WDR TV-élményem alapján: /a német szöveg után magyar ismertető is van!! Ne légy
lusta odáig görgetni az egeredet!/
WDR
Fernsehen Sonntag, 24. Juni 2007, 08:15 - 09:00 Ein Mädchen vom Bodensee -
Gräfin Sonja Bernadotte Ein Film von Inge Plettenberg Bis zur Übergabe an die
nächste Generation zu Beginn 2007 war sie Herrin über 45 Hektar Paradies im
Bodensee. Sie hat in eine alte Dynastie eingeheiratet, die seit Anfang des 19.
Jahrhunderts das schwedische Königshaus stellt: Sonja Gräfin Bernadotte af
Wisborg, ehemalige Geschäftsführerin der Mainau GmbH, eines der führenden
Touristikunternehmen in Deutschland. Sie hat fünf Kinder großgezogen und sich,
zusammen mit ihrer elf Jahre älteren Stieftochter Gräfin Birgitta, um ihren
Mann gekümmert: Graf Lennart Bernadotte. Er starb kurz vor Weihnachten 2004 im
Alter von 95 Jahren. In Schweden am Ufer des Mälarsees, Schloss Gripsholm in
Sichtweite, und auf Schloss Mainau am Ufer des Bodensees erzählt die Gräfin ihr
Leben. die ungewöhnliche Karriere der Verwalterstochter Sonja Haunz, die nach
der Schule in die Welt hinaus will, und die dann doch am Bodensee bleibt - als
Frau des Schlossherrn auf der Mainau. Ein Stoff für einen Courths-Mahler-Roman
und doch eine Geschichte aus dem richtigen Leben. Gräfin Sonjas Erzählungen werden
ergänzt durch Anmerkungen derer, die ihr nahestehen. So spiegelt sich die
Persönlichkeit dieser ungewöhnlichen Frau im letzten Interview von Graf Lennart
Bernadotte, in Gesprächen mit Gräfin Birgitta, Tochter Comtesse Caterina, einer
alten Kinderfrau, der ehemaligen Chefsekretärin und Freunden der Familie. Die
Dokumentation begleitete und beobachtete "Gräfin Sonja", wie die
Mainauer sie nennen, noch bei verschiedenen öffentlichen Auftritten als Chefin
der Mainau GmbH und im Rahmen ihrer zahlreichen Ehrenämter.
Itt
részletesebben is olvashatsz róla, sok szép képet láthatsz, és akár virtuális
sétát is tehetsz: http://www.mainau.de/
Németországi tartózkodásom alatt nem mulaszthattam el Mainau álomvilágának meglátogatását. Vendéglátóim, a nagyon kedves Strauss-család jóvoltából elkocsikáztunk a Duna-forrás városából, Donaueschingenbôl a kék vizû Baden-tóhoz.
Mainaut közepes hosszúságú híd köti össze a szárazfölddel. Az alamannok területén, a Baden-tó hullámaitól fürösztött sziget évente kétmillió látogatót vonz. (Az alamann ôsrégi germán törzsbôl származó büszke nép. Csodásan szép népviselete némely vonatkozásban hasonlít a bajorokéhoz. Ez okozta tévedésemet, amikor Schönwald egyik vendéglôjében megkérdeztem a csinos kiszolgálólányt, hogy bajor-e. Meglepett büszke nemleges válasza, mellyel egyben tudomásomra hozta, hogy ô alamann.)
Térjünk vissza Mainau minden elképzelést felülmúló szépséges szigetének megtekintéséhez. Mint botanikus kert, történelmi kastélypark és kulturális központ, Németország egyik legvonzóbb turisztikai létesítménye. Magánvállalkozási minôségében – a sziget minden vonzáskörének hatásos eredményeként – „Mainau nemzeti mûemlék" névvel illeszkedett be Németország turisztikai névsorába.
1974-ben a német Bernadotte Sonja grófnô és Bernadotte Lennart gróf kezdeményezésére alapítvány létesült, amely megteremtette a „Blumeninsel Mainau" (Mainau virágsziget) kereskedelmi társaságot.
Már Krisztus elôtt 5000-bôl való települési nyomokat is találtak a sziget területén. A történelem folyamán e sziget a népek közötti viszálykodásoknak volt kitéve. A számtalan tulajdonos a szigetet feldúlva, rendetlen össze-visszaságban hagyta. Egyedül a mágnás Esterházy Miklós, aki 1827-ben vette meg a szigetet, tisztította meg a területet, és ritka növények sokaságát, sôt, délszaki fákat is ültettetett Mainau földjébe. Részben Esterházy tekinthetô a mai csodás park egyik értékes kezdeményezôjének.
Hogyan került a sziget a ma gyönyörû kastélyban lakó Bernadotte-család tulajdonába? 1856. szeptember 20- án I. Frigyes bádeni nagyherceg feleségül veszi a porosz Vilmos herceg 18 éves leányát, Lujzát. (A fiatal pár második unokája Lennart Bernadotte.) A nagyhercegi párnak három gyermeke volt: a késôbbi II. Frigyes nagyherceg, Viktória hercegnô és Lajos herceg. Viktória 1861-ben feleségül ment a svédországi Gusztáv koronaherceghez, így Svédország királynôje lett. Ugyanabban az évben meghal I. Frigyes, ennek következtében Mainau tulajdonjoga fiára, II. Frigyesre száll. Ô megegyezett testvérével, Viktóriával, hogy a nô halála után második fiáé, Vilmos hercegé, aztán pedig az unokáé, Lennart Bernadotte hercegé lesz a sziget.
