2024. június 11., kedd

Özönnövények 1













A mai két bejegyzést az özönnövényekről, már évekkel ezelőtt egyszer közzétettem. Most kissé javítottam rajta, kiegészítettem - talán ma is érdemes elolvasni.

A nem-alvásnak vannak néha előnyei: kifoghat az ember véletlenül egy-egy olyan filmet, melyről lemaradt előző nap… A BR-en ment egy csodajó film, az erőszakosan terjedő növényekről, és ezek irtásának szükségszerűségéről. Magam is meglepődtem, mi minden tartozik ebbe a kategóriába, s bizony sokukról nem is tudtam, hogy ide sorolják őket.

Tájidegen növények

Tájidegennek számít miden olyan növény, mely képes az őshonos vegetáció kiszorítására.

Behurcolt növények

Csak hozzáértő fűvészek igazodnak el a vadon termő lágyszárú növények világában. Az ártéri vegetációban az észak-amerikai, kelet-ázsiai gyomfajok tömegaránya ma már 10–30%-ra tehető, a gyepszintben sok-helyütt még magasabb, állítja Németh Ferenc neves botanikusunk. A hatalmas gyommag produkció az érintkező és távolabbi lápmedencéket is fertőzi és az őshonos fajok kiszorításával élővilágukat elszegényíti. Így lepte el a Nyugat-Dunántúl vízmelléki területeit a kúpvirág, a bíbor nenyúljhozzám, a Tiszántúlt a keserű édesgyökér, a gyalogakác, az egész országot a kanadai aranyvessző, a süntök, a japánkeserűfű. Homokpusztáinkat elözönlötte a selyemkóró, és a híradásokban egyre többet szerepel a hiperallergén parlagfű.

Özönnövények  

Inváziós- vagy özönnövények olyan, hazánkban nem őshonos növényfajok, melyek az emberi kultúrából kiszabadulva tömegesen terjednek és hatékonyabb növekedésük révén az elfoglalt új élőhelyekről az eredeti, rendszerint őshonos növénytakaró alkotóit kiszorítják. Eredetükre nézve lehetnek véletlenül behurcolt növények, de vannak "kultúr-szökevények" is szép számmal, melyeket az ember termesztés céljából hozott be. Az emberi kultúra által alaposan átformált tájban a szigetszerűen fennmaradt természet- közeli növénytakaróban komoly veszélyt jelentenek az inváziós növényfajok.

Invazív faj 

Azon tájidegen faj, amely agresszíven és nagy tömegben terjed, tűrőképessége, szaporodó- és terjedőképessége révén elfoglalja a természetes vagy az ember által létrehozott élőhelyeket, módosítja és veszélyezteti azok terméshozamát, stabilitását, fennmaradását, és ezáltal ökológiai, gazdasági és/vagy egészségi károkat okoz. Az invazív fajok jelentős része szándékos betelepítés eredményeként jelenik meg új hazájában. A betelepített vagy behurcolt fajoknak csak egy része válik később invazívvá, azonban a növénytelepítések számának és mértékének növekedésével az ilyen fajok elszabadulásának valószínűsége egyre növekszik. Szintén növeli megjelenésük - és ezzel későbbi károkozásuk - veszélyét a degradált és művelés alól kivont, de nem helyreállított területek kiterjedésének gyors növekedése. Növényfajok esetében az invazív faj megnevezés leváltására érdemes bevezetni a magyarosabb, ma még alig használt özönnövény fogalmat. Különösen veszélyes özönnövények hazánkban, amelyek a természet-közeli vegetációtípusokat veszélyeztetik:

 
Ürömlevelű parlagfű (irtása kötelező ?)


De !!! Mindenképp olvasd el ezt a cikket is: 

Iva, parlagi rézgyom (szaporább és veszélyesebb allergén növény, mint rokona, a parlagfű)


Zöld juhar



Bálványfa (népi nevén ecetfa) 



Kanadai és magas aranyvessző

De ! Olvasd el ezt a cikket is: https://gyogyszernelkul.com/kanadai-aranyvesszo-jellemzoi-es-a-hazankban-is-fellelheto-aranyvesszo-gyogyhatasai/

Selyemkóró




 
Süntök




Amerikai szőlőfajok
(Vadszőlő néven ismerjük)










Japán keserűfű-fajok (naponta 25 cm-t is nőhet, 6 év kell a teljes kiirtásához a gyorsan növekvő, szerte-ágazó hatalmas gyökérzete miatt)




 Kőrisek

 
Bíbor nebáncsvirág


Gyalogakác



Kaukázusi medvetalp (érintése az ember számára akár veszélyes is lehet, ugyanis égési sérülésre hasonlító tüneteket okozhat, hatalmasra, akár 2 m-re is megnő)






                  Amerikai, kínai karmazsinbogyó




                            Kései meggy



             Keskenylevelű ezüstfa (népi nevén olajfűz) 





Átoktüske

További érdekességek itt is olvashatók még: http://www.terebess.hu/tiszaorveny/vadon/ozon.html






Én így főzöm a rizst

Nem vagyok benne biztos, hogy túl sokan készítik úgy a rizst, ahogy én. Nem mondom, hogy mindennapos étkem, de azért az árpagyöngy, a bulgur, meg a köles mellett rendszeresen használom.

Mivel egyszemélyes háztartásom van, képtelen vagyok (persze nem csak rizsből) egy adagot főzni. Valami megmagyarázhatatlan okból, a félig előfőzött tasakos rizstől irtózom...  Így hát kitaláltam, hogy ha már lúd, akkor legyen kövér. Nem vacakolunk pár dekával. Kb. fél kilónyi rizst kissé átválogatok, majd megmosom.
(Igen, átválogatom, mert még az „A” rizsben is találok néha oda nem való szemet. És megmosom, mert nyilván „tiszta” az, de valami miatt én így szoktam meg…)



Nos ezek után egy nagyobb jénaiba teszem, hozzáöntök egy kevés olajat, sót teszek bele és felöntöm forró vízzel, s átkeverem. Majd úgy teszem rá a jénai fedelét, hogy egy kis rés maradjon a tető és az alja között (A gőz - ha akar, itt ki tud menni.)
Egyébként azért nem mindegy, hogy milyen hőmérsékletű vízben teszi fel az ember a rizst főni – mert ha melegben, akkor szép, széteső szemekké fő, ha hideg vízben, akkor „maccsosabb” lesz.




Nem a legnagyobb, hanem eggyel kisebb fokozaton ( az én mikrómon nincsenek hőfokok) jó fél órát pörgetem. Ellenőrzöm, hogy megfőtt-e, s ha igen, rácsúsztatom a jénai fedelét, még a párás melegben állni hagyom egy ideig.




Amikor kissé kihűlt, akkor egy nagy tálcára öntve szépen elegyengetem, majd lefagyasztom. Fagyasztás után  eltördelem és bezacskózom. Akármikor, akármihez, akármennyi kell, csak belenyúlok a zacskóba és máris ott a kész alapanyagom.
Lehet, sőt biztos, több személyes háztartásnál ez nem nagyon működne, de az egyszemélyesnél – ill. nálam pompásan bevált.

2024. június 10., hétfő

Víz - ügy

(Bocsánat, ha ez most keveseket érdekel - vagy túl szakmai a szöveg - nekem nem volt az, sőt....micsoda emlékeket ébresztett...)

"A globális klímaváltozás az egész világot érinti, hazánk a helyzet súlyosságát tekintve a középmezőnyben mozog – hiszen a mediterrán vidékeken például nagyobb a hőhullámok mértéke – viszont nem dőlhetünk hátra amiatt, mert másnak még rosszabb. Ettől számunkra ugyanis nem lesz egyszerűbb a megoldás....

A legkritikusabb Magyarországon az a változás, hogy a téli hónapok rendkívüli módon melegedtek, míg a nyári hőhullámok erősödtek és tartósabbá váltak. Ezekkel együtt felgyorsul a víz körforgásának folyamata (megemelkedett a párolgás, gyorsult a lefolyás), amely szélsőséges helyzetekhez vezet. Így lehet, hogy egyszerre kell megküzdenünk az aszállyal és az árvizekkel is....

A közelgő árvíz nem jelenti az vízhiány megszűntét, hiszen előbbi a külföldi vízgyűjtőkön összegyűlt csapadék miatt érkezik hozzánk. 

A szélsőségre és a klímaváltozásra utaló jel, hogy egyre kevésbé kézzelfoghatóan, pontosan tudják előre meghatározni a szakemberek a lehetséges tetőzéseket. Míg 2013-ban centiméterre képesek voltak megjósolni ezeket a jellemzőket, addig most az elképesztően modern modellezési lehetőségek sem adhatnak teljesen egzakt válaszokat, mivel szinte kiszámíthatatlan, hol, mikor, mennyi csapadék esik még.

