Hát elég nehéz ez nekem….
Egyetlen biztos pont van az életemben, ahol még a rosszat is jónak érzem, ez pedig a „hegyeim”. Valójában minden, ami Velük kapcsolatban említhető, engem szinte eufórikus boldogsággal tölt el. Még 15 napot kell aludnom, s ott leszek közöttük, velük, bennük, mellettük….Mostantól akár percre is számolhatom már a időt, ami elválaszt tőlük.
Mindezt most azért írom csak, mert tegnap is és ma reggel is „meglegyintett” (bocs NM, de ugye kölcsönvehetem?) a „Máséletillat”. Erre a szóra nemrég leltem rá egy blogtársam bejegyzésében,
( http://nagymiklos.hu/blog/2010/07/24/2010-07-24-flow ) s azóta se tudom, hogy miért is nem én találtam fel/ki ezt, hiszen annyira passzol arra, amit érzek bizonyos szituációkban.
Szóval tegnap is, ma is, reggel éreztem ezt az illatot. Korán ébredtem – ez a fotók fényviszonyaiból is látszik, és ilyenkor sajnálom, hogy nem valami szép kilátású helyen lakom, hanem beszorítva mindenféle aprócska öreg ház közé. Nincs terem a fotózáshoz…
Tegnap az esőt ígérő, de ugyanakkor a kelő nap által megvilágított csodálatos felhők, (semmit nem állítottam a színeken!) ma pedig a ködbe vesző szomszéd fák mellé kaptam azt, amibe szerelmes vagyok. Az eső, az erdő, a föld illatát, ami az agyamban azonnal bekapcsol egy ki szerkezetet, ahová a boldogság-hormonjaim vannak jó alaposan elzárva. Ilyenkor kinyílik az ajtó, és jönnek, masíroznak az emlékek, a „más életek”, melyekben és ahol mindig boldogság volt a lét. Ragyogó kék egek, duci ködök, szikrázó hófehér sziklák, sustorgó patakok, zubogó vízesések, a mélykék-bársony-égen kézzel elérhető távolságban lévő aranycsillagok…Tudjátok milyen halk hang az, amikor egy levélről egy esőcsepp lehullik ? Hogy leng-zeng remegve, egyre lustábban, fátyolosan visszhangozva a tehénkolomp a hegyek között ? Milyen a vad meredélyen leguruló szikla félelmetesen öklednező, el-elcsukló moraja ? Sorolhatnám...
Hát van olyan hely, ahol ezeket meghallhatod. Avar, korhadó fák, a fű, Isten tudja miféle virágok, gomba, apró hegyoldali házból kacskaringózva felszálló füst, és (igen!) párolgó tehénlepény illata ! Imádom !!!
Szóval a tegnapi meg a mai reggelről szerettem volna tudósítani, de igazán nem is tudok mást írni, mint azt, hogy lehunytam a szemem, mind egy vad csikó beleszimatoltam a levegőbe, s pegazus-szárnyaimon azonnal „otthon” voltam.
És boldog voltam.
Legalább 2 x 5 percig…
Aztán készítettem pár fotót, köztük ezeket:
Látom nem csak a 2x 5 perc sikerült pozitívra, hanem a fotók is . Gratulálok a pókos és a kacsafarkú szenderes képhez.
VálaszTörlésNekem nem csak a pókos tetszik, hanem a villanyvezetékes felhős is! :-)
VálaszTörlés(olvastam ezt-azt arról, hogy mennyire fontos (?) hogy egy írásnak legyen jó címe... ill. olyasmit, hogy a lényeg legtöbbször a legvégén található ( ?) - és ilyesmik.) "Görcsölgettem' azon, hogy mi mindenről is szól a mai blog ?- pl. elvágyódásról ?- vagy "csak" a boldogságról ?-
VálaszTörlés[kis kitérő: mert ugye-nagy költőnk- megadta a választ ?- (télre :-) "Hol a boldogság mostanában" ? - viszont most még nyár van. ] - aztán csak-csak "rámentem" erre az oldalra :
Hol a boldogság mostanában ?(107.hely)
(Gazdagabbak vagyunk,mint amilyen boldogok ?- és stb.)
Aztán kicsit még keresgéltem,- de (nincs időm) hogy (mi is a fóbia ?- és vajon a "nagy elvágyásod" az fóbia lenne-e ?- (L.d. fóbiák listája -wikipedia) - aztán abba is hagytam.
"Utazásodhoz" is nehéz mit mondanom... (mindenki más és más ) - lásd az ilyen vélekedéseket :
"Úton lenni boldogság,megérkezni halál." (?) vagy
"Jobb utazni, mint megérkezni."
Szerencsémre (ill. másokkal szemben eléggé nehéz megmagyaráznom...)
vélekedésem (plagizálás jó régóta !)
"Nincs jobb, mint utazás után hazaérkezni!" "Magas szintre " sikerült kifejlesztenem !- mert 20-30 km (távolságból) - vagy akár a belvárosból hazaérve is ez az első gondolatom!- (legmagasabb szint : amikor ki sem mozdulok és mégis azt érzem...)
Természetesen NEM "elrontva" hangulatodat, sem azt, ami még vár rád (2 hét múlva ) - ( plagizálás Nők Lapjából (?)...)
"Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a mienk." -
Hát, így valahogy. (esetemben) -