2017. május 23., kedd

Hogy mik vannak...


Te tudtad, hogy voltak ilyesmik (is) ? Mert napóráról, meg homokóráról, sőt virágóráról is  hallottam, de ilyesmikről... nem.


Tűzóra (vagy gyertyaóra)
A gyertyaóra régi találmány. A középkori kolostorokban az éjszaka múlását mérték vele. Egy gyertyányi idő telt el, mondták. Ha pedig a virrasztó barát elbóbiskolt, az a körmére égett. A félórákat jelző tűzóra ugyancsak gyertyával működött, de nem a gyertya rövidülését figyelték, hanem a gyertyafény vízszintes lécre esett, és ahogy a gyertya lefelé égett, a fénye továbbkúszott a lécen. Olajlámpák is voltak, amelyekben az olajszint süllyedése jelezte az idő múlását. Tűz-illat óra. Lazán sodrott, salétrom oldattal átitatott zsinóron a parázs egyenletes sebességgel kúszik lefelé. A kúszás sebességét ismerve, csomókat kötöttek a zsinórra, és a csomókat különböző illatszerekbe áztatták. Ahogy a parázs a csomóhoz ért, az elpárolgó vagy égő illatszer jellegzetes szagot árasztott. A terjengő illat minden órára jellemző volt, s az illatról lehetett megtudni, hány óra van.



Vízóra
A vízóra, más néven klepszüdra (görögül: κλεψύδρα) ókori időmérő eszköz; görög nevének jelentése: „vízlopó edény”. Vízórát már az ókori Mezopotámiában és Egyiptomban is használtak. Az ókori Görögországban főként a bíróságokon alkalmaztak klepszüdrát, ugyanis a beszédekre fordított idő hosszát a perrend írta elő. Az athéni agora ásatásakor találtak is ilyen edényeket. Ezek alján oldalt egy nyílás volt, az edénybe öntött víz ezen a kis résen folyt ki, így tudták az eltelt idő tartamát mérni. A vízórák gyakran csonka kúp alakúak, ilyen módon érhető ugyanis az el, hogy a víz magassága a vízóra kiürülése során egyenletesen csökkenjen.

Mondjuk ilyesmit a pécsi zsibin biztos nem lehetne már találni, de - bár többször írtam róla - azért én nagyon szívesen járok ki oda is. Most, hogy végre megjött a jó idő, talán a hét végén el is megyek. Majd viszem a fényépezőmet és ha látok valami extra régiséget, be fogom mutatni.
Gondolkodási feladat (önmagamnak): miért kedveli az ember a régi dolgokat jobban, mint az újakat ? Vagy csak én lennék ezzel így ? vagy ez csak valami "öregek-szokása" ?


2017. május 21., vasárnap

Egyik Kanadából másik Franciaországból érkezett - köszönöm !

Pihentetőnek szánom, vasárnapra
Olyan gyönyörű (lenne ez) a világ (nélkülünk)....
(Az első videót sajnos csak így lehet  beilleszteni...)



http://szepkepek.hu/wp-content/uploads/2012/10/sz%C3%A9p-k%C3%A9pek-alaszka-3.jpg
A másik itt látható:







2017. május 20., szombat

Öreg hagyma nem rossz hagyma



Télen a pincében szoktam tárolni néhány kiló hagymát, krumplit, hogy ha zorddá válik az idő, ki se kelljen lépnem a házból. Ezeket a zöldségeket természetesen állandóan szemmel kell  tartani, mert élni akaró lények és ha nem figyelsz, önálló életre kelnek, hajtani, csírázni kezdenek.
Rendben is ment minden szokás szerint - de aztán valami érthetetlen okból az utolsó 8-10 szem hagyma  tároló ládájának tetejére rátettem egy másik dobozt, s megfeledkeztem a benne lévő hagymákról. Tegnap lementem, keresve valamit, odébb tettem a ládát, mire annak alján ide-oda gurulni kezdett valami:

http://gazdahely.hu/wp-content/uploads/2016/09/onion-1507519_1920-750x350.jpg

Jesssz ! Hát ebben még hagyma van ! - gondoltam... S tényleg.
Sajnálom, hogy nem fényképeztem le, és a neten most hirtelenjében nem találok olyant, aminek 15-20 cm-es sárgás (=fényhiányos) hajtása van. Hát elég furán néztek ki, de látszott rajtuk, hogy nagyon élni szeretnének, nem adták még fel a harcot.

