2016. november 9., szerda

Mára ez:



Az előző bejegyzésemhez lazán kapcsolódva, megint olvasni- és gondolkodni-valót ajánlok, ezt: http://hasznaldfel.hu/2016/10/vannak-dolgok-amikhez-mar-tul-oreg-vagyok-es-orulok-neki.html

Kiemeltem belőle egy kicsi részletet  – "kedvcsinálónak": 

"....Túl öreg vagyok már ahhoz, hogy álarcokat hordjak....Túl sok energiámat emésztené fel, hogy annak mutassam magam, aki nem vagyok.
Nincs már kedvem hozzá, hogy minden egyes nap felvegyek egy álarcot, és azon sem akarok gondolkodni, hogy éppen melyiket. Kidobtam az összeset. Ne foglaljanak helyet se a házamban, se a lelkemben. Nem kellenek nekem olyan emberek, akik csak az álarcaim miatt törődnek velem. Most már csak olyanokat keresek, akik őszintén, önmagamért szeretnek...."

Nnnnna...valaki leírta amit gondolok.... :-)



Kép: http://blog.xfree.hu


5 megjegyzés:

  1. Most egy történet jutott eszembe. Valaki mesélte, hogy bár átlépte a 60-at mindig igyekezett csinosan öltözni,szolid smink, jól vágott haj. Ha nem is követte a divatot, de egy-egy trendi megoldást, színt belopott a ruházkodásába. Aztán falura költözött, ahol hamar megtapasztalta mit is jelent a "falu szája". Rendesen kikezdték a megjelenése miatt. A békesség kedvéért alkalmazkodott, szavaiddal élve álarcot tett fel. Egyen dauerolt fizura, melegítő, otthonka, papucs. Ahogy illik.
    Tavaly elege lett. Ledobta az álarcot. Farmer, pulóver, pufi mellény, nyáron vászonnadrág, férfiing, mellény, nincs dauerolt haj. És papucsot csak a hálóban.
    Most boldog.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nos, ahogy én magamat ismerem - a példával élve - már a kezdetkor se akartam volna "illeszkedni". Meglehet, ezért is élek 30 éve egyedül - de túlzottan nem bánom.

      Törlés
    2. Én sem illeszkedem, viszont elfogadtak így.

      Törlés
  2. Azt gondolom, az emberek nagyrészében (mindenkiben?) a közösséghez való tartozás egy ősi érzés/tulajdonság. Persze rebellek mindig is voltak és lesznek.
    Ugyanakkor nem lehet - és nem is kell - mindenkinek megfelelni. Felemészt bennünket az erre való törekvés. Megbetegít.
    Mint mindig, itt is az egyensúlyt a legnehezebb megtartani.
    Aki mindig felvállalja saját magát, annak számolni kell azzal, hogy sokan eltávolodnak tőle(kiközösítik), DE egész mások közelebb lesznek hozzá! Kérdés, hogy ki mit szeretne.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A lényeg ez: nem kell mindig és mindenkinek megfelelni. Magaddal legyél elégedett és ne bánts senkit. Szerintem ennyi elég is.

      Törlés