Így történt, hogy Mainau a ma csodálatos palotában élô Bernadotte grófi család tulajdonába került, ugyanis Jean Baptiste Bernadotte, aki mint XIV. Károly svéd és norvég király uralkodott, dédnagyapja volt Viktória férjének.
E család varázsolta tündérkertté a szigetet. Lennart herceg szülei az elsô világháború kirobbanásakor elváltak, így a kisherceget nagyanyja, Viktória nevelte tovább, és minden nyarukat Mainau szigetén töltötték.
1930-ban kezdôdik el az ún. Bernadotte-korszak. A kert növényzete addigra elvadult, a kastély rettenetesen elhanyagolt állapotban volt, ízléstelen bútorokkal berendezve, kívülrôl burjánnal benôtten. Fél évszázadig tartott, amíg a kastély és a kert a mai állapotába került. A 45 hektárnyi terület szinte teljes egészében több ezernyi fajta virág özönében fürdik. A területére való belépéskor egyik oldalon körkörös virágágy, közepén három méter magas, virágokból készült fülesbagoly néz szembe a látogatóval. A másik oldalon óriási virágkacsa díszeleg. A park virágjai úgy vannak összeválogatva, hogy hervadásuk nem vevôdik észre. A színek egyeztetése, a virágok csoportosítása kitûnô ízlésrôl és szaktudásról tanúskodik. A pálmaházban megfelelô hômérsékleten éli világát több pálmafajta, a levegôt citrom- és narancsillat hatja át, tengernyi orchidea kápráztat el. A világszerte virágzó 25 ezer fajta orchideából itt 1200 féle gyönyörködteti a szemet.
Ámulatunkban talán el is szakadnánk a külsô világ durva realitásától, ha a papagájok rikácsolása nem ébresztene rá a valóságra.
A tavaszi virágszônyegek életre keltésének elôkészítése már ôsszel elkezdôdik, amikor 600 ezer virághagymát készítenek elô tavaszra. A tavaszi virágfakadáskor 1 millió 200 ezer virág élvezi a nap áldott sugarait, és ezek közül 55
0 különbözô tulipán, 200 féle nárcisz és több mint 80 színkombinációban tündöklô jácint ejti bámulatba a látogatót. Még el sem hervadt a tavaszi virágok tömege, helyüket a csodás rhododendron veszi át. A 280 fajta, bokrosan növô virágözön másik dísze a mainaui kertnek. Ettôl nem távol láthatjuk a vadrózsákat: itt több mint 1200 féle nemes rózsa látványa ejti ámulatba az embert. A máskor oly szerényen megbúvó árvácska itt büszkén virul bársonyos színpompájában, óriási szônyeget alkotva.
A csodakert virág- és fagazdagsága egészen más világot varázsol elénk. Az óriási méretû fák (Sequoiadendron giganteum, Thuja piccata stb.) mellett láthatóak a tulipánfák, ezek között található az Esterházy herceg által 1830-ban ültetett fa (vagy annak utóda), amely eléri a 43 méteres magasságot.
Mainau másik csodavilágába lépünk, ha meglátogatjuk a lepkeházat, ahol kellemes meleg fogad. Az üvegház ezer négyzetméter nagyságú, levegôje nagy százalékban nedvességet tartalmaz. A lepkék eme, szemet-lelket gyönyörködtetô otthonát Michael Boppre freiburgi egyetemi tanár útmutatásai szerint rendezték be. A trópusi növények sokasága, vízesések és folydogáló kristálypatakokon átvezetô apró hidak az idegek megnyugtatása szempontjából is nagyszerû hatásúak. Rengeteg színpompás pillangó repdes a levegôben. Szelídek és barátságosak. Belépésemkor egy tenyérnyi nagyságú pillangó szállt le a vállamra megpihenni, majd könnyed libbenéssel apró állványra helyezett tányérkában, édes folyadékban fürdô citromszeletre szállt, szippantott néhányat belôle, aztán tovalebbent. Több ilyen etetô is van a lepkeházban, a pillangók nagy örömére.
Mainau csodálatos virágözönét itt-ott romantikus lépcsôk, teraszok, vízesések szakítják meg. A sziget déli partjára érek. Elôttem a Bodensee (Baden-tó) kék hullámai ragyogóan fehér hajó távoli sziluettjét simogatják. Velem szemben, a túlsó parton vannak a távoli svájci Alpok fehér süveges csúcsai. Néhány évvel ezelôtt, svájci látogatásomkor onnan néztem errefelé. Jó néhány órára kiszakadtam a mai világ kegyetlen történésébôl. Mindezt a 75, magas képzettségû kertésznek és a kertet rendben tartó 175 szakmunkás fáradságos munkájának, de nem utolsó sorban a Bernadotte grófi család nemes célú tevékenységének köszönhetem.
Alkonyodik. A pihenni készülô nap narancsszínûre festi az eget, az Alpok kékesen verik vissza a fényt. A kastély melletti, ragyogóan szép, barokk stílusú római katolikus templom tornyában megszólal a harang…
(Kalmár Zoltán)
Foto:morrmota