Nos én ezt nem dobtam a szemétbe - miképp mai ifjú háziasszonyok bizonyára tennék - hanem szépen megpucoltam, összevágtam, zsírban megdinszteltem, egy tálcára (alufóliára) kiteregettem, fóliával jó szorosan körbetekertem (hogy az egész mélyhűtőmet nem árassza el a hagymaillat) - és lefagyasztottam.

http://m.cdn.blog.hu/bl/blogkocsma/image/meatloaf/19.jpg

Amikor a tálcáról kővé fagyva leszedtem, összetörtem, na, akkor eszembe jutott, hogy ezt az ötletem közre kéne adnom - csakhogy már nem volt lehetőségem az eredeti állapotok dokumentálására. Így hát ez a kép maradt csak:

Tetszés,  ill. igény szerinti darab törhető belőle

Bármikor, bármekkorát le lehet törni belőle - és máris indulhat a főzés...
Egyszóval: ne dobd ki a csirázott hagymát - jó lesz az még valamihez !

2017. május 17., szerda

Látogatás a pécsi püspöki kincstárban és palotában 2.

És akkor itt a folytatás:


Volt idő, sok évtizeddel ezelőtt, amikor - bármilyen hihetetlen is - hetenkénti látogatója voltam a püspöki palotának. Vagy, hogy pontos legyek, a palota egy részének. (Vicces módon pont oda jártam rendszeresen, ami ma a látogatók elől zárva van… Itt élt ugyanis élete utolsó éveiben Nagyapám angolkisasszony rend-beli apáca nővére, itt is halt meg. Akkoriban a palota ezen része egyházi személyek és hozzátartozóik szociális otthonaként üzemelt, hosszú éveken át.
Így aztán  módom volt sokáig, őt látogatva egy s más dolgot a palotában meglátni/felfedezni.)
Kicsit sajnáltam, hogy most ide nem juthattam be… Ám cserében láthattam a palota keleti szárnyát és a nemrégiben megnyílt pince-rendszert.

Saját szavaimmal nem tudnék mást/jobbat most se írni, mint amit a netről összegyűjtöttem. Mivel a fényképezőm lemerült, a pincerendszerről már nincsenek saját fotóim. Ezek helyét a szöveg végén megjelölöm.
 
A püspöki palota K-i szárnya (Nem saját kép)
A pécsi püspöki palota a pécsi székesegyház nyugati oldalánál található műemléki épület, melyet zömmel a 12. század folyamán építettek. A Püspöki Palotán a 19. században végeztek utoljára nagyobb méretű átalakítást Scitovszky János püspök megbízásából….. A középkori eredet látható formáit későbbi átépítések szinte maradéktalanul eltüntették. Az alaprajzi rendszeren és a faltest anyagán kívül emlékét nem is őrzi más, csak az egykori védőtoronnyal megerősített kapualj és a délkeleti torony gótikus ablakának töredékei.

