Stephen King idézet és egyéb gondolatok

"A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak. Ám azt hiszem, többről van itt szó. A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőként vezetnek a kincshez, amit az ellenségeid oly szívesen lopnának el. Ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz. És szerintem ez a legrosszabb. Amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs, aki megértsen."

Ezt ma, a gépemen szörfölgetve találtam. És mert mélységesen igaznak érzem, bemásoltam ide.Időm, mint a tenger, ráérek gondolkodni és néha olyan jó lenne beszélni bizonyos dolgokról - melyek nem titkok, nem dicsekedni és nem szégyellni-valók, csak az életem részei...Próbáltam a macskáknak mondani, hiszen ők vannak velem állandóan, de értetlenül néztek rám...Az "értő-szeműek" - meg részben eltűnnek lassan mellőlem, vagy nem érnek rám. (Arra nem is akarok gondolni, hogy nem érdekli őket...)

De ez is ott lapult:

Egy idős bácsitól a századik születésnapján megkérdezték: "Hogy lehet az, hogy te mindig boldog vagy?" Az öreg azt válaszolta: "Minden reggel, amikor fölébredek, választhatok: Boldog legyek ma, vagy boldogtalan? ...és én a boldogságot választom..."

Azt hiszem ezt az idézetet ki kellene másolnom egy lapra és az ágyam fölé tűzni.