A klímaváltozás következményeként mára szinte minden esetben szélsőséges helyzeteket szükséges előrevetíteni és vizsgálni. Ha nincs csapadék, akkor hosszan tartóan van hiány, ha pedig eső esik, akkor egyszerre kiszámíthatatlan mennyiség zúdul ránk. 

2024.június eleje: Abból a szempontból mégis bizakodók lehetünk, hogy Magyarországot valószínűleg kizárólag a felső-dunai bajor vízgyűjtőről érkező csapadékmennyiség érinti majd: ami szintén jelentős feladatot ad, de nem vezet a németországihoz hasonló krízishelyzethez.

Nos, van árhullám, még ha nem is olyan mértékű, mint Németország egyes vidékein. És lesz szárazság, amitől talán lassan már majd egész Európa szenvedni fog."

https://wmn.hu/wmn-otthn/62758-tartosan-vizhianyos-idoszak-es-arviz-egy-idoben--egyre-tobb-szelsoseggel-szamolnak-a-szakemberek-

Valahogy nem szívesen gondolok arra, mi lesz itt majd 50-100 év múlva - ámbár..........majd fentről (vagy lentről?) szurkolok az itt-maradottaknak, hogy bírják ki valahogy.

Friss hírek itt:https://www.ovf.hu/


A védekezési munkálatokhoz eddig a miskolci, pécsi, székesfehérvári, budapesti központú igazgatóságoktól érkezett segítség, de az érintett területekre jönnek még a szolnoki, a nyíregyházi, a debreceni és a gyulai kollégák is. Az ország egész területéről összesen csaknem 400 vízügyes szakembert mozgósítottak, akik a társszervek és a lakosság bevonásával eddig már mintegy 120 ezer homokzsákot készítettek elő a közel 2,5 km hosszú nyúlgát kiépítéséhez.

https://www.ovf.hu/hireink/sajtohirek/egesz-ejszaka-dolgoztak-a-vizugyesek-a-rabanal-kormendnel-ma-rekord-kozeli-tetozes-varhato


2024. június 7., péntek

A tegnap délutáni séta folytatása

Akkor most következzenek - nagyjából mese nélkül - a további képek, kövek, virágok, egyebek...Ezek is a tegnapi sétán készültek.

Ez "az" a hely....de sokat ücsörögtem itt.....(Tudom, így a kép semmit se mond, de nekem fontos.)

Gyönyörűséges bíborkosbor nyílik ott - ritka ám !

Azt hiszem ez kánya harangvirág

Most segíts ANCI !!! Ez nem tudom és nem találom micsoda.....De gyönyörűséges és azt hiszem ritka. Engem valami orchideára emlékeztet, de tudom, nem az....
Katalin volt a megfejtő: https://hu.wikipedia.org/wiki/Sarl%C3%B3s_gamandor
sarlós gamandor a neve - de én ilyent még sosem láttam.....


Orbáncfű   https://www.hazipatika.com/gyogynovenytar/orbancfu_kozonseges

Orlay murok

Látod a pókocskát ? 

Tündöklő méreggyilok levelész - na ilyent se láttam eddig....képes elfogyasztani a mérgező magyar méreggyilok leveleit.



Ezek az én kedvenc "doku-szikláim". Bizonyítják azt a nagy "felfordulást" ami itt évmilliókkal ezelőtt történt, s létrehozta nekem a gyükési rétet....


A kis kilátó és bejelöltem rajta az egyik helyet, amit  panaszomra (?) kijavítottak

Kilátás D-re. Mindig arra gondolok, hogy valahol ott messze, ott folyik a Dráva és még messzebb ott az Adriai tenger...

Kilátás K-re. Hármas hegy, Zengő

A bányagödör egyre jobban megtelik....földdel....

Emlékeztetőnek tettem be ezt a képet, ilyen volt 2018-ban.

Kis erdei hinta, háttérben az elhagyott István akna tornya, mint egy szál magányos gyertya....

A kisvasút ...mindjárt indul....

A Ptacek pihenő  https://blog.csgyk.hu/2021/07/28/ki-volt-a-mecseki-ptacek-piheno-nevadoja/

Örülök, ha velem tartottál.....