Szigetvári döbbenet....

A három napos megye-járó barangolásunk első állomása Szigetvár volt.

Mielőtt azonban bementünk volna a városba, lekanyarodtam a Kaposvárra vezető útra, mert már rég terveztem, hogy egyszer, ha arra járok, felkeresem a turbéki templomot.

Kicsit bizonytalan voltam a helyszínt illetően, ezért megálltam az út elején egy valamiféle mezőgazdasági telepnél, ahol embert nem, de hat kutyát találtam, akik cseppet sem kedvesen fogadtak. Kutya-szeretetem ide, meg oda, a végén ordítva, követ hajító mozdulatokat téve tudtam csak az autóba visszamenekülni, majdnem megharaptak. Szóval, ha valaki arra jár, azt a helyet kerülje !!! Végül  autóval hajtottam be az udvarra, ahol előkiabáltam valakit a házból, s megtudtam, jó az irány, hamarosan a templomhoz érek.

A templom pedig  arról híres, hogy itt temették el Szulejmán szultán szívét és belső szerveit, majd föléje egy nyolcszögletű aranyozott kupolájú síremléket emeltek. Emiatt aztán Turbék a mohamedánok egyik zarándokhelye Európában. Írja ezt egy ismertető - de nyomát ennek nem látni. A zarándokszállások, vagy mik, a templom háta mögött,  (nem tudom pontosan a funkciójuk mi lehetett ) is összeomlás előtt állnak...

A turbéki templom

Innen átmentünk a Török - Magyar Barátság Parkba,  amelyet Szulejmán halálának 500. évfordulóján avattak fel (1994).

 

Majd irány a város….Nem gondoltam, hogy újdonságokkal fogok találkozni, épp eleget jártam az utcáin… És mégis…

Először a József Attila úton lévő Deák Ferenc téren sétáltunk keresztül, ahol megdöbbenve tapasztaltam, hogy a festett porcelán-képes szökőkút díszei eltűntek.

Azt nem tudom, hogy felújításon vannak-e, avagy véglegesen valakinek a házfalát díszítik… De rossz ránézni most erre a valaha szép kútra.

Vendégem valami „Török ház”-ról beszélt, elsőként azt próbáltuk felkeresni. Hamar rá is bukkantunk a buszpályaudvar közelében. Miként megtudtuk, vagy karavánszerájként, vagy iskolaként funkcionált a maga idejében, a vélemények e tekintetben megoszlanak. Jelenleg egy török otthon berendezései láthatók benne.

 

A főutcán a központ felé sétálva több szobrot is lefényképeztünk, majd a Zrínyi térre érve, ott állt előttünk a hófehérre festett  Ali pasa dzsámija, (1588-89-ben épült tölgyfacölöpökre !! )  mely manapság római katolikus templom, de nem tudja letagadni eredeti rendeltetését. Akkor sem, ha már nincs meg a minaretje. Bemenni sajnos nem lehetett, csak befényképezni, ill. körüljárva, kívülről megörökíteni. Sajnos a kupolát sem láthattuk, melyet Dorffmeister István freskója díszíti. Ez 1788-ban készült, ekkor tüntették el az imafülkét és  bontották el Ali pasa sírkápolnáját is.

A Makovecz ház....meg egy Zrínyi szobor

Kossuth Lajos több változatban....

Ez nem a pisai ferde torony...de valahogy ilyenre sikeredtek a képeim   :-)

Templombelső - freskók nélkül....

A török zászlót taposó oroszlán....

Természetesen Szigetváron minden út a várba vezet, mi is ott kötöttünk ki a séta végén. Ugyan a vár valójában csak egy várfal, nincs itt igazándiból semmiféle vár…

De még ha csak ez lenne a baj….

 

Ilyen nyalka vitézek várják a látogatókat....

Egy pompás légifotó a várfalról

Amikor a hatalmas kapun bejutottunk, a döbbenettől földbe gyökerezett a lábam….A park közepén a hajdani „vár” mellett valami szörnyűséges „nyúlvány” éktelenkedik…

Nem is akarom tudni a milliókat, amit ebbe beleöltek. (És az sem érdekel, hogy ki adott rá pénzt...) "Látogató-központ" a neve ennek a borzalomnak és igen jó példája az esztelen pénzpocsékolásnak. 

(És még valami. Ez itt az én blogom, az én véleményemmel. Nagyon szívesen meghallgatom az ellenvéleményt is, helyt adok az épületet pártolóknak, ez esetben meg különösen szeretném, ha valaki meg tudná magyarázni, hogy ezt miért kellett így csinálni, amikor – tudomásom szerint – a józan emberek tiltakoztak is ellene. A „csak” nem válasz…) 

Tény, hogy a „vár” sosem volt „vár-szerű” – inkább valami kastélynak mondanám, amiből aztán múzeum, meg most minidzsámi lett minaret csonkkal az oldalán, amihez egy fehér undormány csatlakozik …. A meglepetéstől még a fényképezőm is felmondta a szolgálatot, pont a minaretes kép mozdult be használhatatlanul… (Belülről meg őszintén szólva nem sok látszik…)

ÉSZBONTÓ !!!!!!!!

(Minaret-kép innen: http://www.nagykar.hu/keptar/1898/23073/preview.html )

A dzsámi-maradék  belülről

No de mindez nem is érdekes, mint ahogy a kiállítás az interaktív várvédő harccal és diaképes csatajelenetekkel sem az, ahhoz képest, ahogy ez a toldalék tönkreveri az eredeti épületet.  Ha volt a helynek valamiféle „hangulata” történelmi feelingje, akkor az mindörökre eltűnt. Ez a förmedvény, amit hozzányomtak, szerintem az építészet szégyene.

  

Gyengébb idegzetűek készüljenek jó előre az élethű csatazajra !!!!

Ez olyan, mint valami automata történelmi videójáték  - feltételezem gyerekeknek készült.

Szegény, szegény Zrínyi Miklós...jobb, hogy meghaltál.....

Rettentően szeretném, ha valaki, aki látta ezt, kommentelne, s elmondaná a véleményét.

Bár most tudom, lesz, aki azonnal azt replikázza, hogy hát ez a fészbukon téma volt. (Sajnálom, vagyis nem sajnálom, csak jelzem, nem vagyok és nem leszek ott tag soha. Nem győzöm ismételgetni, attól még ember vagyok, magyar lakos vagyok, hogy nem vagyok tag ott…. Persze lehet, hogy kisebb értékű, mint azok, akik ott élnek…)

Egyébként jó, hogy nincs feltámadás, mert Zrínyi ha visszajönne, szétverné ezt a bagázst….

Ez a megdöbbentő felfedezés megkeserítette az egész szigetvári látogatásomat. Elmentünk még ugyan a fürdő felé – ahol láttam egy fantasztikusan csodálatos művészi alkotást, melyért valószínű rendes árat fizettünk(-tem) – de aztán ennyi kb. elég is volt nekem egy időre Szigetvárból….

De szeretném tudni, mennyibe került ez a kő fürdőkád........

És hogy ne keserű szavakkal érjen véget a beszámolóm, ide teszek még két szép képet. Mert Szigetvár szép - leszámítva azt, ami ronda benne..... 

 

Kilátás a várkaputól a főtérre

 

Az Almás patak (nagy esők után), háttérben a meleg-vizes strand épülete