Ráhangolódás

Még 11-et kell aludni !!! (Bár a barlangokig nem megyünk le, de azért az Isonzó völgyét megnézzük !)
Találtam egy jó kis cikket a Dél-szlovéniai barlangokról:

Európa leglátványosabb karsztos formái közül jó néhány Szlovéniában található. Az sem véletlen, hogy a jelenségek névadója éppen a szlovéniai Karszt-hegység.
A mészkőhegységek belsejében kialakult sokszor igen látványos jelenségek tudományos szakkifejezéseinek jó része Szlovéniából származik. Talán érzékletes példa, hogy az alig 20 000 négyzetkilométernyi kiterjedésű délszláv országban több mint 6 000 karsztos barlang található.
Az ország területe az elsők között volt, ahol a tudományos kutatók felfigyeltek azokra a képződményekre, amelyek létrejöttének feltétele a jól karsztosodó (oldódó) kőzet, mozgatórugói pedig azok a folyamatok (kőzetoldódás, erózió, barlangmélyülés, cseppkövek képződése, dolinák kialakulása stb.), amelyek alapvető feltétele a víz jelenléte. Szlovéniában pedig páratlanul étékes és látványos karsztformák találhatók.
A Szocsa folyó (Isonzó) a vadvízi evezősök paradicsoma, karsztforrása pedig Észak-Szlovéniában turisták számára kevéssé ismert, de karsztmorfológiailag és tájképileg egyaránt nagyszerű látványosság.

Képek az Isonzóról (saját)

A Dinaridák mészkőtömege számos barlangrendszert rejt magában. Legismertebb ezek közül a világhírű Postojnai barlang. Látványos cseppkövei, tágas termei, hosszú folyosói valóban csábítóak, bár igazából Postojna a világhírét annak köszönheti, hogy ez volt az egyik első cseppkőbarlang, amelyet a turisták számára kiépítettek és megnyitottak. A föld alatti út jelentős szakaszát barlangi vasúttal lehet megtenni.
A Predjamski Grad (Rablóvár) Postojna közvetlen közelében vadregényes környezetben, egy szép szurdokvölgy végében épült. A középkori vár mögött tekintélyes barlangrendszer húzódik. A vár bevehetetlen falain kívül rekedt ostromlók a kiéheztetéssel próbálták megadásra bírni a védőket, de azok a hátsó barlangfolyosókon keresztül a környező falvakból könnyűszerrel beszerezték az utánpótlást.
A legnagyobb és leghíresebb üreg a Skocjani barlang (régebbi, olasz nevén San Canziano), a „pokol kapuja”, amely Isteni színjátékának írásakor Dantét is megihlette, a Szlovén Karszt valószínűleg legfantasztikusabb képződménye, amely már a bejárat környékén lenyűgözi a látogatót. Ott található ugyanis az európai kontinens legmélyebb szakadéktöbre (150 méter), a Velike (Nagy) Dolina, melynek peremén kicsiny falu (Skocjan) házai egyensúlyoznak. A mélységben kanyargó Reka, Szlovénia egyik legnagyobb folyója, amely a felszín alá érve már Timavo névre hallgat, döbbenetes méretű üregrendszert hozott itt létre.

Barlangkép: http://www.worldofstock.com/closeups/TEE1171.php  

A Föld leghatalmasabb barlangtermeit, a külsőbb és fölsőbb csöndes barlangszinteket (Tiha Jama), beljebb pedig a barlang 110 méter átlagmagasságú (!) főágát, az üvöltő vízeséseket, a változatos alakú és méretű, akár 25 méteres cseppköveket, tetaráta- (mésztufa) gátakat egy kb. 2 km hosszú kiépített turistaúton élvezhetik a látogatók, amely a több mint 40 km hosszúságú barlangnak csak külső, töredék része. A fő ág méretét a turistaúton is fölfoghatjuk, amikor egy hídon keresztül sem a fejünk fölött a barlang mennyezetét, sem pedig a barlang alján bömbölve zúgó Timavót nem látjuk, bárhogy világítunk. A barlang környéki erdőkben a közép-európai és alpesi növényekből álló flóra elképesztő fajgazdagságú. Az állatvilág képviselői közül a ritka havasi pocok és a barlangban áttelelő sziklamászó hajnalmadár érdemes említésre. Skocjan az európai barlangok között harmadmagával (a spanyolországi Altamira barlang és a magyarországi Aggteleki Karszt barlangjai mellett) az egyetemes Világörökség részét képezi. (http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=4&id=15315  )
Skocjani barlangról: http://www.bebte.hu/documents/skocjan.htm