Ezerszer
megjárt úton sétáltam tegnap. Jó volt a múltat, főképp a gyerekkoromat visszaidézni. A
Dömörkapu már évtizedekkel ezelőtt is kedvelt helyem volt, bár mostanában nem
nagyon jártam arra. Ideje volt, hogy felkeressem, bemutassam.
Az úton először két pihenővel találkozunk, mielőtt elérjük a harmadikat:
Emil pihenő a Mandulásnál |
Szaniszló pihenő az állatkert és Dömörkapu között |
Ptacek pihenő a dömörkapui buszvégállomásnál |
Dr. Bokor
Emil, (1865-1918) kórházi főorvos, a Mecsek Egyesület buzgó munkása
emlékére állították az első pinehőt/emlékművet a Mandulásban, ahol hajdan pompásan
üzemelő kemping volt – ma már szinte nyoma sem látszik....
Dr. Mócs
Szaniszló (1862-1904) emlékére építették a második pihenőt, aki ciszterci
szerzetes, főgimnáziumi tanár, 13 éven át a Mecsek Egyesület választmányának
tagja volt. Az Állatkert és a Dömörkapui buszvégállomás közti sétaúton áll az
emlékhely.
A harmadik,
Ptaček pihenőt Hoffmann László tervei alapján 1928-ban állították emlékül
Ptaček Viktor bankigazgatónak (1871-1927), aki Morvaországban, az
Osztrava melletti Pselc(?)-ben született, Pécsett
megtelepedett banktisztviselő volt,
a Magyar Nemzeti
Bank Főfelügyelője és
pécsi fiókjának főnöke.
A Mecsek Egyesület
lelkes tagja volt, halála
után emelték emlékére
ezt a pihenőt.
Dömörkapu
A
Közép-Mecsek hegységben található 402 méter tengerszint feletti magasságban.
Több túraútvonal találkozási pontja. A Misina délkeleti lejtőpihenője.
Demirkapi
(oszmán-török): megerősített szoros. A szó jelentése alapján korábban ’vaskapu’
lehetett a jelentése. A másfelé is előforduló vaskapu elnevezés az egykori
gyepűvédelemnek lehet az emléke: a hegyszorosokat, átjárókat olykor valóban
kapuval zárták el.(Jelenleg itt semmiféle „kapu” nincs.)
Itt van az
autóbusz végállomás, a mecseki (úttörő) kis vasút
végállomása és itt volt a mecseki vidámpark. A közeli Bertalan-sziklán áll a
Flóra-pihenő.
A
buszvégállomás közelében hosszú évekig üzemelt, majd haldoklott a pécsi vidámpark.
(Érdemes elolvasni: http://szellemvarosok.blog.hu/2014/12/12/a_mecseki_vidampark_tortenete_es_halala
)
Itt a mecseki busz végállomása |
Egy kis büfé és a kisvasút - ma még egyik sem üzemelt |
A vidámpark bejárata hajdani és a mai állapotában |
A Dél felé
vezető erdei sétaúton hamarosan elérjük a Flóra pihenőt/kilátót.
Kevesen
tudják, hogy ennek az 1911-ben épült kőkilátónak volt egy fából készült elődje,
egy fapavilon, amit 1893-ban emeltek a 404 m magas Bertalan-sziklán.
A kilátóhoz vezető ösvény mellett egy téli őzetető és egy új tábla ! |
Pihenni, nyársazni is lehet |
Felújítására
1984-ben került sor.(Elég vacakul néz ki, bizony ráférne egy újabb felújítás !)
Innen pompás
kilátás nyílik kelet felé, a Pécs-környéki bányavidékre. A pihenőtől a
fenyvesben sétaúton - mellette padok - járhatunk egyet. Beljebb a fák között
rönkpadok és asztalok vannak.
A kilátó régen és ma |
Kilátás a tv toronyra és egy közeli kép a milliárdnyi virágos-kőris virágból. |
A gyükési bányató. Állítólag betemetik.... |
Majd visszafordulva
a buszvégállomás felé, két utat is választhatunk. A kilátóhoz vezető útról, az állatetető mellett, keskeny ösvény
vezet le a menedékházhoz,
amelyet Hoffmann László mérnök tervei alapján a Mecsek Egyesület
építtetett. Felépítése 70 ezer pengőbe került, ebből 54 ezer volt az építkezés,
16 ezer pedig a berendezés értéke. A házban villany és telefon is volt, később
vízvezetékkel is ellátták. A korabeli igényeknek mindenben megfelelő turistaház
a város polgárai által kedvelt vendéglő lett. 1931-ben, avatásának
évében Nendtvich Andor polgármesterről nevezték el. A leromlott
állagú épületet az 1980-as években átalakították, ma szállodaként működik (Hotel Mediterrán).
A mai kép és egy 1959-es |
(Itt írtam róla: http://aranyosfodorka.blogspot.hu/2017/02/pecsi-kepek-gepek-gondolatok-egy-seta.html )
A szálloda-étterem K-i és É-i oldala |
Személyes
élményeim fűznek ehhez az épülethez, nem is egy. Gyerekkoromban „szokás volt”
vasárnap délután busszal feljönni ide. A felnőttek ittak egy sört kint a
teraszon, a gyerekek jó kis bambit kaptak. Eszetlenkedhettünk az erdő szélén,
majd a szerpentinen lesétáltunk a Tettyére, ahol már közel voltunk az otthonunkhoz.
Igen sok szép, kellemes vasárnap délutánt töltöttem itt, szívesen emlékszem
vissza rá.
Később,
miután szállodává alakult, akkor is jártam itt, volt az éttermében születésnapi buli,
ilyen-olyan kisebb családi ünnep. Jó a konyhája, vasárnap svédasztalos az
étterme. http://www.mediterranhotel.hu/
A közelben volt szüleim egy kedves ismerősének Valenta Tóni bácsinak a picurka háza, ott is sokszor jártam. Aggodalommal a szívemben indultam el feléje, hiszen a Hidegvölgyi úton milliós paloták sorakoznak, szinte biztos voltam benne hogy a Tóni bácsi házikója már nem áll. És kérem, ha hiszitek, ha nem, ez a kis házikó megmenekült. Lefényképeztem, mert nem tudom, meglesz-e még, amikor legközelebb erre járok....
"Természetesen" a jobb oldali házikóról meséltem.... |
Folytatás holnap !
Útközben velük is találkoztam.... |
Képek,
idézetek: http://www.old-ikarus.hu/keptar/lukacsi/Pecs_Domorkapu_mh.jpg
Jó kis séta, szép emlékek és egy meglepetést is kaptál. :-)
VálaszTörlésÖrülök, hogy rászántam magam...Feltöltött.
Törlés