Tegnap - többek között - Juhász Gyula verseket olvastam. Meg blogokat. Ezekből mazsolázok.
Még valamit...
Múltamba vissza ösvény nem vezet
És ködbe fullad az emlékezet.
Hogy én is éltem, versekből tudom,
Míg topogok egy céltalan uton.
Ki egykor új igéket felidéztem,
Most némán tűröm meddő szenvedésem.
Egy elsüllyedt világ felett
Megváltó sírom integet.
Mint a kísértetek feljárnak
Fáradt fejembe verssorok,
A régi öröm és a bánat
Sírjából éjjel felzokog.
Még valamit akartam itt én,
De már csak sóhaj lett a szó.
Állok, mint északfény letűntén
Áll az eltévedt utazó.
Ezt egy régebbi anyagból másoltam ki:
Gondolataink hatással vannak szervezetünkre, így aki ügyel az egészségére,
annak nem árt dolgoznia a legrosszabb tulajdonságain. Íme a hét egészségre
leginkább károsnak mondható jellemhiba. (Megjegyzésem: én másféle sorrendet
állítottam volna fel…)
1.
Túlzott idegeskedés
A tartós stressz halálos is lehet, és még ha nem is öl meg, növeli a szívbetegségek, az influenza, a metabolikus szindróma és a magas vérnyomás rizikóját. Egy munkahelyi előléptetés, bár jót tehet a pénztárcánknak, ugyanakkor a stresszt is növeli, és lehet, hogy végül hamarabb lesz szükségünk miatta orvosra.
A tartós stressz halálos is lehet, és még ha nem is öl meg, növeli a szívbetegségek, az influenza, a metabolikus szindróma és a magas vérnyomás rizikóját. Egy munkahelyi előléptetés, bár jót tehet a pénztárcánknak, ugyanakkor a stresszt is növeli, és lehet, hogy végül hamarabb lesz szükségünk miatta orvosra.
2.
Lehangoltság
A lehangolt emberek nem csak társadalmilag, hanem fizikálisan is hátrányos helyzetben van. Egy érbetegek részvételével végzett kutatás szerint az ún. D-típusú (azaz rossz közérzetre és érzelmi gátoltságra hajlamos) személyiségű emberek korábban halnak meg, mint jókedélyű társaik.
A lehangolt emberek nem csak társadalmilag, hanem fizikálisan is hátrányos helyzetben van. Egy érbetegek részvételével végzett kutatás szerint az ún. D-típusú (azaz rossz közérzetre és érzelmi gátoltságra hajlamos) személyiségű emberek korábban halnak meg, mint jókedélyű társaik.
3. Szorongás
A kedélyes embereknél ritkábban alakul ki demencia: egy vizsgálat szerint körükben 50 százalékkal kisebb az elbutulás esélye, mint a szorongásra hajlamosaknál.
A kedélyes embereknél ritkábban alakul ki demencia: egy vizsgálat szerint körükben 50 százalékkal kisebb az elbutulás esélye, mint a szorongásra hajlamosaknál.
4. Önkontroll hiánya
Egy 900 fős csoporton elvégzett kutatás szerint a lelkiismeretes emberek 2-4 évvel tovább élnek, mint az impulzívak, akik hajlamosabbak például a dohányzásra és a túlzott alkoholfogyasztásra, ami igencsak lerövidítheti az életet.
Egy 900 fős csoporton elvégzett kutatás szerint a lelkiismeretes emberek 2-4 évvel tovább élnek, mint az impulzívak, akik hajlamosabbak például a dohányzásra és a túlzott alkoholfogyasztásra, ami igencsak lerövidítheti az életet.
5. Aggodalmaskodás
A túlságosan neurotikus személyek, akik aggódnak, és mindennapjaikat áthatja a félelem hajlamosak a depresszióra. Bár egy cigaretta csillapíthatja a feszültséget, a rövid távú enyhülés nem éri meg, hisz csak tovább fokozza a rizikó tényezőket.
A túlságosan neurotikus személyek, akik aggódnak, és mindennapjaikat áthatja a félelem hajlamosak a depresszióra. Bár egy cigaretta csillapíthatja a feszültséget, a rövid távú enyhülés nem éri meg, hisz csak tovább fokozza a rizikó tényezőket.
6. Céltalanság
Akiknek vannak előre meghatározott céljaik, gyakrabban végeznek olyan tevékenységet, amelyet hasznosnak ítélnek, így kedvezőbb stresszhormon-szintet mutatnak, egészségesebb a keringési és az immunrendszerük
Akiknek vannak előre meghatározott céljaik, gyakrabban végeznek olyan tevékenységet, amelyet hasznosnak ítélnek, így kedvezőbb stresszhormon-szintet mutatnak, egészségesebb a keringési és az immunrendszerük
7. Cinizmus
A cinikus embereknél, akik gyanakvóak és bizalmatlanok másokkal szemben, nagyobb eséllyel alakulnak ki szívbetegségek. Ezek az emberek hajlamosak mások tettei mögött ellenséges motívumokat feltételezni.
A cinikus embereknél, akik gyanakvóak és bizalmatlanok másokkal szemben, nagyobb eséllyel alakulnak ki szívbetegségek. Ezek az emberek hajlamosak mások tettei mögött ellenséges motívumokat feltételezni.
Az alábbi szöveg pedig részlet innen: http://www.noiportal.hu/main/npnews-11457.html
Az önmagunknak való megbocsátás azt jelenti, hogy nem húzogatunk
strigulákat. Biztosan te is ismersz olyan embereket, akik precízen számon
tartják, mikor milyen bűnt követtek el, és mikor nem feleltek meg az
elvárásoknak. Előfordulhat, hogy bár másokkal kapcsolatban nem húzogatunk
strigulákat (sőt, talán túlságosan is elnézőek vagyunk), saját magunkat azonban szigorú
ellenőrzés alatt tartjuk. Minden botlást és állítólagos jellemhibát felrovunk
magunknak, hogy aztán újra meg újra számba vegyük őket. A múltbeli vétkekből és
negatív eseményekből szép kis történetet kerekítünk.
Mit árul el rólad, hogy
elhagyott a kedvesed, hogy elpusztult a kutyád, vagy elromlott az autód? Sokan
vagyunk, akik így írogatjuk be magunknak a fekete pontokat. Aztán a végeredmény
alapján eldöntjük, mit érdemlünk. Vajon érdemesek vagyunk-e a szeretetre, a
gazdagságra, vagy bármi másra, mi egy kicsivel is jobb annál, mint ami most
van? Meghozzuk ítéletünket, ami ezt követően mélyen beágyazódik a tudatunkba.
Nem számít, milyen ok vagy múltbéli negatív esemény áll a háttérben,
fejlődésed szempontjából nagyon fontos, hogy meg tudj bocsátani magadnak, és
túllépj a dühön meg a sértődöttségen. Nem csak azért kell megbocsátani, hogy
szebb legyen az életed – az egészséged is múlhat rajta. Számos tanulmány
árulkodik arról, hogy a stressz és a harag is felelős az olyan betegségek
kialakulásáért, vagy súlyosbodásáért, mint a rák, a szív- és érrendszeri
problémák, vagy az autoimmun betegségek. Ha tehát a sértődöttség folyamatosan
jelen van az életedben, ideje megbocsátanod magadnak!
Sokan szenvednek attól, hogy egy belső, kritikus hang minden cselekedetüket
kommentálja és értékeli. A megbocsátás nem azt jelenti, hogy sosem csalódsz
önmagadban. Ám ilyenkor nem szabad hagynod, hogy a dühöd gyűlöletté fajuljon.
Semmi sem üthet nagyobb sebeket rajtad, mint önmagad kritizálása.
Nagyon sok ember él abban a hitben, hogy muszáj tökéletesnek lenniük.
Holott, akarva-akaratlanul mindenki követ el olyan dolgokat, amelyekkel
fájdalmat okoz másoknak. Talán nem szándékosan tesszük, de ez nem vigasztal
senkit. Ez az a pillanat, amikor érdemes megállnunk, és megbocsátanunk
magunknak. Vannak, akik úgy vélik, ha megbocsátunk magunknak, nem teszünk mást,
mint elmenekülünk a büntetésképpen ránk rótt fájdalom és düh elől. Ez utóbbiak
ráadásul kellőképpen felvérteznek bennünket az újabb csalódások ellen…. (Akit a
teljes cikk érdekel, a folytatás a fenti címen olvasható.)
Kilátás
Én azt vettem észre,ha bonyolult és veszélyes munkát kellett csinálnom és nem hittem benne,akkor nem sikerült.Ha csak kicsit,legfeljebb leestem az állványról-vagy valami hasonló-,de nem lett semmi bajom.Aztán kipróbáltam úgy,hogy:ez most biztos!Mindig bejött.Gondolom a továbbiakban is,én rajta vagyok.
VálaszTörléskisbela
Ha 50 évesen, nyakadon a klimasszal, okleveles könyvvizsgáló végzettséget akarsz szerezni, művészeti gimnáziumi előképzettséggel, az oklevél mellé garantáltan kapsz egy ajándék autoimmun betegséget.
VálaszTörlésMenj inkább kirándulni, bringázni, vagy gűjts kaktuszokat!
Szeresd, önmagad ez a fontos, mert akit szeret az ember, annak megbocsát.
VálaszTörlésEz az utolsó éveim legnagyobb felismerése...
Juhász Gyula verseit mindig szívesen olvasom, még akkor is ha megfacsarja a szívem...