Mi
már nagyon régóta évente tartunk találkozót. Nem is igazán azt mondjuk, hogy „érettségi találkozó” – pedig hát az
alap az: együtt jártunk gimibe, együtt érettségiztünk….
Sokáig
nem volt nekünk semmiféle találkozónk, aztán egyszer szerveztem egyet, majd
valahogy végre hazajött (jöhetett) az egyetlen „disszidensünk” is – és attól
kezdve az ő itthon-léte, hazai tartózkodása adta a ritmust. Nyaranta, ha jött,
mindig összejöttünk, hol egyikünk-másikunk lakásán, hol egy bizonyos cukiban.
Sosem volt teljes a létszám – de 10-12 ember általában eljött. Ők már igazán
fix tagnak számítanak és hacsak valami eget-rengető fontos dolog nem történik,
akkor jönnek is.
Egyébként
sem voltunk nagy létszámú osztály, mindössze 25-en érettségiztünk, ebből hatan
már meghaltak, öt nem Pécsett él, vagyis elvileg 25-6-5= 14 ember jöhetne össze.
És
tegnap 13-an együtt is voltunk. 14.-nek beültettük magunk közé a vendéglátó lány
férje-urát, hogy ne szerencsétlen számú szék vegye körül a vidám asztalt.
Mindenki
ismeri mindenki élet-történetét. Hány gyerek, hány unoka van, itt a legfrissebb
kép, már óvodás/iskolás/egyetemista … minden alkalommal ők előbbre, mi hátrább
kerülünk a mesék szövésében.
És
jó… milyen jó felidézni régi történéseket, megemlékezni tanárokról, volt (de
menet-közben kimaradt) osztálytársakról…. És sajnos vannak néhányan olyanok is,
akik már nem lehetnek köztünk, „igazoltan” hiányoztak.
Eszünk,
iszunk, nevetgélünk, fotókat mutogatunk…mindenki egyszerre beszél, kívülről tán
kissé káoszosnak is tűnhet ez a „kerek-asztal” – de azt hiszem, este mégis
mindenki azzal a jóleső érzéssel fekszik le az ágyba, hogy jó volt együtt
lenni, újra találkozni !
Szerencsések
vagyunk, hogy még együtt lehettünk. …A hetvenkettedik évünkbe lépve….
Ha valakit
esetleg érdekelne a torta-recept:
(Merthogy természetesen mi egymással megosztottuk...vagyis én leírtam, s elküldtem mindenkinek…)
(Merthogy természetesen mi egymással megosztottuk...vagyis én leírtam, s elküldtem mindenkinek…)
Piskóta:
9
tojás sárgáját kikeverünk
8
evőkanál cukorral, hozzáadunk
5
evőkanál lisztet
½
csomag sütőport
2
evőkanál kakaót
1
db. citrom reszelt héját, valamint
½
kávéspohár étolajat
A
tojások fehérjét felverjük habnak és a masszához keverjük
180
fokon megsütjük.
Krém:
3
csomag vanília pudingot megfőzünk
1
liter tejben
25
dk. cukorral
Ha
kihűlt, hozzáadunk egy Rama-t
A
piskótát kettévágjuk, megkenjük meggylekvárral, erre rákenjük a krém egyik
felét majd tejbe-rumba áztatott babapiskótát teszünk a krémre, majd a krém
másik felét is rákenjük.
Végül
rátesszük a piskóta másik felét is és
beborítjuk tejszínhabbal.
Nagyon
finom volt......
Nálunk is a pécsiek évente találkoznak, ősszel készünk a 45.-re. Guszta a torta, kösz, hogy receptet is megosztottad.
VálaszTörlésÉrdemes a sütit kipróbálnod, igen nagy sikere volt !
Törlés72 év... fantasztikus! Gratulálok mindannyiótoknak!
VálaszTörlésRégi jó sztorik mindig megmelengetik a szívet, majd elfeledett érzések kerülnek a felszínre, a közösségben újraélhető a múlt és töltekezhető belőle egy időre. :)
Guszta a süti, köszi a receptet!
Igen, öröm, hogy megértük ezt a kort - és hogy "csak" hatan haltak meg.Nem tudom, a mai fiatalok tudnak-e majd ennyi idős korukban összejönni,hogy emlékezzenek az iskolás éveikre. Bár kívánom nekik, mert igen jó dolog.
TörlésNagyon jol nez ki a torta! Te sutotted? Koszi a receptjet! 8 tojasbol szoktam sutni a tortaalapot es nem teszek bele olajat, de most igy fogom kiprobalni. Nagyon klassz a piskotas toltelekkel es mindennel egyutt,mutatos es finomnak latszik!
VálaszTörlésTenyleg szerencsesek vagytok, jo ilyen osszetartasrol olvasni! :)
Nem, nem én sütöttem, én voltam a "szervező", meg a fuvarozó...Akiknél összejöttünk, ők készítették és a lányok kérésére leírták a receptet, amit én sokszorosítottam, és a fotókkal együtt elküldtem mindenkinek, aki megadta az Emiljét...
TörlésAzt hiszem mindannyiunknak öröm és sokat jelent ez az évenkénti rendszeres találkozás.
De jó lehetett! Egy ideje mi is évente találkozunk és ez nagyon jó így. Igazán ők ismerik jól életed egy szakaszát és - pl. esetemben - sok mindenre emlékeznek, amire te nem, vagy épp fordítva.:) Nem jártál még így?
VálaszTörlésA torta étvágygerjesztő, mentettem, köszi!
Ifjúságom tanúi. Másokkal már nem lehet a 14-18 éves korunk sztorijait megbeszélni. Egészen más a mi egymáshoz való viszonyunk, mint pl. a volt kollégákkal. Én nagyon örülök, hogy nálunk ez így alakult - mert tudom, nem természetes és nem is mindennapi....
Törlésnem fogod megbánni, ha kipróbálod a tortát.