Bulgária vad hegyei

2007.augusztus 9. csütörtök

Tegnap a WDR jóvoltából Bulgária csodás, vad hegyei között jártam. A Rodope és a Balkán hegyek érintetlen erdeiben, csúcsain és völgyein át kalauzolt a film, nagy élmény volt. Annyira Alpok-imádó vagyok, hogy egészen meglepődtem, vannak varázslatos helyek másutt is...


 
Ennek dokumentálására álljon itt néhány kép:

Kenyér

2007.augusztus 8. szerda

Lehet, hogy aug.20-án stílszerűbb lett volna ez a bejegyzés, de mivel épp ma sütöttem kenyeret, hát ma írok róla.

Ez a kenyérke, amit itt látsz, semmiféle tartósítót nem tartalmaz, összességében húsz perc munkát igényel /igaz, 3 órai otthon-tartózkodást/. Sajnos, ízét, illatát nem tudom ide csatolni...

Próbáld ki, itt a recept:

Kenyérsütés otthon 75 dk /BL 55/ normál búzaliszt, 25 dk teljes kiőrlésű rozsliszt, 2,5 dk. élesztő kb. kb.8 dl langyos cukros vízben feloldva, /persze igény szerint kevesebb/több is lehet a víz / 3 kk. só és innen kezdve improvizálhatók az adalékok: lenmag, szezám-mag, napraforgó mag, búzacsíra, búzakorpa, köménymag, koriander, zabpehely, köles, dió, mogyoró, hagyma és ami még eszedbe jut… /Ha krumplis kenyeret sütök, akkor a normál liszthez csak burgonyapelyhet adok – az a kenyér nem áll el túl sokáig, ellentétben a rozsossal !/ Természetesen először a száraz anyagokat teszem a tálba, egyenletesen elkeverem, s csak ez után jön az olaj, meg a felfuttatott élesztős víz. Először fakanállal összekavarom, majd a robotgép dagasztójával kb. 15 percig dagasztom. Abban a tálban, amiben kidagasztottam, kelni teszem meleg helyre, letakarva, egy óra hosszat. Ekkorra kizsírozok / nem olajjal és nem margarinnal !/ két őzgerinc-formát. A megkelt kenyértésztát félbe vágom, és már csak kézzel a deszkán újra átgyúrom és hosszúkásra formázom, hogy az őzgerinc-sütőbe beleférjen. /5 perc/ Ebben a formában is hagyom egy órát kelni, letakarva. Sütés előtt lehet beleszurkálni a tetejébe hámozott tökmagot, vagy diót, vagy megszórni pl. mákkal. Vagy egyszerűen csak egy kés hegyével ferde csíkokban bevágom. A gázsütőt jól felforrósítom, s ha elég meleg, beteszem a kenyereket. 10 percig nagy lángon hagyom, majd lezárom takarékra és úgy sütöm kb. 40 percig. Majd a végén még 10 percig újra nagy lángra csavarom. Az utolsó percben kiszedem, vizes ecsettel átsimítom a tetejét és még picit visszateszem. Ha elkészült, olyan rácsos tortatartóra teszem /vagy bármi más rács is jó/ amin alulról tud szellőzni az alja. Teljesen kihűtöm, eltenni csak ez után szabad. Én a mélyhűtőbe szoktam tenni, amit nem használok azonnal fel. Ha szükség van rá, másfél-két órával a használat előtt előveszem, vászonkendőbe és egy nylonzacskóba teszem. Hamar felenged, szinte olyan mint a friss. Egyébként vászonkendőbe csavarva, egy műanyag dobozban tartom a kenyeret, és ezt a dobozt hetente egyszer ecetes-vizes, majd száraz ruhával áttörlöm. Még sose penészesedett meg így kenyerem. ♥ Jó étvágyat ! ♥

Hallottad ?

2007.augusztus 7.kedd

A hallás csodás adományáról volt ma reggel szó az egyik tudományos filmben. /WDR/ Én pl. nem tudtam, hogy a tücsköknek nincs „fülük” a szó emberileg ismert értelmében, hanem a mellső lábukon van valami „hallóhártya”, ami a hanghullámokat továbbítja. A halak oldalvonalukon, a vízáramlás-változásából érzékelik a különbözõ tárgyak vagy a mozgó élőlények jelenlétét. A baglyoknak pedig az egyik hallójárata jelentősen nagyobb mint a másik, azt lehet mondani, szinte „háromdimenziósan” hallanak. Ez segít nekik éjszaka is megtalálni áldozatukat. Hogy mik vannak.....

Csak akarni kell ?!?

