2015. augusztus 17., hétfő

Mi volt ez ?





Valami hihetetlen dolog történt velem… Nem is tudom, kell-e/szabad-e ilyent elmesélnem. Nehogymá’ valaki azt gondolja, megbuggyantam a melegben. De leírom, mert kíváncsi vagyok, történt-e már mással is hasonló ? Vagy, hogy van-e valami magyarázata bárkinek is erre az egészre ?

Tényleg napok óta ki sem mozdulok a lakásból, vagy ha mégis, akkor a kertbe megyek locsolni, esetleg a  postaládáig, megállapítani, hogy ma sincs benne semmi…

Tévé, könyv, gép – minimális házi munka. Jó, na a paradicsomot nem számítom és különben is ez a dolog még a paradicsom előtt történt.

Ültem és olvastam. De néha van úgy, hogy az ember keze elfárad, vagy a szeme és csak úgy egyszerűen felnéz a könyvből…

És akkor valami hihetetlen dolog történt: Egy másodperc sem volt, de mintha egy falon lyukat ütött volna valaki, én „átláttam” az életem egy másik pillanatába. Meg nem tudom magyarázni, miért (igazán mondom napok óta gondolkodom, de semmi Kairóval kapcsolatos dolgot nem láttam/hallottam/olvastam, a könyvem is teljesen más témájú volt) – mégis én akkor abban az 5 másodpercben igenis Kairóban voltam. Ott, abban a bizonyos  sikátorban, amiről egyszer régebben írtam.

Láttam az embereket jönni-menni és hallottam a nagyváros zaját, emberi hangokat? zenét ? ezt nem is tudom. De olyan félelmetesen tiszta volt a kép, hogy rögtön letettem a könyvet és kimentem meginni egy pohár vizet….
Nem, nem aludtam el egy percre, s nem álmodtam, hiszen miképp mondom, könyvvel a kezemben ültem és olvastam.
De hogy mi történt azt nem tudom.
Olyan volt, mintha álmodtam volna. Meséltem már többször itt a blogban, hogy igen sokat álmodom és nagyon sok mindenre kristálytisztán vissza is emlékszem, néha hosszú hosszú ideig megőrizve bizonyos fura, vagy esetleg szép álmokat.
No de ilyen, ilyen még nem történt velem.
Tán erre mondják, hogy „időutazás”  ?
Döbbenet…..


15 megjegyzés:

  1. Így ébren még eddig nem tapasztaltam ilyet, de valóban félelmetes lehetett. Viszont nekem is van egy vissza-vissza térő álmom ami annyira élethű szerintem előző életem meghatározó helyszíne lehetett. Nagyon sokat álmodom én is és tisztán emlékszem rá, ez néha jó néha nem:-))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az az érdekes, hogy cseppet sem volt félelmetes. Csak nagyon, nagyon különös érzés.....

      Törlés
  2. Én (könyveket) csak fekve olvasok,- mindenféle napszakban,- de majd 75% ( ha nem több...) - esetben el is alszom olvasás közben. ( Más történet, ha az 500-600 oldalas könyv "rám esik"...és a szemüvegem károsodásait se említsem...)
    ... Továbbra is meleg van... így aztán csak annyit, arról, hogy ha valamit nem hiszünk... attól még létezhet... (...) - bár az is igaz,hogy próbálkozni kellene (?)... "normálisabb életet élni" - ( mondják... elkezdeni sosem késő... bár én meg vallom, "erre a kis időre már minek..." (?) (Mindenesetre "orvost" én ilyen témában sem keresnék meg... :-) )

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó, hát meg se fordult a fejemben, hogy ilyesmivel orvoshoz menjek. (Kiröhögne, ill. elküldene a pszichiátriára) NEM betegség (sőt még annak előjele se) ez, szerintem. Egy különös pillanat volt, amiért hálás vagyok. Nem is tudom, miért....csak...Egyszerűen ezt érzem.

      Törlés
  3. Velem egyszer történt ilyen nappal álmodás, amikor vezetés közben. Megálltam az út mellett és kivártam. Aztán továbbmentem, és elgondolkoztam én is hogy mi történhetett, mert addig ébren én sem álmodtam. Aztán rájöttem, hogy szerencsés is voltam, mert csak időt vesztettem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Vannak megmagyarázhatatlan dolgok és szerintem nem kell mindenre magyarázatot keresni, ill. találni.

      Törlés
  4. Nem tudom mi lehetett ez, rejtélyesnek, de érdekesnek tűnik. Azt gondolom az agyunk képes megmagyarázhatatlan dolgokra.
    Én is hiszem, amit nem hiszünk az attól még létezhet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sokszor gondoltam, jó lenne valaki "hozzáértővel" beszélni az álmaimról is. De ki a hozzáértő ? Az orvosok nem hisznek nekem, az álomfejtőknek meg én nem hiszek. Maradok hát magamra a gondolataimmal.

      Törlés
    2. Orvoshoz én sem fordulnék, talán álomfejtőhöz sem. Talán aki megbízható hipnotizőr, aki a mentális ezotériában "otthon" van. No, de hol van olyan személy?

      Törlés
    3. Ígértél egy fotót a csacsipatkóról. Hol látható?

      Törlés
    4. Először elvetettem a gondolatot, de most mégis ideírom. Nem véletlenül keveredtél akkor be abba a sikátorba, nem véletlenül jöttél ki onnan szerencsésen, nem véletlenül jártál ott most gondolatban megint. Egy hipnotizör választ adhatna kérdésekre.

      Törlés
    5. 1.Megbeszélem én mindig magammal a gondolataimat - ha ilyen még nem is fordult elő, de bizony nehéz, vagy rossz dolog/eset lett volna, amihez tán jó lett volna segítség. Akkor se kértem. Ez meg most egyáltalán nem volt "rossz" élmény. Különös volt...Hihetetlen...
      2.A csacsipatkó fotó valószínű lemaradt - de majd elküldöm neked... :-)
      3. Lásd 1-es pont....Egy tény. Az az akkori "kaland" meglehetősen mély nyomot hagyott bennem. Most, hogy a meleg miatt oly eseménytelenek voltak a napok, tán az agyam keresett a múltamban valami "izgalmasat" - hogy kicsit felélesszen... :-)
      Akármi is lehetett az ok, nem fogom kitalálni, de tartok tőle hipnotizőr se tudná. (Habár láttam azt a bizonyos sorozatot - tán te is - amiben embereket vittek vissza régi életükbe... Hát nem tudom.... Hiszem is, meg nem is...)

      Törlés
    6. Igen, pontosan erre gondoltam. Én szívesen kipróbálnám. Tendálok hinni benne, a megbizonyosodás hiányzik.

      Törlés
  5. Nagyon érdekes! Átolvasom az Egyiptomi élményeidet.:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az a szerencsém, hogy akkor, ott nem történt rossz velem, mert akkor ez a mostani élmény sokkal kellemetlenebb lett volna, mint így. Most egyszerűen csak ámulok.

      Törlés