:-) Aki azt mondta, vannak csodák, igaza volt !

Kérlek, görgess a képek alá, ott folytatom (reggel) a mesét és egyben kérem, vegyétek úgy, hogy ezzel a sok kedves kommentre is válaszolok !

Kedd éjjel hazatért !!!

Evett, tisztálkodott, lepihent.

Se túl éhes, se koszos, se sebesült nem volt.

HOL volt 8 napig ???

 Nagyon boldog vagyok !!!

Egyszerűen nem volt már erőm éjjel fél 1-kor részleteket megírni, csak a lényeget tettem fel gyorsan. Tehát 12 után pár perccel félálmomból arra ébredtem, hogy az én 8 napja eltűnt cicám, magasra tartott farkával, éktelen nyávogással jön be a lakásba. Úgy ugrottam ki az ágyból, mint puskagolyó a puskacsőből – azt se tudtam, sírjak, vagy nevessek.

A macskát felkaptam, magamhoz öleltem, s közben éreztem, majd szétesik a dorombolástól….

Az első dolgom az volt, hogy igen alaposan szemügyre vettem. Se koszos, se veszekedésből kifolyólag csapzott nem volt, sebesülés, de még csak egy icipici karmolás sem volt rajta sehol. Tényleg mindenhol körbenéztem, kivéve a száját, azt nem túlzottan szereti, ha feszegetem, az ugyanis orvosság-bevételt jelent. Beleszagoltam a bundájába – de semmiféle gyanús szagot nem éreztem, a „szokásos” normális macskaszaga volt.

E vizslatás után azonnal ugrottam kicsiny hercegemet kiszolgálni: tányérra tettem egy konzervet, amit épp csak megszagolt, egy falatot kivett belőle, majd farkát ismét az égnek emelve, - ami egyébként figyelemfelhívás jele nála – visszajött, s a lábamhoz dörgölőzve kijelentette, hogy akkor inkább próbáljak egy másik konzervet kibontani, mert ezt most pillanatnyilag annyira nem kívánná.

Azonnal bontottam a másodikat, és lám, annak úgy jó kétharmadát szép komótosan meg is ette. Nem úgy, mint aki 8 napja ételt se látott ! Aztán elment, ivott vizet, majd felugrott a helyére, ahová már oda voltak készítve az evés utáni desszert jutalomfalatok (1.fotó) – azt megette, majd hosszas tisztálkodásba kezdett (2.fotó) végül elcsendesedett, (3.fotó) s ma reggelig békésen aludt. (Miképp most is… 4.fotó)

Hát nekem meg be kellett venni egy altatót, mert annyira felzaklatott és boldoggá tett az esemény, hogy le se tudtam hunyni a szemem….

Hol lehetett 8 napig ? Nem volt éhes, nem volt koszos, nem harcolt… csakis befoghatta valaki – de vajon miért ??? Aki ismeri a macskákat, hát igencsak rövid idő alatt észre kellene, hogy vegye, hogy ott hátul a farkincája alatt valami kis golyócskák hiányoznak ! Ő aztán nem tud kismacskákat gyártani… Kétségtelen, hogy szerelmeskedni, harcászkodni, területet- vagy nőstényt védeni, viszont valószínűleg tud.

Hát kérem, itt tartunk. Életemben ilyen esetem nem volt, állatom ilyen hosszú időre nem veszett el – cseppet sem csodálkozom magamon, hogy képtelen voltam „kezelni” az ügyet. Elmondhatatlanul sokat segített az a sok sok kedves szó, ami tőletek érkezett !! Reményt adott, vigasztalt, de legjobb talán mégiscsak az volt, hogy érezhettem, vannak (bármilyen messze is tőlem), de vannak, akik együtt-éreznek velem, s megértik a bánatomat.

Nem győzöm köszönni.

Nos, akik  aggódtatok miattam, most örüljetek velem !!!!