A virágok is hallanak

Részlet egy (számomra legalábbis) érdekes cikkből, innen:

https://www.origo.hu/tudomany/20191008-nem-csak-fullel-lehet-hallani.html

A beporzást végző rovarok szárnycsapása hanghullámokat kelt, ami a levegőben tovaterjed, és ha erre a növény gyorsan képes reagálni, azzal  jelentősen megnöveli a beporzás esélyét.

A kutatók a vizsgálatok eredményéből arra a következtetésre jutottak, hogy a lehetséges növényi "fül", ami képes a levegő által közvetített akusztikus jelet "meghallani", különösen a tál alakúak ilyenek.

AZ ESTI KANKALIN VIRÁGJA TÁL ALAKÚ, EZÉRT AZT VÁRTÁK, HOGY EZ A FAJTA SZERKEZET MEGNÖVELI A VIBRÁCIÓT A VIRÁGON BELÜL.

És ez valóban be is igazolódott, mert a virág rezgéseinek frekvenciája  megegyezett a méh  szárnyai által keltett hullámhosszal.

Bár a virágok alakja, mérete széleskörűen változó, de  nagyon sok köztük a konkáv, vagy tál alakú, mely forma jól veszi és felerősíti a hanghullámokat, akárcsak a televízió adást is fogó parabolaantenna.

A kutatók lézer vibrométerrel mérték a szirom vibrációját és ezzel egyidejűleg a nektár cukor-koncentrációt, valamint analizálták a különböző hangfrekvenciák hatását: felvették a beporzó rovarok hangját, majd hasonló és eltérő frekvenciájú szintetikus hangokat játszottak le. A beporzók hangjai és a hasonló frekvenciájú szintetikus hangjelek sziromvibrációt okoztak, és gyors választ váltottak ki: növekedett a nektár cukor koncentrációja.

A VIBRÁCIÓ ÉS A NEKTÁR-VÁLASZFREKVENCIA SPECIFIKUS VOLT, KIFEJEZETTEN A BEPORZÓ ROVAR  HANGJAIRA REAGÁLT.

Tengerparti esti kankalin (Oenothera drummondii. A tengerparti esti kankalin (Oenothera drummondii) nevét Thomas Drummond (1790-1835)skót születésű természettudósról kapta, aki egy kubai gyűjtőkörútja során 1835-ben életét vesztette Havannában.

A növényeket megvizsgálták laborban és vadon is, és ugyanazt az eredményt kapták. A laborban számítógép generálta frekvenciákat játszottak le nekik. Amikor hangszigetelő habbal kibélelt, rezgésblokkoló üvegkorsóba tették a növényt, hogy ne érje hanghatás, nem mutatott semmilyen reakciót.

Amikor magas frekvenciát (158-160 kilohertz) illetve közepes frekvenciát (34-35 kilohertz) játszottak le nekik, akkor sem. Az kísérleti mézelő méh (Apis mellifera) hangját egy tőle 10 centiméterre elhelyezett hitelesített mikrofonnal rögzítették.

A MÉH HANGJÁT, ILLETVE AZ AHHOZ  HASONLÓ FREKVENCIÁT LEJÁTSZVA, A KANKALIN VISZONT AZONNAL REAGÁLT:

ezeknek a frekvenciáknak való kitettségen 3 percen belül, a cukorkoncentráció 12-17 %-ról 20 %-ra növekedett. Ha édesebb a nektár, akkor a növény több beporzót vonz magához, potenciálisan növelve ezzel a sikeres beporzás esélyét.

Hogy mik vannak.......