Nyáresti égnéző 3. OK

Tudom, tudom, nagyon gyenge képek. De én nem azt látom amit a fénykép mutat, hanem azt, ami rám-ragyogott ma hajnalban - alig egy óra különbséggel :

A Hold meg a Vénusz.... Hát nem gyönyörűség ? Vagyis eredetiben az volt....

A bónusz a mai reggelen még egy utolsó hulló csillag volt a Perseidákból....

Mihail Eminescu: A csillag

Hosszú az út: innét az égig,
S a csillagig, amíg felér!
Évtizedek suhannak végig,
Amíg a fénye ideér!

Tán a tüze ki is aludt már,
- Kéken rejti a messzeség, -
S mire a fénye ide lefut,
Ki tudja, ott fent, ég-e még?...

Kihűlt a fény, s még égen ég: - vakon.
Még itt se voltunk ragyogott.
Most látjuk őt, s lám, az ablakon
Benéz, holott már megfagyott.

Akár a vágy, amit az éjjel
Eltüntetett, s elnyelt a tér!
De tűnt szerelmek régi fénye
Mégis örökre elkísér!