Kép+zene

Ha már lemaradtam a múltkor Pécsi Kisgaléria kiállításáról, kerestem helyette másikat: a Civil Közösségek Házában van Szentgyörgyi Erika festőművész Flamenco című kiállítása és mindjárt ( júl.16.péntek) bezár.
Így hát gyorsan tudósítok róla – ámbár nem hinném, hogy pont ez az én kis firkálmányom kényszerítene valakit arra, hogy még ma, vagy holnap elmenjen és megnézze.
Szokás szerint szenvedtem kicsit az üveg alá helyezett képekkel – mert azért voltak ezek között is olyanok, melyek jobban tetszettek, de igyekeztem a hiányt pótolni a „natúr” képek lefotózásával, vagyis azok közül is főképp a nekem tetszőkkel.
Egy kivételével mindegyik kép a flamenco tánccal kapcsolatos, az egyetlen „sorból kilógó kép” egy nagy madárféle, de még az is, ha jól meggondolom egy fodros, libbenő flamencót táncoló hölgy szoknyájára hasonlít…
Próbáltam kideríteni, de nem bukkantam rá, azon kívül, hogy nyilván megtanulta a flamencót, mi kötheti a művészt ennyire erősen ehhez a tánchoz. A titok nyitjára azonban nem akadtam rá, így hát kénytelenek vagytok Ti is megelégedni azzal, hogy szereti a flamencót és slussz.
http://erikaart.uw.hu/index.html (Itt egy egész kevés olvasható az alkotóról)
http://arteon.hu/index.php?action=gallery&artist_id=510 (Itt láthatók a megvehető képek)
Íme a bizonyíték látogatásomról:

Ez a kép azért került az első helyre, mert bár "üveges" 
kép, de épp az adja a különlegességét. Olyan - szerintem -
mintha egy árnyalak táncolna át a kiállítóteremen...

Szerda este pedig „táncházban” voltam. Vagy utcabálon. Vagy nem tudom minek hívják…
A Színház térre volt 7-re meghirdetve a David Klezmer Quintet (Budapest) műsora, amit fél8-kor el is kezdtek.
Elég sok, az esti hőségben tikkadozva fagyit nyaló és vizesüveget cipelő ember gyűlt össze. Meglepődtem, hogy mennyien voltak olyanok is, akik beálltak a körbe és a moderátor segítségével gyorsan elsajátítottak néhány tánclépést.… Hallgattam őket egy ideig, de aztán valahogy elegem lett, s elindultam hazafelé.
Először néhány kép a körtáncról, majd az épülő Budai kapuról a Király utcában, és végül egy lóba oltott 3 lábú tehén a Varázskertből (melynek nevét már csak meghallva is röhögő-görcsöt kapok, miközben magam elé vizualizálom a „varázslatot” és főképp a „kertet”…):