Liszt Ferenc szobra a kapu bal oldalán (Varga Imre alkotása)
A világhírű komponista 1846. október 24-i látogatására emlékeztet, amikor is a pécsi püspök vendége volt. Itt komponálta az "Esztergomi miseként" ismertté vált szerzeményét – hiszen a megrendelőből püspökből esztergomi prímás lett. Liszt alakja a Székesegyház felé néz, a hagyomány szerint azért, hogy a bazilika harangjainak zúgását hallja, s általa ihletet merítsen. http://www.iranypecs.hu

A faragott kapu részletei

Mária és Magdolna, Zala György alkotása

A bejárati alagútban Szt.Péter és Pál apostolok szobra


Feljárat az emeletre (nem saját kép)

A termekben egyedi díszítésű barokk, biedermeier, neoreneszánsz és neobarokk bútorok, festmények, berendezési tárgyak segítségével különböző korok püspökeinek élete tárul elénk. Az enteriőrökben 17. század végi, Mária Terézia által adományozott falikárpitok mellett 18. századi, ószövetségi jeleneteket ábrázoló, nagyméretű olajfestmények, püspöki portrék gazdagítják a látogatás élményét.
http://pecs.varosom.hu/latnivalok/muemlekek/Puspoki-Palota-2.html




Hatalmas faliszőnyegek vannak több helyen is.


A kályhákat egy külső "cseléd folyosóról" fűtötték

Gyönyörűen rendbe-hozott parketta-intarzia




Az ajtók befelé haladva egyre kisebbek. A cselédfolyosón a képek alatt a kandallók ajtaja
Cserháti József (1969-89 között volt püspök)

A 12. századból való a trapéz alakú udvart közrefogó északi, keleti és déli szárny, valamint a palota mögötti kert északi oldalán álló épület, melynek helyén akkor a várbeli káptalan Szt. Jánosról elnevezett temploma állott. A reneszánsz korban a palotát jelentősen átalakították, mely időközben folyamatosan gazdagodott és a török hódoltság időszakát is majdnem változatlanul vészelte át. Az első nagyarányú átépítésre a 18. században került sor. A század első felében gazdasági rendeltetésű szárnnyal zárták le az udvar nyugati oldalát. A század második felében pedig Klimó György püspök az egész épületet alapvetően korszerűsítette. Az északi és keleti szárny fölé második emeletsort húztak és a déli szárnyat meghosszabbították a belső vár délnyugati sarkán álló toronyig. A homlokzatok is egységes barokk arculatot kaptak.




Nekem a palota kertjéből már csak ez a három kép sikerült....
 
Ez a jelentéktelen kis épület a pince (alagút) bejárata (Nem saját kép)
A Püspöki Palota kertjét a Pincével és Magtárral összekötő alagút története a középkorig nyúlik vissza, de egészen különleges szerepet kapott a 20. század második felében, az egyházzal ellenséges államszocializmus idején. Az pincealagút nyugati szárnyát ekkor nem csupán bor tárolására használták. Biztonságos, földalatti ösvényként is igénybe vették azokban az időkben, amikor a püspöki rezidenciába és kertjébe számtalan lehallgató-készüléket telepítettek. A nagy múltú alagút kivételes környezetet biztosít a kommunista egyházüldözés vészterhes mindennapjainak bemutatásához. A kiállítás csak a Palotával együtt, vezetett túra keretében látogatható.

Ezek itt alább már nem saját képek.








Megnézhettük a titkos alagutat, amely a püspöki palota kertjéből a pincészetbe vezet. Ennek egyik része igazi legendává vált a pártállami idők alatt, s csak a bennfentesek tudhatták, mire is használja a püspök a közlekedési folyosót. Itt zajlottak ugyanis azok a titkos párbeszédek a püspök és más elöljáróságok között, amelyek bizalmasnak, az államvezetés előtt titkoltnak számítottak.

Az egyházmegyét a hatvanas évek elejétől az 1989-es rendszerváltásig vezető Cserháti József püspök  az anekdoták szerint a „Texas bárba” invitálta azokat, akikkel bizalmasan akart beszélgetni. A pincerendszer egyik, a külvilágtól gondosan eltitkolt terme kapta ezt az álnevet.




Nos ennyit tudtam bemutatni a pécsi püspöki palotából. Mindenkinek, aki ide látogat, csak ajánlani tudom, tegyen itt egy sétát, megéri ! 



 

Pince, átjáró képek: