2011. október 13., csütörtök

Kísértetház

Rendezgettem az idei nyári fotóimat, s az egyikre nézve hirtelen valami eszembe jutott, amiről még nem beszéltem. (Még mindig van ilyen, pedig már mióta mondom a magamét… :- )  )
Az alábbi  kép  – pár nappal ezelőtt már szerepelt, de most a téma miatt mégis beteszem újra.



Ez tulajdonképp az orfűi malom lakóépülete – fogalmam nincs, mostanság mi van benne, talán újfent időszakosan lakóházként használják a malom tulajdonosai.
Az orfűi nyári barlangos táborok egyikén valami miatt nekem nem jutott külön sátor (egyedüli lány voltam) s emiatt én ebben a házban kellett, hogy eltöltsem az éjszakákat. Ez most, amikor ott jártunk, akkor is eszembe jutott...

Nem tudom, ki hogy van vele, de szerintem a régóta lakatlan házakban van valami félelmetes. Mint egy halott, akiből elszállt a lélek, olyan hidegek, némák a falak. Ha valakinek volt része egy régóta lakatlan házban aludni, az talán ismeri ezt az érzést. Nem mondhatnám, hogy félős lány voltam, de még ennyi évtized multával is rossz érzéssel gondolok vissza arra a nyárra.

Ha elgondolkodsz rajta, biztos egyetértesz velem abban, hogy a házból az emberrel együtt kiköltözik a „lélek” is. Akárhány elhagyott, üres házzal találkoztam, mindegyikben volt valami szomorú, netán félelmetes.
A legszebb palota, vagy a legócskább galambfészek is szomorúan néz ki lakó nélkül. Pedig mennyi energiát, pénzt, időt, fáradságot, vágyat ölünk bele…. Aztán milyen jó is, amikor elkészült, és birtokba vehetjük. Sosem fogom elfelejteni első lakásom épülésének állandó „ellenőrzését” – Hogy állnak a munkák ? Kész-e már ez, s az ? Mikor lehet(ne) végre beköltözni ?
Életem során eddig „elhagyott” lakásaimba eddig még mindig költözött valaki, de van, amikor az se vidám állapot, amikor az ember visszamegy a régi helyeire. Mert már nem azt és nem úgy találja, amit és ahogy elhagyott.
„Ha van hely, mit szerettél
- ház, kert, tanya – de elveszett,
ne keresd fel újra,
ne menj oda soha !”

Elkalandoztam…ez már egy másik történet lehetne.
Csak arról szerettem volna írni, hogy egy ház, lakó nélkül csak tégla, malter, cserép….
És még jó, ha nem költözik valami kóbor szellem bele…
És ezt is érdemes megnézni: http://toochee.postr.hu/a-kovek-szepseges-varosa )


5 megjegyzés:

  1. Bizonyára úgy van, ahogy azt írod.
    Viszont én meg reggel óta az önkormányzat (rendkívüli) ülését nézem... (kivonatosan a bama.hu is beszámol róla)
    Lepusztult házról meg ez jut most eszembe
    Jön a tél (!)
    Friss: házunkkal szemben kátyúzni készülnek... :-) persze,még csak a felfestés...) :-)

    VálaszTörlés
  2. (csütörtök) - estefelé ...
    Utókornak ! Na, a mai nap igen szép volt ! 09-től kb. 16 óráig a tv.előtt - (akkor elaludtam)- na, de a lényeg az építményadó !
    80 m2-ig 200 Ft/m2
    80 m2 felett 450 Ft /m2
    A garázs maradt 350 Ft/m2
    basszus : összesen évi 21 700 Ft/év fizetünk !
    (Emlék : eddig évi 5.700 Ft-ot fizettünk... Régi szép idők ! )
    *********************************

    VálaszTörlés
  3. A családom nem érti..., ők szívesen mennek a régi helyeinkre, én nem tudok "nézőként" visszatérni sehova!!! Összeszorul a szívem, eluralkodnak az érzelmek, jók, rosszak, minden..., nagyon felkavar! Egy ilyen eset volt. Napokig nem tudtam szabadulni az élménytől, pontosabban a múlttól! Ha (tudom, helytelen..)lehet, csak előre nézek, a sok emlék legbelül van, szép, csúnya, de bármikor "felhasználható"! Ez nekem bőőőven elég!:)

    VálaszTörlés
  4. Tiffanylda, nagyon egyetértek veled, bár én azért gondolatban, sőt álmaimban sokszor járok régi helyeken. És az nem rossz (többnyire) - mert szerencsére az embert úgy alkották, hogy a szépre "jobban" emlékszik, mint a rosszra.

    VálaszTörlés
  5. Én szívesen laknék itt!
    Ha elvárás, jópénzért éjjel kisértenék is!:)

    VálaszTörlés