Egyik kedvenc, engem mindig megmosolyogtató énekesemről itt olvashattok jó részletes leírást: http://www.kontextus.hu/hirvero/zene_2005_1114.html (Ajánlom elolvasni.)
Gyanítom, itthon nem is ismerik a nevét. Nem baj. Majdnem úgy kedvelem őt, mint H.v.G-t (Hubert von Goisern) – aki ugyancsak ismeretlen Magyarországon. A stílusa valóban nem olyan, hogy mindenki rajonghasson érte, de valami varázslat folytán én jókedvre derülök, ha mókás grimaszait látom. A stílusa is szokatlan, modernnek aztán nem mondható – bár tudatosan olyan, amilyen. Zenéje ”szalonzene” – ami szerintem manapság már nem is divatos, ám ettől függetlenül az egész világon sikereket ér el, mert nyilván vagyunk még páran, akikben az ő előadásmódja, a mi fiatalságunkat idézi fel.
Nos, akinek ezek után kedve van kicsit Max Raabe-t hallgatni, itt kezdheti:
"A stílusa valóban nem olyan, hogy mindenki rajonghasson érte" - én is ezek közé tartozom. :-) Nekem olyan "hideg", maszkos, sajnos(vagy nem) nem érint meg.
VálaszTörlésNekem meg nevethetnékem van állandóan, ha látom. Valami groteszk, régimódi, megjátszottan szépfiús, kissé káráló hangon éneklő kis emberke.Mintha a múlt század felejtette volna itt. Egyébként meg sosem baj az, ha vannak más vélemények is, mint az enyém - tisztelem mindenkiét.
Törlés