Kölcsön kaptam egy könyvet: Orvos-Tóth Noémi : Örökölt sors.
Mindenkinek ajánlom, ha jól értelmezem, itt el is lehet olvasni: https://njafmconference.org/109766-eARqll-orokolt-sors-csaladi-sebek-es-a-gyogyulas-utjai
Két este "kivégeztem" és igencsak elgondolkodtató mondatokat találtam benne. Most már csak azt kellene kiderítenem - ámbár fogalmam nincs ezt honnan lehetne - hogy őseim között volt-e és ha igen, ki, akit pl. a természet, vagy az ég dolgai ilyen szinten érdekelt, mint engem ezek a témák. Sajnos már nincs kit kérdeznem. Azt, hogy az írásra való hajlamot kitől örököltem, na azt legalább tudom. És örülök is, részben azért, hogy tudom, részben azért, hogy ilyen vagyok. Na de a többi, a többi sajnos mindörökre rejtve marad...
Pedig de jó lenne tudni. Nekem van családfám, vagy 50 oldalas leírás, át fogom újra nézni, hátha akadok benne valami nyomra - de nem emlékszem, hogy a régebbi elolvasáskor ilyesmi feltűnt volna nekem.
Mindenesetre a fenti könyvet elolvasásra ajánlom - hátha más is elgondolkodik élete bizonyos eseményein, azok okán, és úgy egyáltalán... Mert az, hogy x évtizede ide születtünk, nem feltétlenül azt jelenti, hogy csak azóta "létezünk" - lehet bennünk valami egészen picinyke "rész" - amit sok sok évvel ezelőtt élő ősünktől "örököltünk" - még ha ennek orvostani, vagy hogy pontos legyek, "kézzel fogható" nyoma nincs is. Valahol bennünk van a kód elrejtve. Talán szerencse is, hogy nem tudjuk, hol és hogyan...
Nagyon dicsérik. A lányom sokat mesélt róla, kölcsönkértem, de még nem kaptam.;)
VálaszTörlésBiztos vagyok benne, hogy élvezettel fogod olvasni - és azért menet-közben el is gondolkodik az ember ezen-azon...
Törlés