Földrengések

(Ezt csak úgy elmentem - magamnak - a benne olvasható infók és a térképek miatt. Nem, nagyon nem szeretnék megismerkedni közelről egy földrengéssel..)

Mi áll a békési földrengések hátterében?

2023. augusztus 20. 

Mi okozza a rengéseket? Meddig számíthatunk még utórengésekre? 

Az elmúlt másfél napban több alkalommal is megmozdult hazánkban a föld, többen kíváncsiak lehetnek, hogy mi is áll ezeknek a hátterében. Megkerestük ez ügyben az ELKH FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium szakemberét, a Nemzeti Szeizmológiai Hálózat vezetőjét, Süle Bálintot, hogy választ kaphassunk ezzel kapcsolatban néhány kérdésünkre.

·         Mi okozza a jelenlegi, hazánkban viszonylag erősnek mondható rengéseket?          

"A hazánkban kipattanó földrengések hajtóereje, hogy az Adriai-kőzetlemez északi irányban mozog, miközben az óramutató járásával ellentétesen forog is. Ennek következtében a Kárpáti-öblözetben található két nagyobb szerkezeti egységet, az Alcapát és a Tisza-Dácia egységeket folyamatosan a stabil Európai platformnak préseli és azokban feszültséget halmoz fel" - olvashatjuk a szervezet közösségi médiában található felületén.

                                                                                                                                              Szerencsére ezek a feszültségek a legtöbb esetben a Pannon-medence szegélyén található lemezhatárok és a hegységkeret mentén pattannak ki és csak ritkábban a medence központibb, vékonyabb és melegebb kőzetlemezeiben.

A földrengések egy jelenleg is aktívnak tűnő töréses szerkezet közelében pattantak ki, ezen deformációs zónák mentén jellemzősen balos oldalelmozdulás zajlik. Ezek a tektonikai zónák jelenleg is jelentős szerepet játszanak az Adriai-lemez és a stabil Európai platform között „harapófogóba” került kőzetlemezek deformációjában és a feszültségek kioldódásában" - tudtuk meg a szakembertől.  

 Mikor volt Magyarországon utoljára ilyen erősségű rengés? Jól tudjuk, hogy ilyen erősségűek csak 1-2 évtizedente fordulnak elő?

"A két kérdésere összevonva válaszolnék: az, hogy statisztikailag X évente várható valamilyen méretű rengés, nem azt jelenti, hogy törvényszerűen X évente történik, hanem néha gyakrabban, néha ritkábban. Az 1985-ös 4.9 magnitúdójú berhidai rengés óta a következő 4-es vagy erősebb magnitúdójú rengések pattantak ki:

o    1989-01-27 M4.4 Bérbaltavár

o    2006-11-23 M4.5 Beregsurány

o    2006-12-31 M4.1 Gyömrő

o    2011-01-29 M4.5 Oroszlány

o    2013-04-22 M4.8 Heves

o    2019-03-07 M4.0 Ötvöskónyi

o    2019-08-11 M4.1 Tenk

Tehát láthatjuk, hogy volt olyan (az egész országot figyelembe véve), hogy 17 év telt el két M>4 rengés között. Jelenleg pedig azt mondhatjuk, hogy négy évvel ezelőtt Tenk térségében történt hasonló méretű rengés" - válaszolt kérdésünkre Süle Bálint.                                                                                           

Mennyi ideig kell utórengésekre számítanunk?

"Az utórengések száma és nagysága egyaránt csillapodik a főrengéstől eltelt idő függvényében, esetünkben az érezhetőség határát elérő rengésekre néhány napig biztosan számítani kell" - mondta el szerkesztőségünknek Süle Bálint. "A lakosság által nem, de a műszerek által érzékelt rengések akár hetekig vagy egy-két hónapig is előfordulhatnak.

Természetesen nem zárható ki teljesen az a lehetőség sem, hogy a főrengéssel megegyező, vagy akár nagyobb rengés is történik. Egy példa a korábbi évekből, a 2011-es oroszlányi rengés esetéről az utórengések időbeli eloszlása is látható honlapunkon."

 TUDTAD-E, HOGY ...?

1763-ban, egészen pontosan június 27-én pattant ki Komáromban az eddigi legerősebb hazai földrengés,  mely 6.3-as magnitúdójú volt. Komoly károkat és halálos áldozatokat is követelt, sajnos 63-an vesztették életüket.

Annak, hogy nem követelt még több áldozatot e természeti katasztrófa feltehetőleg annak volt köszönhető, hogy a rugalmas, könnyű parasztházak jól bírták a terhelést, míg kőből emelt, magas épületekből ekkoriban még igen kevés volt.