2007.május 27. Pünkösd vasárnap
Pünkösdirózsa (Paeonia)
Egyetlen kerti virágunk, melyik azon kívül, hogy őshonos hazánkban (bánáti bazsarózsa néven ismert alapfajtája) még a nevével is kapcsolódik jeles ünnepünkhöz, a Pünkösd napjához. A rózsához ugyan semmi köze, ahhoz csak illatával és hasonló színes sziromleveleivel hasonlít. Legszebben Anyák napján és Pünkösdkor virít, ez idő tájt gyakran pompáznak virágpiacaink áruválasztékában.
Virágaik színe fehértől a rózsaszínen át egészen a mély bordóig megtalálhatók a kis kertekben. Ismeretesek szimpla és többszörösen dupla változatai is. Rendkívül változatos megjelenésű növényünk. Az ókori görög orvosok gyógynövényként ismerték és termesztették, de a XVI. századból fennmaradt magyar növényhatározóban is megtalálható rajos ábrázolása. Nevét Páion görög orvosról nyerte, aki a hagyományok szerint az alvilág sötétségének istenét, Plútót e növény gyökerének kivonatával gyógyította meg.  |
Lippai János, akinek nevéhez az első magyar nyelvű kertészeti szakkönyv írása fűződik, 1664-ben már ültetési és szaporítási tanácsokkal látja el az e növényeket kedvelőket. Lágyszárú, bokros évelőnövény. Nemesített fajtáit tőosztással szaporítjuk, ősszel a fagyok beállta előtt. Az így szétültetett tövek, sokszor csak a második évben virágoznak. A rendszeres tápanyag utánpótlást bőséges virágzással hálálja meg. Kissé kötött, pangó vizektől mentes talajt kedveli. Napon és félárnyékban egyaránt szépen díszlik. Mára az egykor gyógynövényként tisztelt virág, kertjeink elmaradhatatlan illatozó díszei lettek. /Horváth Tamás/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése