Jó pap holtig tanul - mondja a közmondás és ez igaz akkor is, ha nem papról van szó....
A kedvenc gyerekkori mesekönyvem miatt nagyon szeretem a baglyokat. Radnainé Bauer Erzsi: "Egy csillagászbagoly története" volt a könyv címe, - ha valaki eladná, azonnal 10.000 azaz tízezer Ft-ért megvenném.... Itt írtam a könyvről: https://aranyosfodorka.blogspot.com/2010/02/radnaine-bauer-erzsebet-egy.html https://aranyosfodorka.blogspot.com/2010/02/csillagos-mesek.html És ahányszor szóba kerül csak azt mondom, nem értem a könyvkiadókat. Van egy mesekönyv, amit sokan keresnek és még senkinek nem jutott eszébe újra kiadni....
Na mindegy, lépjünk vissza baglyok világába....szóval e mesekönyvben olvasottak miatt már kicsi koromban is szerettem a baglyokat és valahogy a mai napig a kedvenc madaraim közé soroltam volna, ha valaki is megkérdezi... És akkor tegnap este láttam egy filmet és megtudtam valamit, ami meglepett és teljességgel újdonság volt számomra.
Aztán ma kóboroltam kicsit a neten, hogy bebizonyosodjon, nem félrehallás volt a tegnap esti hír, nevezetesen, hogy a bagoly az egyetlen madár amelyik a szemeivel előre néz.
Egyszerű kis mondatocska, de nekem felkavarta az agyamat. Márpedig így igaz. A többi madárnak úgy áll a két szeme, hogy jobbra-balra tekinthet, de a bagoly csak előre (...persze míg el ne m fordítja a fejét...). De a szemei tényleg előre néznek...
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bagolyalak%C3%BAak
Elolvasásra ajánlom, annyi érdekesség van benne !!!
Be kell valljam immmádom az ilyen felfedezéseket. Nem tudom megmondani miért, de valami jó érzés keletkezik bennem, ha valami olyan (főképp a természettel kapcsolatos) különlegességet látok/hallok, amiről eddig semmit nem tudtam. Ha minden olvasóm tudott erről, nem baj, számomra megért egy bejegyzést ez a "felfedezés".
Egyébként az is igencsak meglepett, hogy pl. M.o.-on hányféle él közülük...Nekem eddig a bagoly bagoly volt és max. olyasmi derengett, hogy van uhu, meg fülesbagoly, meg hóbagoly, meg kuvik, de többet biztos nem tudtam volna felsorolni.
Szóval a baglyok a madarak osztályának egyik rendje,
a rendbe az alábbi 2 család tartozik.
Magyarországon eddig tizenkét bagolyfaj előfordulását mutatták ki:
- A hóbagoly (Nyctea scandiaca) és a karvalybagoly (Surnia ulula) nagyon ritka kóborló.
- A törpekuvik (Glaucidium passerinum) nagyon ritkán felbukkan az Északi-középhegységben – valószínűleg költ is, de ezt még nem sikerült bizonyítani.
- A gatyáskuvik (Aegolius funereus) ritka költőfaj az Északi-középhegységben.
- Az uráli bagoly (Strix uralensis) terjeszkedik középhegységeinkben, sőt, már az Alföldről is jelezték.
- Az uhu (Bubo bubo) már csak néhány helyen, és csak az északi országrészben és a Dunántúlon költ (jelezték Békés vármegyéből is).
- A füleskuvik (Otus scops) többfelé szórványosan fészkel odvakban.
- A ritka réti fülesbagoly (Asio flammeus) pusztai élőhelyeken költ.
- Az erdei fülesbagoly (Asio otus) gyakran megtelepszik a fasorok elhagyott szarkafészkeiben, varjútelepein, és egyre több helyen városokban is (parkokban, valamint lakótelepi erkélyek virágládáiban). Telente előszeretettel húzódik be a települések parkjaiba, ahol a nappalt elsősorban nyitvatermő fákon tölti.
- A macskabagoly (Strix aluco) jellemzően erdőkben, parkokban költ (főleg öreg fák kikorhadt üregeiben, odvaiban), de rendszeresen megtelepszik padlásokon is.
- A gyöngybagoly (Tyto alba) egykor szintén fák odvaiban költött, de ma már szinte kizárólag padlásokon, tetőterekben és templomtornyokban.
- A kuvik (Athene noctua) állománya folyamatosan csökken, hiszen fő költőhelyei a tanyák és állattartó telepek padlásai, táplálkozni pedig a legelőkre, kisparcellás mezőgazdasági földekre jár. Élőhelye a tanyák elnéptelenedésével, a pusztai legeltetés felhagyásával, az odvas pusztai fasorok eltűnésével egyre szűkül.
Az alábbi cikkben sok bagolykép látható, de mivel az eredeti szöveg nem magyar, kissé furcsa fordítások olvashatók benne - de azért érdemes megnézni, sok nagyszerű fotót tartalmaz, de hasonlóan érdekes a másik cikk is.
https://lady-ya.ru/hu/business/kak-nazyvayut-sovu-muzhskogo-pola-rod-sovoobraznyh-chem/
https://bagolyfeszek.wordpress.com/2014/10/11/baglyok-magyarorszagon/
(A képeket is ez utóbbiból hoztam).
És hogy teljesen jó legyen a mai estém, a témához verset keresve, találtam egy olyan Szabó Lőrinc verset, amit még soha nem olvastam, hát közreadom ezt is:
A bagoly
Kisfiam kieszelte, hogy van
valahol egy mindenható,
aki megbünteti, ha rossz és
csokoládét hoz, hogyha jó.
A nagyurat el is nevezte:
– Bagoly! – mondta – ez a neve! –
De úgy látszik, rám is hasonlít,
mert nagy kerek szemüvege
van a bagolynak: minimum is
így mesélgeti a gyerek;
s akármi történik a házban,
az mind a bagoly műve lett.
A bagoly vitt el reggel engem
és estére ő vitt haza,
a baglyot hívtuk, ha nem ízlett
a gyereknek a vacsora,
s Lóci megtette ezt is, azt is,
amit azelőtt semmikép,
csak azért, hogy bebizonyítsa
külön istene erejét.
Nekem nem tetszett a bagoly, de
tűrtem némán egy darabig.
Tegnap azonban elővettem
s faggatni kezdtem a kicsit:
– Mondd, Lóci, bagoly igazán van? –
– Van hát! – Ismered? – Ismerem! –
– De én nem tudok hinni benne,
amíg nem látom, hogy milyen! –
– Látni fogod! – jött tűzbe erre
Lóci, s mérgesen otthagyott;
s most a fejét tíz hosszú percig,
gondolom, azon törte, hogy
hogyan tudna meggyőzni engem,
mert végül is előszedett
valami fiókot fenekéről
egy régi rossz szemüveget,
s jelentve, hogy a bagoly itt lesz,
kiment az erkélyünkre, és
már kiáltott is: – Úgye, látod?
Itt van az ablaknál! benéz!
Épp rád néz! szemüvege van!
Itt a bagoly!… – Elhallgatott,
s én láttam, hogy csakugyan ott van,
a szemüveges alakot:
láttam Lócit átszellemülten,
ahogy benézett, komolyan
és gőgösen, mint aki érzi,
hogy rettentő szerepe van:
láttam Lócit tágult szemekkel,
sugarasan, mint egy szobor…
S szaladtam a másik szobába
a hírrel, hogy itt a bagoly, –
és Lóci, mire visszatértünk,
már bent volt, ugrált, kacagott,
s szemében ragyogott az isten,
aki a lelkében lakott.