Az
elmúlt évek alatt emlegettem többször a „maritasz”-t - aki nem tudja mi az, magára vessen…
Tegnap
újra üzembe léptem, egy háromszintes hatalmas családi ház felszámolása, kiürítése
volt napirenden, aholis én a ruhabegyűjtő szerepére vállalkoztam.
A
képen hat zsák látszik, a másik három kint van már az autóban….
Ugyan
ma már kevesebb azoknak a családoknak a száma ahová el tudom vinni a használt,
de jó minőségű és tiszta ruhát, de bizony még mindig akad.
A
mai napom a szétválogatással fog eltelni.
Nem
is nagyon akarok erről mást írni, csak annyit hogy örömmel csinálom, hálás vagyok
mindenkinek, aki nem a szemétbe dobja, hanem szól nekem és odaadja, vagy
megengedi kiválogatni az általam használhatónak ítélt dolgokat.
De
azért egy-egy ilyen életvégi selejtezésnél elgondolkodom.
Aztán
itthon én is kinyitom a szekrényajtót és sokszor van, hogy tőlem is kerülnek a
zsákba már nem hordott ruhafélék.
Mire
is kellene ……….. (ez meg az) ? Már
semmire. Csak akasztgatom melléjük, közéjük a levendulát, pakolom ki-be, ….teljesen
felesleges…
Nos,
csak arról szól ez a mai híradás, hogy nem fogok unatkozni ! De örülök is ennek,
mert szeretem, ha egy napnak van valami értelmes célja.
Ma
lesz.
Jó válogatást és szép hétvégét kívánok!
VálaszTörlésA jókívánságot köszönöm, viszont nektek is !
TörlésÉn is ezt csinálom minden tavasszal és télen. Egyelőre nem is készülök sehova..., de mégis, amortizálódnak a dolgok. Örömmel viszem egy vöröskeresztes barátnőmhöz. Jó munkát!;)
VálaszTörlésKész vagyok, és örömömre, már van, ami új gazdára talált !
TörlésSzerintem az egyik legnagyobb (?) - szervezet a kertvárosi Mosolymanó Egyesület (?) - nem tudom mennyire ismert ?- mert ők aztán, igen sok mindent befogadnak, nem csak ruhaneműt. Sajnos, leginkább a szállítás nehezíti meg az adakozást.
VálaszTörlésKöszönöm, de van nekem hová vinni - a városban több helyen is átvesznek ruhát. Egyébként igen, a szállítás probléma, hiába ajánl fel valaki egy szobányi bútort, aki szegény, nem tudja a fuvart se kifizetni. Így aztán minden a szeméttelepen végzi.
TörlésNekem is van egy nagyon kedves kontaktom, akinek mindig szólok, ha van használható bútor, ruhanemű stb. Még eddig minden gazdára talált, olyankor mindig örülök, hogy nem a szeméttelepen végezte.
VálaszTörlésTudod Orsi, csak azt nem tudom, hogy miért nem ez a természetes ? Miért érzem, hogy a kevés kivétel közé tartozunk - és rettentően sajnálom a sok szemétbe kerülő holmit.Elképesztő a pazarlás a világban.
Törlés