A tegnapi „gombás”
filmeket nézve, a képernyő jobb oldalán feltűntek (szokás szerint) bizonyos ajánlott - vagy már megnézett videók is.
Én nem
értem ennek a mechanikáját/technikáját/trükkjét vagy okát, de rendszerint így
van – hogy ott látom azokat a filmeket, melyeket többnyire már megnéztem. (Persze
tudom én, hogy „a nagy testvér figyel”…de hát akkor se értem….)
Nem is tudom
az idejét, mikor hallgattam az alábbi zeneszámot, de ha nagyon borús a lelkem,
ha valami gombóc van bennem, ami jó lenne, ha „ki tudna jönni” a szívemből, ha
valami szomorúság rág belül – semmi mást nem kell tennem csak erre a zenére
kattintani. És már mosódik is a lelkem – a könnyeimmel….
De tegnap még csak a
leghalványabb okom sem volt szomorkodásra. És akkor egyszer csak a semmiből,
hívás és kérés nélkül ide jön a szemem elé ez a zene…Ki érti ezt ? Ki tudja miért ? Semmiféle emlék nem kötődik hozzá - mégis...
De szeretem ennek a filmnek a zenéjét... Sokáig volt ez a kedvencem. :-)
VálaszTörlésMost másik, de ez is filmzene:
https://www.youtube.com/watch?v=K9vdxcBTfck
:-)
Szép a másik zene is. De, arra, hogy ez miért vált ki érzelmeket bennem, nincs magyarázatom....
TörlésSzépséges! Melyik filmnek is ez a zenéje? Nem jut eszembe....:(
VálaszTörlésÉn azt hiszem, ez az Amelie-zenéjének egy része...
TörlésA másik zene (ezt nem ismerem), de kinyomoztam: Johann Johannsson: Epiloque.
Finom, sejtelmes, léleklesimító-ezért hat, szerintem. A film is ilyen volt.
VálaszTörlésMert KELL az embernek a zene, ami olyan, mint egy ölelés...
TörlésÖrök kedvencem Yann Tiersen. Nagyon szeretem.
VálaszTörlésÉrdemes belehallgatni más darabjaiba is.Ahogy Holdgyöngy is írta: léleksimogató zenék.
TörlésAmelia csodálatos világa <3 <3 <3
VálaszTörlésHol van??????? Szeretnék most odabújni...
A film nekem "annyira" nem tetszett - de ez a zene viszont nagyon.És van benne ugye egy másik keringő is - na, az meg aztán családi emlékezetű - esküvői nyitótánc zenéje volt... Sosem fogom elfelejteni azt a táncot !!!!
TörlésGyerekkoromban volt egy játékunk: egyik kezeddel körkörösen simogasd a hasad, a másik kezeddel ütögesd a fejtetőd. Erről a képileg fókuszált felvételról, és általában a zongorillákról, mindig azt gondolom, két agyközpontjuk van, mert különben elképzelhetetlen, hogy az egyik kéz andalog, a másik tüsténkedik, és még figyelnek is egymásra. Csodálatosak, de a filmzenékkel ambivalens vagyok, néha kifejezetten zavar és szeretem a zene nélküli filmeket, persze ez ritka, már mint hogy anélkül csináljanak filmet. (HM)
VálaszTörlésÉn néha azon szoktam elgondolkodni, hogy valójában tökéletesre vagyunk "teremtve" - aztán hogy 'elizéljuk' saját magunkat és az életünket....
TörlésAhányszor olvasom, hogy az agyunknak csak kis hányadát használjuk, mindig értetlenkedem: hát a többit miért nem ???