2026. november 13., péntek

Ez érdekes.....

Egyre kevesebbet nézem a tv híradókat. Egyre gyorsabban "pörgetem" a FB híreket...mert valahogy csupa olyasmi kerül a szemem elé, amitől minimum ideges leszek, vagy elszomorodom. De néha, néha találok érdekességeket. Tegnap pl. ezt, ami bemásoltam ide alább. Én nem tudtam erről - talán más se...NÉGY rendszeres olvasómon kívül talán véletlenül idetéved valaki és érdeklődve elolvassa...Nos nekik is szeretettel küldöm ezt a "felfedezésemet".

https://www.facebook.com/erdolet
Képzeld el, hogy van két cső, de csak az egyik alatt folyik a víz, méghozzá olyan módon, hogy a nedvesség nem szivároghat be a csőbe. Szóval a víznek semmi nyoma nincs a csőben.
Monica Gagliano pontosan ilyen Y alakú csövecskébe ültetett bele borsópalántákat, és az elágazásnál a borsó gyökere kiválaszthatta, merre nő tovább. És kitalálta, melyik az az ág, ami alatt ott a víz. De vajon hogyan?
Kiderült, hogy a borsópalánta a víz hangjára figyelt. Észlelte a folyóvíz rezgését. És ami ennél is furcsább: amikor a kutatók a víz hangjának a felvételét játszották le neki, a gyökér annak nem dőlt be. Meg tudta különböztetni az igazit a felvételtől. Elképesztő, nem?
Ha azonban volt elég nedvesség a földben, akkor a borsó rá se hederített a víz hangjára. Csak akkor kezdett rá figyelni, amikor hiányzott neki a víz.
Néhány éve Lilach Hadany csapata másik oldalról vizsgálta meg ugyanezt a kérdést: mikrofonokat tettek a növények köré, és kiderült, hogy a szomjazó növények hangot is kiadnak. Egy szárazságban lévő paradicsom óránként harminc-ötven kattanást hallat, az a paradicsom viszont, amelyiknek van elég vize, szinte teljesen néma.
Kukoricán, búzán, szőlőn és kaktuszon is ugyanezt találták, és kiderült, hogy mindegyik fajnak megvan a maga „beszéd” mintázata. Egy méterről is hallani — csak éppen az ultrahang tartományában van, úgyhogy a mi fülünk nem fogja fel.
Szóval úgy tűnik, hogy a növények beszélnek, és hallgatóznak is.

És egy ma reggeli kép:

A jobb oldalon látszó 3 szemeteszsákon kívül az autó mögé van dugva még kettő - levelekkel teli...és ugye, még nem vagyok a végén...kicsit könnyebb lenne, ha nem esne most az eső, de megoldom......ezt is...


Fügefa

Didereg a fügefám,
Abbáziába vágyik.
Ledobta levélruháját,
s csodálkozik, hogy fázik.

Ó pedig, de messze még
a napsugár melege !
Hat hónap míg újra nő
karéjos levele.

Itt születtünk északon,
hol messze a tenger,
sosem látja, csak álmodhat
kékjéről az ember.

Én már jártam lent, Pulában.
Rég volt. Tán igaz se.
Só-szagú szél, tengermoraj
messze vagy. De messze !

Novemberi éjszakákon
a fügefám és én
titkon, csendben beszélgetünk,
vágyakozva álmodozunk,
halni oda kívánkozunk
életünknek végén.

(1988)

6 megjegyzés:

  1. Vivien: Nézd meg Enyedi Ildikó csendes barát c. filmjét, meg fogsz lepődni, mi mindent tudnak a fák...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a tippet, meg fogom nézni - és biztos vagyok benne, hogy tetszeni fog !

      Törlés
  2. Ez nagyon érdekes, hogy mit tudnak, mire képesek a növények. Én már sokszor mondtam, lehet hogy ők is éreznek, örülnek, vagy akár fájdalmuk is van, csak nem tudják jelezni. Vagy talán ezek szerint mégis....
    Ez a versed is nagyon szép!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szeretem az ilyen "felvilágosító" cikkeket - és biztos vagyok benne, a világ telis-tele van csodálatos "titkos" dolgokkal - amit a egyszerű halandó sosem tudhat meg - el se jut hozzá a hír. És ha mégis kiderül valami érdekesség, én annak nagyon tudok örülni. Olyan, mintha egy nagy színpad függönye mögé leskelődve láthatnám a szereplőket... És a világ színpada tele van csodás "színészekkel" - jó meglesni őket, ha adódik alkalom rá.....(Köszönöm a dicséreted 🙂)

      Törlés
  3. Érdekes film a Csendes barát, nekem is eszembe jutott erről. A mesékben pedig a fák mindig is élőlények voltak🙂, ettől függetlenül meglepőek és szimpatikusak ezek a fenti megfigyelések. Szegény növénykék, bár, amikor jó nekik, akkor jó nekik, és milyen ügyesek✌️

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A sok "világi rondaság" között keresgélni kell, hogy ilyesmire találjon az ember - én valahogy úgy érzem, a jó, pozitív hírek egyre ritkábbak...

      Törlés