Este

 

Este

Mélykék hegyek, vörös-arany ég,

alatta hófehér sál a köd.

Ez a kép van szemem előtt –

s az ide-oda kúszó ködhabok ringatnak,

altatnak el este, ha fáradt vagyok.

És néha rigó-zene-kíséretet kap a kép,

félálmomban nem is tudom, hogy

a látott képből, vagy honnan is jő a dal ?

Erősödik, majd elhal

és a ködök meg csak gomolyognak,

elringatnak, általuk lesz könnyű az álmom.

Velük betakarom a világom,

mint gyerekkoromban, - a régi asztal alatt -

erősen hiszem, itt védve vagyok,

semmi rossz nem érhet.

Elalhatok.

2017.március

A képet valahol a neten találtam, de sajnos a megtalálás helyeként valamilyen rossz linket másoltam ki, és ezt most nem is találom.(Mellesleg a képet se...)  Ha valaki felismeri, mint sajátját, és kifogása van az ellen, hogy ide betettem, kérem írjon, törölni fogom.