2007.augusztus 6. hétfő

Nyavalyogtam itt mindenféle örömtelenséggel...
Csak ki kell menni kicsit a természetbe, és máris ott vár a csoda.
Egy picit akartam autózni, meleg-esti fenyőillatot szívni annyi hosszú hét szünet után...
Ahogy az erdő szélére értem, lassítottam, s egyszer csak kisétál a bokrok közül egy róka. Megáll, rámnéz - másodpercekig - vajjon mire gondolt ? - aztán kényelmesen visszasétált az erdőbe. Na. Akkor mára ez....

Csendes csodák

2007.augusztus 6. hétfő

Reményik Sándor: Csendes csodák  

Ne várd, hogy a föld meghasadjon  

És tűz nyelje el Sodomát.

A mindennap kicsiny csodái

Nagyobb és titkosabb csodák.

Tedd a kezed a szívedre,

Hallgasd, figyeld hogy mit dobog,  

Ez a finom kis kalapálás  

Nem a legcsodásabb dolog?  

Nézz a sötétkék végtelenbe,  

Nézd a szürke kis ezüstpontokat:  

Nem csoda-e, hogy árva lelked  

Feléjük szárnyat bontogat?  

Nézd, árnyékod, hogy fut előled,  

Hogy nő, hogy törpül el veled.  

Nem csoda ez? S hogy tükröződni  

Látod a vízben az eget.

Ne várj nagy dolgot életedbe,  

Kis hópelyhek az örömök,  

Szitáló, halk szirom-csodák:  

Rajtuk át Isten szól: 

jövök.

Ne aggódjatok ! Küzdök...

2007.augusztus 5.vasárnap

Még élek, csak negatív énem nagy harcban van a pozitív énemmel, s egyelőre a küzdelem nem dőlt még el… A negatív bedobott egy szám-misztikai gondolatot: Mi történt 22. és 42. éveim betöltése után, s ennek egyenes következménye, hogy egyelőre ő van nyerő helyzetben, tekintettel hogy most véletlenül épp a 62. után vagyok….. Nagyon keresek valamiféle ellenérvet és kapaszkodót – de egyelőre még nem találtam….

Karinthy Frigyes: „Struggle for life”

/részlet/

Pajtás, úgy fest, alulmaradtál

A Tétel és Törvény szerint –

Dögödre már hiéna szaglász

S a varjú éhesen kering.

Nem is a falka volt erősebb

Apró vadak tángáltak el –

S hogy irhádon ki osztozik most

Véreb? Veréb? Nem érdekel.

Öklöd, mikor lecsapni kellett

Mindig megállt a félúton –

Jóság volt? Gyöngeség?

Nem értem. Félsz?

Gőg? Szemérem? Nem tudom. … … …

Csak röviden... igenis vannak csodák

Pontosan 5 évvel ezelőtt kaptam a Triglav utáni legcsodálatosabb természeti ajándékot: közvetlen közelemben landolt, majd szállt újra fel egy kígyász-ölyv. 
Aki látott már ilyen csodát közelről elrepülni a feje felett, a 2 m-es fesztávolságú szárnyával, hófehér mellén aranyló folttal, szárnyvégein apró barna spriccelt tollakkal...nos, annak életre-szóló csodás ajándéka volt.
Én megkaptam, köszönet érte annak, aki hozzám küldte.....
Ha máskor nem is / bár ez nem igaz!/ de a mai napon mindig gondolok rá, jóllehet sosem láttam többé.

Csereajánlat

2007. július 31. kedd

 Elcserélném kissé használt, több helyen hibás, LXII méretű, bal oldalamat /tetőtől talpig/ még jól működőre…. Ha holnapra ajánlat érkezik, vagy javulásom tovább folytatódik, tán még írok másról is….. Vagy se…. Minden bizonytalan…. Az idő meg.... ...hát az vagy áll, vagy rohan.

Mégis nehéz

2007.július 7.szombat

Mivel tegnapra meg mára valahogy nem igazán jutott örülni-valóm, ide másolok legalább egy verset.

Pilinszki János: Mégis nehéz  

Anya, anya ebben a sivatagban,  

miért hagytál itt ebben a sivatagban?  

Miért hagytál itt, hol minden oly kietlen,  

és mindent, mégis oly kiváncsian szemlélgetek?  

Tudod, hogy hány kísértés,  

a semmi és üresség késdobáló  

hány és hány pokla leskel itt reám?  

Persze a ruhák fodrát leeresztik,  

a kelme megfakúl, s a fű beteríti az utakat.  

Persze, persze, a feledés, az elmúlás 

- de hol is hagytam abba? 

- mégis élek, mégis nehéz, anya, mégis nehéz.

 

Hefezopf :-)

2007.július 5. csütörtök

Késő este készült el tegnapi örömöm:
Igen, igen egy fonott kalács... Omlós, pille-könnyű, illatos, és megvajaztam és mézet csorgattam rá... És nagyon finom volt....Hát tegnapra ez jutott. /Gyakorlok a nagy premierre ! :-) /
És estére lehűlt a forróság. Az se volt rossz.