hatalmas faliszőnyegek vannak több helyen is. |
 |
| A kályhákat egy külső "cseléd folyosóról" fűtötték |
 |
| Gyönyörűen rendbe-hozott parketta-intarzia |
 |
| Az ajtók befelé haladva egyre kisebbek. A cselédfolyosón a képek alatt a kandallók ajtaja |
 |
| Cserháti József (1969-89 között volt püspök) |
A 12.
századból való a trapéz alakú udvart közrefogó északi, keleti és déli szárny,
valamint a palota mögötti kert északi oldalán álló épület, melynek helyén akkor
a várbeli káptalan Szt. Jánosról elnevezett temploma állott. A reneszánsz
korban a palotát jelentősen átalakították, mely időközben folyamatosan
gazdagodott és a török hódoltság időszakát is majdnem változatlanul vészelte
át. Az első nagyarányú átépítésre a 18. században került sor. A század első
felében gazdasági rendeltetésű szárnnyal zárták le az udvar nyugati oldalát. A
század második felében pedig Klimó György püspök az egész épületet alapvetően
korszerűsítette. Az északi és keleti szárny fölé második emeletsort húztak és a
déli szárnyat meghosszabbították a belső vár délnyugati sarkán álló toronyig. A
homlokzatok is egységes barokk arculatot kaptak.
 |
| Nekem a palota kertjéből már csak ez a három kép sikerült.... |
 |
| Ez a jelentéktelen kis épület a pince (alagút) bejárata (Nem saját kép) |
A Püspöki Palota kertjét a Pincével és Magtárral összekötő alagút története a
középkorig nyúlik vissza, de egészen különleges szerepet kapott a 20. század
második felében, az egyházzal ellenséges államszocializmus idején. Az pincealagút
nyugati szárnyát ekkor nem csupán bor tárolására használták. Biztonságos,
földalatti ösvényként is igénybe vették azokban az időkben, amikor a püspöki
rezidenciába és kertjébe számtalan lehallgató-készüléket telepítettek. A nagy
múltú alagút kivételes környezetet biztosít a kommunista egyházüldözés
vészterhes mindennapjainak bemutatásához. A kiállítás csak a Palotával együtt,
vezetett túra keretében látogatható.
Ezek itt alább már nem saját képek.
Megnézhettük
a titkos alagutat, amely a püspöki palota kertjéből a pincészetbe vezet. Ennek
egyik része igazi legendává vált a pártállami idők alatt, s csak a bennfentesek
tudhatták, mire is használja a püspök a közlekedési folyosót. Itt zajlottak
ugyanis azok a titkos párbeszédek a püspök és más elöljáróságok között, amelyek
bizalmasnak, az államvezetés előtt titkoltnak számítottak.
Az
egyházmegyét a hatvanas évek elejétől az 1989-es rendszerváltásig vezető
Cserháti József püspök az anekdoták
szerint a „Texas bárba” invitálta azokat, akikkel bizalmasan akart beszélgetni.
A pincerendszer egyik, a külvilágtól gondosan eltitkolt terme kapta ezt az
álnevet.
Nos ennyit tudtam bemutatni a pécsi püspöki palotából. Mindenkinek, aki ide látogat, csak ajánlani tudom, tegyen itt egy sétát, megéri !
Pince,
átjáró képek:
