No nem macskaköves úton, de nagyjából ugyanazon a nyomvonalon harmincakárhány éve.... Jó ideje nem sétáltam fényképezővel a kezemben errefelé. Pár napja egyik késő délután igen… Családi házas, kertes környék itt a közelemben, szeretem, ismerem. És néha bizony rácsodálkozom dolgokra, miközben felidézem a régi emlékeimet…Hogy megnőttek bizonyos fák… mások meg – pl. a mókusos kerítéskapu – dacára a tulajdonosváltásnak megmaradt…Haltak meg kutyák és lettek újak….szép csendben, de nem észrevétlenül minden változik, én meg öregszem…
Már akkor is jártam erre, amikor ők csemeteként ide kerültek |
Cica-szépség-versenyre benevezünk |
Az öreg mókusos kapu |
Nem túl szép, de 30 éve ő se volt még itt. Egy szemétkupac volt a sarkon... |
Nem tudok elmenni mellette simogatás nélkül |
33 éve majdnem megvettem ezt a házat - azóta se lakja senki... |
A sarkon álló fenyő alatt nyugszik (urnában) a volt kert-tulajdonos. |
A csirkefarhátat szereti.... |
Legislegkedvesebb virágaim már nyílnak |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése