2016. augusztus 15., hétfő

Varázskert a kertem...




 



Szabó Lőrinc:  Varázskert
        
Szemeim fáradtak, de tiszták,
ragyogva nézik: lelkem erejét
    egy egész kert virágai hogy isszák.   

Én vagyok az a kert: virágok, ágak
nőnek körém és fölém lombosodnak
élő lugasnak, gyümölcskoronának

Örök kertemben, napfényes lugasban,
álmodó kertész, nézek szanaszét:
        kint ősz és tél, itt bent mégis tavasz van!         
          
Ellenségeim, irígy viharok vad
rohamai, rázzátok fáimat:
        hulljon a férges, kell a rovaroknak!         
        
   Hulljon friss rügy is, hulljon dús virág-raj:
a sebekből új hajtás tör ki, és
             ki baltás küzd meg ennyi izmos ággal?         
        
Szemeim fáradtak, de tiszták,
ragyogva nézik: növekvő csodáim
már az egész láthatárt beborítják.


   


6 megjegyzés:

  1. Csodaszép ez a vers! Szégyen,de még nem ismertem.
    "Irigylem" a szellőrózsádat.:)

    VálaszTörlés
  2. Nagyon szépek a virágaid. :-)
    A vers is... :-)

    VálaszTörlés
  3. Örülök, hogy tetszett a vers és a virágok is. Képzeljétek el, ez a szellőrózsa egy idén tavasszal kapott picinyke kis tövecskéből nőtt ki. Remélem szép nagy bokor lesz belőle...

    VálaszTörlés
  4. Válaszok
    1. És oly pici ! Nincs 25 m2 !! És mégis oly sok szépség belefér !

      Törlés