https://www.facebook.com/erdolet
Képzeld el, hogy van két cső, de csak az egyik alatt folyik a víz, méghozzá olyan módon, hogy a nedvesség nem szivároghat be a csőbe. Szóval a víznek semmi nyoma nincs a csőben.
Monica Gagliano pontosan ilyen Y alakú csövecskébe ültetett bele borsópalántákat, és az elágazásnál a borsó gyökere kiválaszthatta, merre nő tovább. És kitalálta, melyik az az ág, ami alatt ott a víz. De vajon hogyan?
Kiderült, hogy a borsópalánta a víz hangjára figyelt. Észlelte a folyóvíz rezgését. És ami ennél is furcsább: amikor a kutatók a víz hangjának a felvételét játszották le neki, a gyökér annak nem dőlt be. Meg tudta különböztetni az igazit a felvételtől. Elképesztő, nem?
Ha azonban volt elég nedvesség a földben, akkor a borsó rá se hederített a víz hangjára. Csak akkor kezdett rá figyelni, amikor hiányzott neki a víz.
Néhány éve Lilach Hadany csapata másik oldalról vizsgálta meg ugyanezt a kérdést: mikrofonokat tettek a növények köré, és kiderült, hogy a szomjazó növények hangot is kiadnak. Egy szárazságban lévő paradicsom óránként harminc-ötven kattanást hallat, az a paradicsom viszont, amelyiknek van elég vize, szinte teljesen néma.
Kukoricán, búzán, szőlőn és kaktuszon is ugyanezt találták, és kiderült, hogy mindegyik fajnak megvan a maga „beszéd” mintázata. Egy méterről is hallani — csak éppen az ultrahang tartományában van, úgyhogy a mi fülünk nem fogja fel.
Szóval úgy tűnik, hogy a növények beszélnek, és hallgatóznak is.
És egy ma reggeli kép:
Fügefa
Didereg a fügefám,
Abbáziába vágyik.
Ledobta levélruháját,
s csodálkozik, hogy fázik.
Ó pedig, de messze még
a napsugár melege !
Hat hónap míg újra nő
karéjos levele.
Itt születtünk északon,
hol messze a tenger,
sosem látja, csak álmodhat
kékjéről az ember.
Én már jártam lent, Pulában.
Rég volt. Tán igaz se.
Só-szagú szél, tengermoraj
messze vagy. De messze !
Novemberi éjszakákon
a fügefám és én
titkon, csendben beszélgetünk,
vágyakozva álmodozunk,
halni oda kívánkozunk
életünknek végén.
(1988)


Vivien: Nézd meg Enyedi Ildikó csendes barát c. filmjét, meg fogsz lepődni, mi mindent tudnak a fák...
VálaszTörlésKöszönöm a tippet, meg fogom nézni - és biztos vagyok benne, hogy tetszeni fog !
TörlésEz nagyon érdekes, hogy mit tudnak, mire képesek a növények. Én már sokszor mondtam, lehet hogy ők is éreznek, örülnek, vagy akár fájdalmuk is van, csak nem tudják jelezni. Vagy talán ezek szerint mégis....
VálaszTörlésEz a versed is nagyon szép!
Szeretem az ilyen "felvilágosító" cikkeket - és biztos vagyok benne, a világ telis-tele van csodálatos "titkos" dolgokkal - amit a egyszerű halandó sosem tudhat meg - el se jut hozzá a hír. És ha mégis kiderül valami érdekesség, én annak nagyon tudok örülni. Olyan, mintha egy nagy színpad függönye mögé leskelődve láthatnám a szereplőket... És a világ színpada tele van csodás "színészekkel" - jó meglesni őket, ha adódik alkalom rá.....(Köszönöm a dicséreted 🙂)
TörlésÉrdekes film a Csendes barát, nekem is eszembe jutott erről. A mesékben pedig a fák mindig is élőlények voltak🙂, ettől függetlenül meglepőek és szimpatikusak ezek a fenti megfigyelések. Szegény növénykék, bár, amikor jó nekik, akkor jó nekik, és milyen ügyesek✌️
VálaszTörlésA sok "világi rondaság" között keresgélni kell, hogy ilyesmire találjon az ember - én valahogy úgy érzem, a jó, pozitív hírek egyre ritkábbak...
Törlés