Még az
ünnepek előtt, egy szép napsütés délelőttön nekiindultam, hogy a múltkor megírt
japán szobrász Nagyharsányban lévő „Álló asszony” szobrát személyesen is
felkeressem. Most dolgoztam fel a fotóimat, „csak” 127 új képet készítettem, -
bár gondolom, ezeknek a szobroknak 90 %-a fent van már a szoborlapon. Nem
szerepelt viszont eddig még – nem is tudtam róla, hogy elkészült - a Harsány-hegyi
csata emlékműve.
A hegyre fel vezető út jobb oldalán áll a hatalmas kereszt, aljában a
csatában résztvevőkre emlékeztető pajzsokkal.
„A nagyharsányi csata vagy Szársomlyó hegyi csata (más nevein második mohácsi csata, villányi csata) 1687. augusztus 12-én Villány határában, a Szársomlyó (Harsányi-hegy) lejtőin ment végbe Károly lotaringiai herceg, Miksa bajor fejedelem, Lajos badeni őrgróf és Savoyai Jenő herceg egyesült osztrák-magyar-bajor-horvát hadtestei és Szulejmán török nagyvezír serege között. A „nagyharsányi csata” megjelölés a 19. században erősödött meg, valószínűleg hibásan Nagyharsány térségébe helyezve a csata fő eseményeit. A „második mohácsi csata” elnevezés a közelben vívott első mohácsi csatára utal.” (http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyhars%C3%A1nyi_csata)
„A nagyharsányi csata vagy Szársomlyó hegyi csata (más nevein második mohácsi csata, villányi csata) 1687. augusztus 12-én Villány határában, a Szársomlyó (Harsányi-hegy) lejtőin ment végbe Károly lotaringiai herceg, Miksa bajor fejedelem, Lajos badeni őrgróf és Savoyai Jenő herceg egyesült osztrák-magyar-bajor-horvát hadtestei és Szulejmán török nagyvezír serege között. A „nagyharsányi csata” megjelölés a 19. században erősödött meg, valószínűleg hibásan Nagyharsány térségébe helyezve a csata fő eseményeit. A „második mohácsi csata” elnevezés a közelben vívott első mohácsi csatára utal.” (http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyhars%C3%A1nyi_csata)
Örömömre szolgált, hogy a szoborpark területe sokkal rendezettebb, mint akkoriban
volt (2008) amikor utoljára jártam errefelé fotózni. A szobrok zöménél viszont
változatlanul nincs semmiféle ismertető tábla, hogy ki csinálta, vagy mi a címe
– így hát mindenki fantáziájára van bízva, hogy egy-egy kőtömb mit is ábrázol –
ha nincs kivehető, felismerhető, meghatározható formája….
Néhány kép azokból, melyeket most készítettem:
Hazafelé még „beugrottam” Lothárdra – egy kedves túrázó barátom hívta
fel a figyelmemet, hogy látható itt egy páncélos vitéz, „őt” kerestem fel.
Az alábbiakat tudtam meg:
Bármilyen
hihetetlen, a ma kihalófélben lévő, 300 fős Lothárd falu (helye) már az
őskorban is lakott település volt. A település neve először egy peres okiraton
szerepel 1305-ben Lotard írásmóddal. Markus de Lotharth Cosman volt a terület
tulajdonosa. A Petőfi utcában, a falu kis terén látható fém páncélos lovag
szobor Lotharth lovagra emlékeztet.
Csütörtöki
napon, ebédidőben értem a faluba (egy órakor) – jó 20 percig próbálkoztam,
házról házra járva valakit találni, aki
esetleg tudna a szoborról mesélni valamit. De egy teremtett lelket nem találtam.
Bezárt kapuk, leredőnyözött ablakok – már már félelmetesen kihaltnak tűnt a
falu, amikor végre felbukkant egy férfiember – aki elmondta, hogy ki is volt a
szobor ihletője (meg alkotója). Meg azt is elmondta, hogy már alig élnek a
faluban – munka semmi, aki teheti elmenekül, aki nem, az öreg, s előbb utóbb ő
is elmegy. Hovatovább Lothárd lovag egyedül marad.
Ettől és minden egyéb negatív gondolattól függetlenül jó kis nap volt....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése